Gebhardt Xavér Ferenc, 1840-től nemes
orvos, belgyógyász
Született: 1791. január 23. Paks, Tolna vármegye
Meghalt: 1869. október 27. Pest
Család
Sz: Gebhardt József kereskedő, Stiglitz Terézia. F: Muzsik Jozefa. Fia: Gebhardt Lajos (1836–1908) és Gebhardt Imre; unokája: Gebhardt Ferenc (1872–1917) szintén orvosok.
Iskola
Középiskoláit Óvárott (= Mosonmagyaróvár) és Budán végezte, bölcseletet Szegeden hallgatott. A pesti tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1814), majd Bécsben Hildebrand, Kner és Boër professzorok előadásait hallgatta (1814–1815). Az MTA tagja (r.: 1830. nov. 17.).
Életút
A pesti tudományegyetemen Bene Ferenc tanársegéde (1815–1820) és az orvosi kar jegyzője (1818–1820), a gyógyszertan helyettes tanára (1820–1821), a belső bajok kór- és gyógytanának ny. r. tanára (1821–1860); közben az Orvostudományi Kar dékánja (1840–1841 és 1855–1859). Az általa alapított védhimlőintézet igazgatója (1824-től). Királyi tanácsos (1857-től). Tolna vm. táblabírája.
Belgyógyászattal, elsősorban a himlő és más súlyos fertőző betegségek kór- és gyógytanával, élettanával, a járványok megelőzésének lehetőségeivel foglalkozott. Ő volt az első orvos professzor, aki tanári székfoglaló beszédét magyar nyelven tartotta (1824. jan. 10-én, Pesten). Nevéhez fűződik a védhimlőintézet (= 1850-től Központi Oltóintézet) megalapítása, amely díjtalanul látta el friss oltóanyaggal a rászorulókat. Különösen értékes orvosi nyelvi nyelvújító tevékenysége, belgyógyászati tankönyvét már magyar nyelven, sok, általa magyarosított orvosi szakszóval írta. Orvosi és tanári tevékenységéért magyar nemességet nyert (1840).
Emlékezet
A védhimlőoltás (= vakcináció) felfedezése után az első nyilvános védőoltást Bene Ferenc orvostudor, Gebhardt mestere végezte el (Pesten, 1801. aug. 27-én), még Bécsből hozatott oltóanyaggal. Schraud Ferenc (1761–1806) országos főorvos rendelte el hat nagyobb magyarországi városban a himlőnyirok előállítását. Ezt követően nyílt meg Gebhardt javaslatára a pesti védhimlőintézet, hogy ellássa oltóanyaggal a lakosságot. Gebhardt Xavér Ferencet a kortársak „a vaccinatio buzgó és hatalmas apostolának” nevezték. Pesten élt és hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben – fiával közös sírban – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Portréját Barabás Miklós készítette el (litográfia, 1860; a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár és Levéltárban őrzik).
Elismertség
Az Osztrák Tudományos Akadémia tagja (l.: 1835). A bajor frauendorfi kertmívelő társaság tagja (t.: 1835).
Elismerés
Firenc József-érdemrend (1857).
Főbb művei
F. m.: A tapasztalati orvosi tudománynak méltóságáról és a kezdő orvosnak az orvosi gyakorlásra való vezérléséről. Tanári székfoglaló beszéd. (Elhangzott: 1824. jan. 10.; megjelent: Tudományos Gyűjtemény, 1824)
Útmutatás az orvosi gyakorlásra, vagy bévezetés a beteg ágya mellett való orvosi tanításra. (Pest, 1827)
A különös orvosi nyavalya és gyógytudomány alapvonatjai. A különös orvosi pathologia és therapia. I–II. köt. (Pest, 1828–1838)
Az ember- és tehénhimlőről. (Akadémiai Értesítő, 1851/52)
Leistungen der Central-Impfanstalt zu Pest. (Zeitschrift für Natur und Heilkunde, 1853)
Felszólítás az ún. szénakór tárgyában. (Orvosi Hetilap, 1857).
Irodalom
Irod.: Ferenczy Jakab– Daniellik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
G. X. F. (Vasárnapi Ujság, 1869. 44.)
G. X. F. (Gyógyászat, 1869)
Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. (Bp., 1990)
Szegedi Gyula: Az immunológia kezdetei Magyarországon. (Magyar Immunológia, 2002)
Kernné Magda Irén: Híres paksiak. G. X. F. (Paksi Hírnök, 2006). *ÚMÉL, az MTA tagjai. I. köt. téves halálozási adat: okt. 29.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
