Gegus Ernő
vegyészmérnök
Született: 1921. december 24. Budapest
Meghalt: 2006. augusztus 19. Budapest
Család
Sz: Gegus Imre (†1964) jogász, táblabíró, Kováts Julianna. Egy testvére született: nővére gyógytornász volt. F: 1953-tól Regéczy-Nagy Sára, a Ganz Villamossági Művek műszaki gépírónője. Fia: Gegus Gábor (1954. júl. 15.) villamosmérnök; leánya: Gegus Márta (1956. ápr. 13.) és Gegus Sára (1960. ápr. 10.).
Iskola
A bp.-i I. kerületi Állami Reálgimnáziumban éretts. (1940), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) vegyészmérnöki okl. szerzett (1944), a kémiai tudományok kandidátusa (1974), doktora (1989).
Életút
A II. vh. végén a 101. sz. utász zászlóaljnál szolgált, alakulatával Szentgotthárd mellett szovjet hadifogságban került (1944-ben; 1950-ben tért haza). A JNMGE, ill. a BME Gépész- és Vegyészmérnöki Kar Elektrokémiai Tanszék gyakornoka (1944), tanársegéde (1944–1950). A BME Vegyészmérnöki Kar Általános Kémiai Tanszék ún. önálló kutatója (1951–1954), a Tanszéken működő MTA kutatócsoport tud. munkatársa (1954–1956). Az 1956-os forradalom után izgatás koholt vádjával letartóztatták, hat hónapi börtönre ítélték (1957). Kiszabadulása után az egyetemen nem tudott elhelyezkedni: a Vasipari Kutató Intézet tud. munkatársa (1959–1969), tud. főmunkatársa (1969–1974). Az MTA–Veszprémi Vegyipari Egyetem Vegyészmérnöki Kar Vegyipari Analitikai Kémiai Tanszék tanszéki kutatócsoportjának tud. főmunkatársa (1974–1986), nyugdíjas tud. tanácsadója (1987-től), egyúttal az Analitikai Kémiai Tanszék tud. főmunkatársa, ill. egy. docense is (1971–1991).
Fizikai kémiával, műszeres analitikával, színképelemzéssel, kohászati analitikai kutatással, fejlesztéssel, termokémiai folyamatok vizsgálatával foglalkozott. Új spektrográfiai módszereket dolgozott ki a kohászat különféle analitikai problémáinak megoldására. Új oldatos és optikai emissziós színképelemzési módszereket vezetett be fémek lézeres mikro- és nyomelemzésére: nevéhez fűződik az ún. porlasztásos fúrt-elektródos eljárás, a mátrixhatás csökkentésére kidolgozott mikroszikra-módszer, ill. a régészeti leletek vizsgálatára kidolgozott kombinált, ún. lézergerjesztés–segédszikrakisülés módszer bevezetése (iparrégészet). Korai eredménye volt, a részben róla is elnevezett Erdey–Gegus–Kocsis-féle porlasztó (1954) megalkotása. Több alapvető fontosságú műszaki és kémiai kézikönyv magyar nyelvű fordításában, mint szerkesztő közreműködött (pl.: Perry: Vegyészmérnökök kézikönyve, 1964; Römpp: Vegyészeti lexikon, 1985).
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Pasaréti Református Egyház Torockó téri Gyülekezetének templomában búcsúztatták (2006. szept. 19-én).
Elismertség
Az MTA Spektrokémiai Munkabizottsága (1970-től), Anyagvizsgáló Munkabizottsága tagja (1980-tól). A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) Színképelemző Szakbizottságának tagja (1957-től), titkára (1974–1980), alelnöke (1980-tól), Anyagvizsgáló Szakosztályának vezetőségi tagja (1974-től). A Nemzetközi Etalon Bizottság (OMBKE) Színképelemző Szakbizottsága tagja (1957-től). A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) tagja (1957-től), a Magyar Spektrokémiai Társaság örökös tb. vezetőségi tagja (1994-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1981). Kiváló Feltaláló (bronz, 1973), a GTE Egyesületi Érme (1978), Akadémiai Nívódíj (1983), Pattantyús Ábrahám Géza-díj (1988), Náray Szabó István Tudományos Díj (2002), Török Tibor-emlékérem (2004).
Szerkesztés
Az ICP Information Newsletter (USA, 1979-től) és a Canadian Journal of Spectroscopy szerkesztőbizottságának tagja (1983-tól).
Főbb művei
F. m.: Spektrokémiai módszer a ciánsávok zavaró hatásának kiküszöbölésére. Erdey Lászlóval. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Fúrt-elektródos eljárás könnyen illó vegyületek és oldatok színképelemzésére. Erdey Lászlóval, Kocsis Elemérrel. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A szilárdpróbás és az oldatos színképelemzés érzékenységéről. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1959)
Gyors oldatos színképelemzési eljárás kohó- és Martin-salakok elemzésére. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1961)
Kvantométerek elmélete és szerkezete. (Kohászati Lapok, 1961)
Természetes vizek elemzése nagyfrekvenciás titrálással. Erdey Lászlóval, T. Vándorffy Máriával. (Magyar Kémikusok Lapja, 1962)
Salakok színképelemzése. – Acélok és öntöttvasak nyomszennyezőinek meghatározása. Répás Pállal, Sajó Istvánnal. (Kohászati Lapok, 1963)
Vizsgálatok nemvezető anyagok oldatos színképelemzése körében. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1963)
A különböző spektrográfiás és elemzési módszerek alkalmazási területei a gyakorlatban. (Gép, 1965)
Acélok oldatos spektrofotometriás elemzése. Paksy Lászlóval. (Kohászati Lapok, 1967)
Helyi mikro-színképelemzés a fémiparban. (Gép, 1969)
A gyorshívás alkalmazása a színképelemzésben. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1971)
Ötvözött acélok általános színképelemzése mikroszikra-módszerrel. Szarvas Pállal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1971)
Nyersvasminták mikrohomogenitásának vizsgálata mikro-színképelemző módszerrel. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1972)
A porlasztásos, fúrt-elektródos oldatos emissziós színképelemzési eljárás és alkalmazása. Kand. értek. (Bp., 1973)
Acélok lézer-mikroszínképelemzési körülményeinek vizsgálata. (Vasipari Kutató Intézet Évkönyve, 1973)
Emissziós színképelemzés. Monográfia. Mika Józseffel, Török Tiborral. (Bp., 1974; angolul: Bristol–New York–Bp., 1978; oroszul: Moszkva, 1982)
Spektrométeres etalonok összetétel- és homogenitás-vizsgálatának néhány kérdése. Móritz Péterrel, Répás Pállal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1975)
Szilikát alapú anyagok nyomelemeinek meghatározása folyamatos oldatbetáplálású spektrográfiás módszerekkel. 1–3. Domby Andrással, Ujhidyné Farkas Klárával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1977)
A kimutatási határ szerepe az emissziós színképelemzésben. Zimmer Károllyal. (Kémiai Közlemények, 1979)
Termokémiai folyamatokban felszabadított illékony anyagok spektrokémiai vizsgálata. 1–2. Többekkel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1979)
Spectrochemical Investigation of Volatile Components Released in Thermochemical Processes. Többekkel. (Acta Chimica, 1979)
Kísérő elemek szerepe Gallus és Volusianus császárok antoninianusaiban. Óvári Ferenccel. (Numizmatikai Közlöny, 1979–1980)
Kísérlettervezési módszerek alkalmazása a kémiai kutatásban. Borszéki Jánossal, Doerffel, Klausszal. 1–3. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1980)
Higany meghatározása extrakciós dúsítás után, elektrotermikus atomizálással. Halász Andrással, Polyák Klárával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1982)
Korszerű atomspektroszkópiai eljárások az anyagszerkezeti vizsgálatokban. Egy. jegyz. Inczédy Jánossal. (Veszprém, 1983; 2. átd. kiad. 1990)
Emissziós színképelemzési mikroszikra-módszer vizsgálata áramló gázatmoszférában. 1–3. Borszéki Jánossal, Tóth Józseffel. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1983)
Use of Pattern Recognition Methods for the Evaluation of Analytical Data of Third Century Antoninian Coins. Többekkel. (Acta Archaeologica, 1983)
II. Rákóczi Ferenc rézpénzeinek arany-, ezüst- és ólomveretei. Többekkel. (Numizmatikai Közlöny, 1985)
Színképelemző módszerek fejlesztése mikro- és nyomelemzések céljára. Tudományos tevékenység tézises összefoglalása. Doktori értek. (Veszprém, 1988)
Az etalonok – hiteles anyagminták – előállításában és minősítésében elért újabb eredmények. Répás Pállal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat, 1988)
Korszakváltás a hazai spektroszkópiában?! (Anyagvizsgálók Lapja, 1991)
Jubiláló magyar acéletalonok. (Anyagvizsgálók Lapja, 1992)
A színképelemzés optikai atomspektroszkópiai módszerei. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1994)
III. Gordianus és Philippus császárok néhány antoninianusának kémiai elemzése. Halmos Pállal, Óvári Ferenccel. (Numizmatikai Közlöny, 1995)
Arzén és szelén meghatározása hibridgyűjtő csapdával kapcsolt injektálásos és folyamatos áramlású hibrid-atomabszorpciós módszerrel. Borszéki Jánossal, Siska Ritával. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1996)
Mintaelőkészítési és mintabeviteli módszerek atomspektrometriai vizsgálatokhoz. Borszéki Jánossal, Halmos Pállal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2002)
ford.: Vukanovic, Vladimir: Tudomány és hit. Világhírű tudósok Istenről. Ford. Regéczy-Nagy Lászlóval. (Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda az ötvenéves Gépipari Tudományos Egyesületben? Szerk. Kiss. Lajos. (Bp., 1999)
Pálos László: G. E. professzor 80 éves. (Anyagvizsgálók Lapja, 2002)
Laqua, Kurt: G. E. 80. születésnapjára. (Magyar Kémiai Folyóirat, 2002)
Záray Gyula: G. E. (Anyagvizsgálók Lapja, 2006)
Inczédy János: In memoriam G. E. (Magyar Kémikusok Lapja, 2006)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
