Gévay Antal, rajkai
történetíró, levéltáros, orientalista
Született: 1797. június 6. Komárom
Meghalt: 1845. július 9. Bécs
Család
Sz: Gévay Antal János gyógyszerész, Schmidt Eleonóra. F: Thorent, Francisca osztrák bárónő.
Iskola
Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott. Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.).
Életút
Tanulmányai befejezése után gr. Széchenyi Pál nevelője (1820-as évek); közben a bécsi Obersthofpostamt gyakornoka (1823). A bécsi udvari könyvtár könyvtáros tisztje (1827–1838: ún. negyedik írnok, 1838–1841: ún. harmadik írnok). A bécsi udvari levéltár segédtisztje (1836–1841), másodlevéltárnoka (1841–1845). Győr és Komárom vármegyék táblabírája is.
Történetíróként elsősorban a magyarországi török hódítás kora dokumentumainak kiadásával és forrásközlésével foglalkozott, diplomáciai iratokat, követségi emlékiratokat jelentetett meg. Összegyűjtötte a budai pasák életrajzait, a rájuk vonatkozó bécsi levéltári forrásokat, ő találta meg Szerémi Györgynek (1490 k.–1548?), a mohácsi csatával foglalkozó, elveszettnek hitt kéziratát. Jelentős szerepet játszott a bécsi udvari levéltári anyagok rendezésében, kialakította a Türkei I. (= Turcica) és az Ungarische Akten (= Hungarica) fondokat. A mohácsi csata közvetlen előzményeit bemutató oklevélgyűjteménye kéziratban maradt. Tizenkét nyelven (köztük törökül és perzsául) írt és olvasott; műveit magyarul, latinul és németül tette közzé. A keleti nyelvek magyar kapcsolatait is vizsgálta.
Emlékezet
Bécsben élt és hunyt el. Hagyatékát a Magyar Országos Levéltár őrzi (1927-től).
Főbb művei
F. m.: Az érsekújvári békekötés. (Tudományos Tár, 1835)
Az 1625-dik évi május 26-dikén költ gyarmati békekötés czikkelyei. Deák, magyar és török nyelven. A bécsi udvari titkos levéltárból közli G. A. (Wien, 1837)
Legatio Ioannis Hoberdanacz et Sigismundi Weichelberger ad Suleimanum I. imperatorem Turcarum iussu Ferdinandi I. … A bécsi udvari titkos levéltárból közli G. A. (Wien, 1837)
Az 1627-dik évi september 13-dikán költ szőnyi békekötés czikkelyei. Deák, magyar és török nyelven. A bécsi udvari titkos levéltárból közli G. A. (Wien, 1837)
A bécsi codex. (Régi magyar nyelvemlékek. I. köt. Buda, 1838)
Urkunden und Actenstücke zur Geschichte der Verhältnisse zwischen Österreich, Ungarn und der Pforte im XVI. und XVII. Jahrhunderte. I–III. köt. Összeáll. (Wien, 1838–1842)
II. Lajos király halála, egy kortárs eltérő előadása. (Tudományos Tár, 1840)
Versuch eines chronologischen Verzeichnisses der türkischen Statthalter von Ofen. (Österreichischer Geschichtsforscher, 1841)
Itinerar Kaiser Ferdinands I. 1521–1564. (Wien, 1843)
A’ budai pasák. (Pest, 1841)
Élelmi adók a török részére. (Uj Magyar Múzeum, 1855).
Irodalom
Irod.: Ferenczy Jakab–Daniellik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856)
G. A. emlékezete. (Az MTA Évkönyvei. 1845–1847. Pest, 1860)
Rexa Dezső: G. A. irodalmi munkásságához. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1901)
Magyar levéltáros-életpályák a XIX–XX. században. Szerk. Sipos András. (Bp., 2004). *Szinnyei, Gulyás: téves születési év: 1796!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
