Horger Antal
nyelvész
Született: 1872. május 18. Lugos, Krassó-Szörény vármegye
Meghalt: 1946. április 14. Budapest
Temetés: 1946. április 18. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Kétszer nősült. 2. F: Gillming Blanka (1900–1966).
Iskola
Középiskoláit Lugoson végezte, a budapesti tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1897), a magyar hangtan és szótan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1919. okt. 23.).
Életút
A brassói állami főreáliskola (1896–1906), a bp.-i VI. kerületi állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium (1906–1911), az Erzsébet Nőiskola r. tanára (1911–1919), a nőiskolai polgári iskola tanárképző intézetének igazgatója (1919–1922). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1914–1922), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a magyar nyelvészet ny. r. tanára (1922–1940); közben a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja (1927–1928), dékánhelyettese (1928–1929).
A magyar nyelvtudomány igen sok területén jelentőset alkotott, elsősorban magyar hangtörténettel, etimológiai kutatásokkal, nyelvjárástörténettel, fonetikával foglalkozott. Alapvető monográfiában dolgozta fel a magyar igeragozás történetét (1931), különösen értékesek a magyar nyelvjárások hangtani sajátosságaival foglalkozó dolgozatai, továbbá nevéhez fűződik az első magyar nyelvjárási térkép (1905) megalkotása. Egész pályáját végigkísérte etimológiai érdeklődése, a különböző szakfolyóiratokban több száz szófejtést tett közzé, amelyek közül a legfontosabbakat kötetbe is rendezte (Magyar szavak története, 1923). Pályája elején több néprajzi (folklór) tanulmányt is közölt, csángó népmeséket is gyűjtött (Hétfalusi csángó népmesék, 1908). Róla nevezték el a Horger-törvényt (= hangkivetéses törvény: az egymást követő két nyílt – azaz magánhangzóra végződő – szótag közül kiesik a rövid magánhangzó: malina > málna; palica > pálca).
Horger Antal a magyar irodalomtörténetben elsősorban a József Attilával (1905–1937) elhíresült konfliktusa révén vált ismertté. A költő a Szeged folyóiratban jelentette meg Tiszta szívvel c. költeményét (Nincsen apám, se anyám kezdettel, 1925. márc. 25-én). A szándékosan provokatív vers ellen több szegedi közéleti személy is tiltakozott (a Szegedi Új Nemzedék élesen támadta József Attilát, 1925. márc. 29-én). Horger Antal – két tanú jelenlétében – József Attilát nemkívánatos személynek nevezte, és megfenyegette, hogy nem fog tanári diplomát szerezni (1925. márc. 30-án). József Attila nem sokkal később abbahagyta szegedi egyetemi tanulmányait: Bécsben kapott ösztöndíjat, ill. Párizsban tanult tovább. Az affér miatt a nyelvész professzort a költő negatív módon örökítette meg Születésnapomra c. versében (1937-ben). Kettejük „párbaját” a későbbi József Attila-kutatás sokat elemezte a fiatal forradalmár költő és a konzervatív szemléletű egyetemi tanár ellentét kiemelve. Horger Antal személye a kortárs magyar irodalomban is előforduló motívum: Darvasi László Horger Antal Párizsban címmel adott ki verseskötetet (1991-ben).
Emlékezet
Budapesten, a Belvárosban (IV. kerület Károlyi u. 14.) élt és tevékenykedett, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1918). A helsinki Finnugor Társaság l. tagja.
Főbb művei
F. m.: Ráskai Lea nyelvjárása. Egy. doktori értek. is. (Lugos, 1897)
Csángó népmese. (Brassói Lapok, 1899)
A bánsági sváb nyelvjárás magyar szavai. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1899)
Brassó és Kronstadt. (A brassói főreáliskola értesítője, 1899/1900)
A hétfalusi csángók boricatánca. (Ethnographia, 1899 és Magyar táncfolklorisztikai szöveggyűjtemény. Bp., 2004)
Nyelvújítási adatok A segély és Bessenyei mint nyelvújító. (Magyar Nyelvőr, 1901)
A halmágyi nyelvjárássziget. (Bp., 1901)
Csiki székely ablakrácsozatok. (Néprajzi Értesítő, 1902)
A Kőmíves Kelemenné eredete. 1–2. (Ethnographia, 1902)
A barcasági magyar községek története. (Tanulmányok és javaslatok a hétfalusi és környékbeli csángók helyzetének a javítása iránt. Brassó, 1903; és külön: Brassó, 1903)
Székelyudvarhelytől Brassóig. – A Brassó név és egy magyar hangtörvény. – A -té képző. – Mi hasznát vettük a nyelvtörténeti szótárnak? – A -si és a -tányi, -tényi képző. Többekkel. (Magyar Nyelvőr, 1904)
Nyelvjárási tanulmányok. 2. Erdélyi Lajossal, Szemkő Aladárral. (Nyelvészeti füzetek. 13. Bp., 1904)
A csángó és a csángó név eredete. 1–2. (Erdélyi Múzeum, 1905; és külön: Kolozsvár, 1905)
A keleti székelység nyelvjárási térképe. (Magyar Nyelv, 1905)
Budenz József emlékezete. (Magyar Nyelv, 1908)
Hétfalusi csángó népmesék. Gyűjtötte és jegyzetekkel kísérte H. A. Az előszót Vargha Gyula írta. (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam 10. Bp., 1908)
Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátságai. (Nyelvtudományi Közlemények. 39. Bp., 1909)
A szakadáti nyelvjárás-sziget. 1–3. (Magyar Nyelv, 1910)
Bába, baba és báb. 1–2. Etimológiai tanulmány. (Magyar Nyelv, 1911)
Egy ismeretlen magyar hangtörvény. (Magyar Nyelvőr, 1911; és külön: Nyelvészeti füzetek. 65. Bp., 1911)
Bolgár-török jövevényszavaink. – A rajt, a -ról és a rëá alaktanához. – Esztováta és zarándok. (Magyar Nyelv, 1912)
A -hat, -het képző eredetéhez. – A csángó név eredetéhez. (Magyar Nyelv, 1913)
Kriza székely népmeséiről. (Ethnographia, 1913)
Régi török jövevényszavaink hangtani tanulságaihoz. 1–2. (Magyar Nyelv, 1914)
A nyelvtudomány alapelvei. Bevezetés a nyelvtudományba. Monográfia. (Bp., 1914; 2. jav. kiad. 1926)
A székely nyelvjárások jellemzése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1921. jan. 3.; részben megjelent: A magyar nyelvjárások. Bp., 1934)
Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. (Bp., 1923)
A többes 1. személyű tárgyas igealakok ragja és a magyar igeragozás őstörténete. (Csengery Emlékkönyv. Bp., 1926)
Kémény és kemence. Cs. Sebestyén Károllyal. – A -si képző alaktanához. (Magyar Nyelv, 1926)
A magyar és a finn nyelvészek érintkezése. (Finnek – észtek. A magyarok északi testvérnépei. Bp., 1928)
A hangrés megszüntetésének kérdéséhez. – A mozzanatos -int igeképző történetéhez. – Mese, mese, meskete. (Magyar Nyelv, 1929)
Általános fonetika, különös tekintettel a magyar nyelvre. Monográfia. (Bp., 1929)
A magyar igeragozás története. Monográfia. (Acta litterarum ac scientiarum Regiae Universitas Hung. Francisco-Josephinae. Sectio Philologica–Historica. 2. Szeged, 1931)
A mássalhangzók kieséséhez. – Az inetimologikus magánhangzók fejlődéséhez. (Magyar Nyelv, 1932)
Nyelvészeti tanulmányok. Szerk. Mészöly Gézával. (Szeged, 1932–1940)
Az inetimologikus p és b fejlődése. – A latin Anianus származékaihoz. Pais Dezsővel. (Magyar Nyelv, 1933)
Keresztyén > keresztény. – Az egyszerejtés. (Magyar Nyelv, 1934)
A magyar nyelvjárások. Monográfia. 1 térképpel. (Bp., 1934)
Mi az affrikáta? – A magyar nyelvjárások orrhangú magánhangzóinak kérdéséhez. (Magyar Nyelv, 1935)
Tályog. Etimológiai tanulmány. (Magyar Népnyelv. A debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének Évkönyve. V. köt. Debrecen, 1943)
Magyar szavak története. Közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye. Hasonmás kiad. (Mesterművek. 2. Bp., 2001)
Hétfalusi csángó népmesék. Gyűjtötte és jegyzetekkel kísérte H. A. Válogatás az eredeti kiadás 53 meséjéből. Vál., az előszót írta Hochbauer Gyula. Ill. Stanciu Anikó. (Négyfalu, 2001).
Irodalom
Irod.: A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Zsirai Miklós: H. A.: A magyar igeragozás története. (Magyar Nyelv, 1931)
Csűry Bálint: H. A.: A magyar nyelvjárások. (Magyar Nyelv, 1935)
Papp István: Összefoglaló könyv a magyar nyelvjárásokról. H. A.: A magyar nyelvjárások. (Budapesti Szemle, 1935)
Techert József: H. A. (Magyar Nyelv, 1942)
Sági István: H. A. (Magyar Nyelv, 1947)
Péter László: József Attila Szegeden. (Irodalomtörténet, 1955)
Bokor László: H. A. nyilatkozata József Attiláról. (Kortárs, 1973)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Tverdota György: Életrajz és mítoszképződés. A Horger-ügy metamorfózisai. (Literatura, 1991)
Szegedi egyetemi almanach. I. 1921–1995. (Szeged, 1996)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997)
Murányi Gábor: A professzor utóvizsgái. H. A. afférjai. (Heti VG, 1997. 19.)
Péter László: József Attila Szegeden. Irodalomtörténeti tanulmányok. (Szeged, 2005)
Beck András: Szó, szót követ. Horger a pácban. (Beszélő, 2007)
Onagy Zoltán: H. A. ( HYPERLINK „http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/2367” www.irodalmijelen.hu/?q=node/2367 = Irodalmi Jelen, 2011. máj. 29.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
