Szilágyi Loránd
történész, történész
Született: 1908. augusztus 24. Hajdúnánás, Hajdú vármegye
Meghalt: 1974. május 28. Budapest
Temetés: 1974. június 4. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Szilágyi Dezső, Kopácsy Mária. F: Weinpolter Ilona Erzsébet. Fia: Szilágyi Loránd (1946–); leánya: Szilágyi Mária (1945–) és Szilágyi Erzsébet (1948–).
Iskola
A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. szerzett (1930), a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasaként Bécsben tanult és kutatott (1931–1932), magántanári képesítést szerzett (1939 és 1945), a történelemtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1941. máj.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltára, ill. a Magyar Országos Levéltár levéltári tisztje (1932–1940), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a történelem segédtudományainak ny. rk. tanára (1940–1944). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK magántanára (1939–1951), a Történelem Segédtudományai Tanszék egy. tanára (1951–1969).
Középkori és kora újkori művelődés-, kormányzat- és igazgatástörténettel, ill. írástörténettel, a hazai írásbeliség kezdeteivel foglalkozott; az összehasonlító írástörténeti kutatások egyik magyarországi elindítója és programadója. Alapvetően új eredményeket ért el a középkori magyar adminisztráció és az első magyarországi hivatalok kialakulásának és fejlődésének feltárása terén. Jelentősek Anonymus-kutatásai. A Századokban megjelent tanulmányában (Az Anonymus-kérdés revíziója, 1937) úgy vélte, kétségtelenné tette, hogy Anonymus III. Béla (uralkodott: 1172–1196) jegyzője volt. Anonymus hangvétele – szerinte – egyértelművé tette, hogy P. mester világi pap volt, főnemesi rokonsággal, és fénykorában a királyi udvarban élt. Valószínűsítette, hogy P. mester Péter esztergomi préposttal azonos, aki először Miklós esztergomi érsek egyik levelében bukkant fel (1183-ban; Péter 1198-tól esztergomi prépost, 1218 k. halt meg). Mátyás Flórián (1818–1904) kutatási nyomán elindulva összevetette Anonymus társadalmi, gazdasági és diplomatikai vonatkozású kifejezéseit a korabeli Magyarországi oklevelek kifejezéseivel, és megállapította, hogy ezek együttesen csak a 12. sz. végére jellemzők (a Gesta Hungarorum 1196–1203 között keletkezhetett). Értékesek még a magyar törvénykezés és a törvények történetét elemző írásai.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.
Főbb művei
F. m.: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban. 1458–1526. (Turul, 1930 és külön: Bp., 1930)
Írásbeli supplicatiok a középkori magyar adminisztrációban. (Levéltári Közlemények, 1932)
A miniszteri ellenjegyzés történetéről. (Emlékkönyv Károlyi Árpád születésének nyolcvanadik fordulójának ünnepére. Bp., 1933 és külön: Bp., 1933)
A modern kormányzattörténet kialakulása. (Századok, 1933)
A Német Birodalom és Magyarország personalis uniója. 1410–1439. (A bécsi Gr. Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. Bp., 1934)
Miniszteri felelősség 1848 előtt. Válasz egy bírálatra. (Budapesti Szemle, 1936)
A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. (Domanovszky Emlékkönyv. Bp., 1937)
Az Anonymus-kérdés revíziója. 1–2. (Századok, 1937)
Oklevéltan és általános történet. (Szentpétery Emlékkönyv. Bp., 1938)
Irodalmunk kezdetei. (Magyar Művelődéstörténet. I. köt. Bp., 1939; hasonmás kiad. Szekszárd, 1993)
A magyar királyi tanács első százada. (Levéltári Közlemények, 1941)
Az írásbeliség tudománya. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1943. nov. 15.)
Összehasonlító írástörténet. Egy új vállalkozás programmjához. (Századok, 1943)
A 200 éves Anonymus-kérdés. (Magyar Könyvszemle, 1946)
P. Magister forrásai és módszere. (Magyar Nyelv, 1947)
Bevezetés a történelem forrásaiba. Sz. L. előadásai. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
III. Endre 1298. évi törvénye. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1957)
Szemelvények a középkori magyar történet forrásaiból. II. Árpád-kori törvények. Latinból ford. (Bp., 1952; új kiad. 1959; 3. utánny. 1964)
Az Anonymus-kutatás újabb eredményei és problémái. (Századok, 1989)
Árpád-kori törvények. Latinból ford. (Bp., 2008).
Irodalom
Irod.: Kumorovitz B. Lajos: Sz. L.: A magyar királyi kancellária szerepe az államkormányzatban. 1458–1526. (Levéltári Közlemények, 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Sinkovics István: In memoriam Loránd Szilágyi. (Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica, 1976)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
