Juhász Andor Zoltán
kémikus, vegyészmérnök
Juhász A. Zoltán
Született: 1929. június 4. Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 2003. május 24. Budapest
Család
Sz: Juhász József rendőrtiszt, Berán Katalin. F: 1953-tól Hollós Éva, a Tégla- és Cserépipari Laboratórium vegyésztechnikusa. Fia: Juhász Zoltán villamosmérnök (1955–).
Iskola
A Budapesti Református Gimnáziumban éretts. (1947), az ELTE TTK-n vegyész okl. szerzett (fizikai kémiai szakosítással, 1951), a Veszprémi Vegyipari Egyetemen doktorált (1959), a kémiai tudományok kandidátusa (1971), doktora (1982). Az MLEE-n szakosító tagozaton végzett (1979).
Életút
A Vegyesásványbányászati Laboratórium analitikus kutatómérnöke (1951–1952), a Bányászati Kutató Intézet (BKI) Érc- és Kőzetosztálya tud. munkatársa (1952–1956), az Országos Érc- és Ásványbányák Ásványbányászati Központi Laboratóriuma vezetője, majd műszaki-gazdasági tanácsadója (1956–1969). A BME Építőmérnöki Kar Építőanyag Tanszékének egy. adjunktusa (1969–1974), tud. tanácsadója (1974–1982); egyúttal a Tanszék Kémiai és Anyagszerkezeti Laboratóriumának vezetője (1969–1982). A Veszprémi Vegyipari Egyetem, ill. a Veszprémi Egyetem Szilikátkémiai és Technológiai Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1982. júl. 1.–1992. jún. 30.), egy. tanára (1992. júl. 1.–1995. dec. 30.), emeritusz professzora (1996-tól).
Ásványok fizikai kémiájával, a magyarországi érc- és ásványbányászati nyersanyagkutatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel, általános kolloidkémiai, fizikai kémiai és technológiai kutatásokkal foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén, az akkor megindult bentonit bányászati és ásvány-előkészítési kísérleteiben, valamint kaolinok és ércek dúsítási kutatásaiban vett részt, majd irányította az Ásványbányászati Központi Laboratórium Egerbe való telepítését, az új üzem beindítását és technológiai tervezését. Jelentős eredményeket ért el a mechanokémia, az építőanyagok adszorpciós és adhéziós kutatása, a kapilláris-pórusos rendszerek, az őrlemények fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata, a vizes agyagrendszerek reológiai tulajdonságainak feltárása terén. Elméletileg is igazolta, hogy az ásványok mechanikai aktiválása során belső morfológiai változások mehetnek végbe, a csökkent reakcióképességgel kapcsolatban bevezette az ún. lefedési effektus fogalmát. Kísérletileg igazolta továbbá a mechanikai amorfizáció jelenségét és kimutatta, hogy a jelenséget a szemcseméret csökkenése és egy adott mértékű alakváltozás együttesen határozhatja meg. Írásai Juhász Zoltán néven is megjelentek.
Elismertség
Az MTA Műszaki Kémiai Bizottság Szilikátkémiai Munkabizottsága (1970-től), Kolloidkémiai Munkabizottsága (1973-tól), ill. az MTA Ásványtani Munkabizottsága tagja (1977-től). A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) munkabizottsági elnöke. A Szilikátipari és Földtani Tudományos Egyesület tagja. A Magyarhoni Földtani Társulat és a Szilikátipari Tudományos Egyesület tagja. Az International Mechanochemical Association tagja (1965).
Elismerés
Akadémiai Nívódíj (1990), Akadémiai Díj (1994).
Szerkesztés
Az Építőanyag c. folyóirat tudományos rovatvezetője.
Főbb művei
F. m.: A bentonit minőségének és a homok fajlagos felületének hatása a bentonit-formázóhomok keverékek szilárdsági értékeire. Barna Jánossal. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1953; és Bányászati Kutató Intézet Közleményei, 1954)
Az agyagok átnedvesedésénél végbemenő folyamatok, különös tekintettel a bentonitra. (Építőanyag, 1954)
Agyagféleségek diszperzitásfokának, felületi állapotának és morfológiájának hatása fizikai tulajdonságaikra, különös tekintettel a nadapi kaolinra. (Építőanyag, 1955)
Hazai kaolinok és kaolin jellegű agyagok morfológiájának változása égetés során. (Építőanyag, 1957)
Néhány szempont a magkötőanyagok nyomószilárdságának laboratóriumi vizsgálatához. Öntödei homok sarkosságának jellemzése. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1957)
Agyagféleségek fajlagos felületének és dezaggregációs fokának meghatározása metilénkék adszorpció mérésével. Kakasy Gyulánéval. (Építőanyag, 1958)
A szegilongi samottkaolin előkészítési – nemesítési – kísérletei. Egy. doktori értek. (Veszprém, 1958; megjelent, kivonatosan: Építőanyag, 1959 és Veszprémi Vegyipari Egyetem Közleményei, 1959)
Kaolinok égetési zsugorodásának tanulmányozása. 1–3. (Építőanyag, 1960)
A Study of the Water–Vapour Adsorption Isotherms of Clays. (Acta Geologica, 1962)
Agyagféleségek vízgőz-adszorpciós izotermáinak tanulmányozása. A fajlagos terület szerepe az agyagok tulajdonságaiban. – Kaolinok égetése során végbemenő reakciók tanulmányozása DTA-val. (Földtani Közlöny, 1963)
Über die Innere Morphologie von Sandformen mit Bentonitbindung. (Periodica Polytechnika, 1965)
Módosított eljárás ásványi őrlemények fajlagos felületének meghatározására Blaine-féle készülékkel. (Építőanyag, 1965)
Kísérleti megfigyelések ásványi porok tüdőszövetre gyakorolt hatásáról. Kendrey Gáborral, Tímár M.-mel. (Egészségtudomány, 1965)
Influence of Potassium Ions on the Stability of Suspensions of Bentonite Form Mád. Kakasy Gyulánéval. (Acta Geologica, 1967)
A statisztikus számítások jelentősége az ásványbányászati nyersanyagok kutatásánál. (Földtani Közlöny, 1968)
A bentonitok őrlésekor végbemenő kristályszerkezeti változások. (Földtani Közlöny, 1969)
Szilikátásványok mechanokémiai aktiválása. Juhász Zoltán néven. (Kémiai Közlemények, 1969)
Szilikátásványok mechanokémiai aktiválása. Kand. értek. Juhász A. Zoltán néven. (Bp., 1969)
Agyagásványok dielektromos állandója. (Földtani Közlöny, 1972)
Mechanokémiai reakciók. (Építőanyag, 1972)
Kapilláris-pórusos rendszerek belső morfológiájának jellemzése permeabilitásuk és átnedvesedésük alapján. (BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok Tanszék. Tudományos Közlemények. 10. Bp., 1973)
Isothermal Vapour Adsorption of Portland Cement. (Periodica Polytechnica, 1973)
Szilárd anyagok mechanokémiai aktiválása finomőrléssel. (Építőanyag, 1973)
Mechanochemische Aktivierung von Silikatmineralen durch Trocken-Feinmahlen. (Aufbereitungs-Technik, 1974)
Őrleményszemcsék adhéziójának jellemzése fajlagos tömörítési munkával. (Építőanyag, 1974)
Réz-szulfát mechanokémiai reakciói. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1975)
Újabb eredmények a mechanokémiai reakciók kinetikájának kutatásában. (Építőanyag, 1975)
Szilárd építőanyagok csoportosítása belső morfológiájuk alapján. – Mechanikai energiával aktivált szilikátásványok hatása makrofágok TTC-redukciójára. Adamis Z.-vel, Tímár M.-mel. (Építőanyag, 1977)
A rácshibák jelentősége a mechanokémiai folyamatokban. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1977)
Mechanikai energiával aktivált szilárd anyagok vizsgálati módszerei. (BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok Tanszék. Tudományos Közlemények. 13. Bp., 1978)
Mechanochemical Activation of MgO. (Periodica Polytechnica, 1978)
Hidraulikus kötőanyag előállítása pumicit mechanikai aktiválásával. (Földtani Kutatás, 1978)
Szilikátok mechanikai aktiválása. Monográfia. Opoczky Ludmillával. (Bp., 1979)
Kémia, fotográfiai kémia. Egy. jegyz. (Bp., 1979)
Vízgőz-adszorpció szilikátfelületen. (BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok Tanszék. Tudományos Közlemények. 30. Bp., 1979)
Mechanokémia. (Szilikátkémia. Szerk. Tamás Ferenc. Bp., 1979)
Építőanyag-ipari nyersanyagok mechanikai kémiája. Doktori értek. (Bp., 1980)
A mechanikai kémia helyzete és eredményei a szakirodalom tükrében. (BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok Tanszék. 33. Bp., 1980)
Szilikátok mechanikai aktiválása finomőrléssel. Opoczky Ludmilla. (Szilikátkémiai monográfiák. 11. Bp., 1982; angolul: Mechanical Activation of Minerals by Grinding. Pulverizing and Morphology of Particles. Bp.–Chicester, 1990)
Kémia és építőanyagok 1. Építőanyagok szerkezete és általános tulajdonságai. Egy. tankönyv. (Bp., 1984)
A Method for Characterization of Bulk Structure and Bulk Stability of Powders. (Powder Technology, 1985)
Bevezetés a szilikátkémiai technológiába. I–II. köt. Egy. jegyz. (Veszprém, 1985; új kiad. 2000)
Kémia. Földmérő szakos építőmérnök hallgatók számára. Egy. jegyz. (Bp., 1989)
Some Surface Properties of Hungarian Bentonites. (Colloids and Surfaces, 1990)
Mechanical Activation of Minerals by Grinding. Opoczky Ludmillával. (Chicester–Bp., 1990)
Üveg–paraffinolaj szuszpenziók dielektromos tulajdonságai. 1–2. Liszi Jánossal, Magyari Miklóssal. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1991)
Mechanokémiai alapkutatások hazai megalapozása. (Bp., 1994)
Az aprításelmélet mechanokémiai vonatkozásai. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1995)
Általános és szilikátkémiai technológia. I–III. köt. Egy. jegyz. (Veszprém, 1995–1996)
Mechanokémiai jelenségek kolloid–diszperz rendszerek keletkezésénél. (Magyar Kémikusok Lapja, 1996)
Mechanokémia és agglomeráció. Opoczky Ludmilla. (Építőanyag, 2003).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László és Szluka Emil. (Bp., 1986)
Hübners Who is Who. 2. kiegészítő köt. (Zug, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
