Kádár Iván
közgazdász, politikus
Született: 1921. október 27. Budapest
Meghalt: 1995. július 23. Budapest
Család
Sz: Kádár Dezső (†1940) ügyvéd, Eisenberg Friderika, a Vas- és Fémkutató Intézet titkárnője. Testvére: Kádár Anna (1924–). F: 1953-tól Fekete Margit, a Magyar Rádió (MR) oktatási osztályvezetője, majd függetlenített agitációs és propaganda titkár. Négy fia: Kádár József (1946–), Kádár András és Kádár László ikrek (1949–) és Kádár István (1951–).
Iskola
A budapesti Trefort utcai Gyakorló Gimnáziumban éretts. (1939), a Pázmány Péter Tudományegyetemen, matematika szakon tanult (1939–1940), édesapja halála után megszakította tanulmányait (1940); állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1945), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1955).
Életút
A Magyar Vasfonalgyár textilfestő munkása (1939-től). A II. világháború idején, az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után, egy kisegítő karhatalmi zászlóalj vezetőjeként részt vett a fegyveres nemzeti ellenállási mozgalomban, ill. hamis papírokkal látta el az üldözötteket. Az MKP tagja, a pártközpont politikai munkatársa (1945–1948). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszék intézeti tanára (1948–1951), egy. docense (1951–1953), tanszékvezető egy. tanára (1953–1957). Részt vett a Petőfi Kör munkájában (1956), majd a forradalom alatt a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságának tagja és titkára (1956. okt.–nov.), a megtorlás idején eltávolították az egyetemről (1957; mint egyetemi tanárt rehabilitálták: 1991).
Az Építéstechnikai és Gazdasági Intézet tud. munkatársa, az Építésügyi Minisztérium (ÉM) osztályvezető-helyettese (1957–1963), az ÉM Számítástechnikai Vállalatának igazgatója (1963–1967). Az Infelor Vállalat tud. munkatársa (1967–1969), a Datorg Vállalat vezérigazgató-helyettese (1969–1973), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Számítástechnikai Főosztályának vezetője (1973–1984). Az SG2–MKB Pénzügyi Informatikai Kft. igazgatója (1984–1990).
Az SZDSZ tagja (1989–1991), a párt országgyűlési képviselője (Országos lista, 1990–1991; betegsége miatt lemondott: 1991. jan. 14.).
Kutatóként kezdetben a két világháború közötti Magyarország gazdaságtörténetével, a nagy gazdasági világválság magyarországi sajátosságaival foglalkozott. Később érdeklődése gazdasági tervezési és szervezési kérdések felé fordult, több modern gazdaságszervezési matematikai módszer (pl. hálóelmélet) magyarországi bevezetője.
Elismertség
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alapító tagja, főtitkára és a Számvizsgáló Bizottság elnöke. A Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség (= International Federation of Information Processing, IFIP) Igazgatótanácsának magyar tagja (1963–1981). A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke (1991–1995).
Elismerés
Neumann János-díj (1976).
Szerkesztés
A Szombat c. folyóirat társszerkesztője (1994–1995). A Management and Information c. nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: A kapitalizmus és az árutermelés törvényeinek korlátozása és felhasználása népi demokráciánkban. (Gazdasági életünk egyes kérdései a közgazdaság-tudomány tükrében. A MKKE első tudományos ülésszakának jegyzőkönyve. Bp., 1954)
Az államvizsgák néhány tapasztalata a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1953)
A munkásosztály helyzete az 1929–1933-as válság idején Magyarországon. (MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
A jelenkori kapitalizmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése a Horthy-Magyarországon. – Az 1929–1933-as válság magyarországi sajátosságai. – A politikai gazdaságtan oktatásának tapasztalatai a Közgazdaságtudományi Egyetemen. (Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle, 1954)
A monopóliumok uralma a Horthy-Magyarországon. (Propagandista, 1955)
A munkásosztály helyzete az ellenforradalmi Magyarországon. (Társadalmi Szemle, 1955)
A gazdasági alaptörvény hazánkban a felszabadulástól a fordulat évéig. (Az MKKE Évkönyve. 1955. Szerk. is. Forgács Tiborral, László Imrével. Bp., 1955)
A jelenkori kapitalizmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése a Horthy-fasiszta Magyarországon. Kand. értek. (Bp., 1955)
Szociáldemokrata teoretikusok álláspontja a mezőgazdasági nagyüzem–kisüzem kérdésében a Horthy-rendszer idején. (Közgazdasági Szemle, 1956)
A munkásosztály helyzete a Horthy-rendszer idején. Adalékok. Összeáll. (Bp., 1956)
A válságmentes kapitalizmusról szóló álelméletek és a marxi–lenini válságelmélet. K. I. előadása. (A József Attila Szabadegyetem közgazdaságtan sorozatának előadásai. Bp., 1956)
Az ágazati kapcsolatok mérlegének építőipari felhasználásáról. K. I. előadása a Magyar Közgazdasági Társaság és a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tudományos konferenciáján. Budapest, 1961. jún. 5. (Bp., 1961)
Matematikai módszerek az államigazgatásban. Németh Lóránttal. (Jogtudományi Közlöny, 1962)
Input–Output Table in Building Industry. (Input–Output Tables, Their Compilation and Use. Bp., 1962)
Anwendung der Verflechtungsbilanz im Bauwesen. (Bp., 1963)
A területi tervezés gazdaságmatematikai módszerei. Németh Lóránttal. (Magyar Építőipar, 1963)
Matematikai módszerek alkalmazása az építőipari tervezésben. Monográfia. Németh Lóránttal. (Bp., 1963; szlovákul: Bratislava, 1968)
Építésgazdasági problémák megoldása matematikai módszerekkel. Németh Lóránttal. (A Mérnöktovábbképző Intézet előadásai. Bp., 1964)
Hálóelméleti módszerek felhasználása irányítási problémák megoldására. Németh Lóránttal. (A Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat kiadványa. Bp., 1964)
Kritikus út módszerek és algoritmusaik. Németh Lóránttal, Szabó Istvánnal. (A Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Vállalat kiadványa. Bp., 1965; 2. kiad. 1966)
Szimulációs eljárások. Németh Lóránttal. (Az operációkutatás aktuális problémái. 5. Bp., 1967)
A gazdasági rendszerek szervezése. 1–2. A Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola tankönyve. (Bp., 1967–1968)
Gazdasági rendszerek szervezésének korszerű módszerei. (Az operációkutatási szabadegyetem jegyzetei. Bp., 1968)
Az operációkutatás és hazai alkalmazásának egyes problémái. Pongrácz Tiborral. (Statisztikai Szemle, 1969)
Információ-szervezés és -elemzés a külkereskedelemben. Tóth Ferenccel. (Bp., 1971)
Gazdasági döntések és információs rendszerek. Kovács Péterrel. (Közgazdasági Szemle, 1971)
Az államigazgatási információs rendszer a magyar külkereskedelemben. Kovács Péterrel. (Tudományos és műszaki tájékoztatás, 1973)
Az IFIP tevékenysége. (Szigma, 1975)
A vezetői információs rendszerek és az ember–gép „párbeszéde.” Barabás Péternével. (Közgazdasági Szemle, 1976)
Vállalati és népgazdasági pénzfolyamatok információs és számítástechnikai problémái. Monográfia. Kovács Péterrel. (Bp., 1977).
Irodalom
Irod.: Mezei András: Kilenc kedd. Beszélgetések K. I.-nal. Egybekötve K. I. Esszé történelmi oldalnézetből c. írásával. (Bp., 1989)
K. I. (Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Kiss József. Bp., 1992)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Magyar Hírlap, 1995. júl. 29.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
