Kálmánfi Béla, kálinfalvai
etnográfus, folklorista, népzenekutató
1968-ig Kálinfalvai Béla
Született: 1924. július 28. Budapest
Meghalt: 1988. március 28. Budapest
Temetés: 1988. április 7. Esztergom
Család
Sz: Halmi Berta. Szüleit korán elvesztett, nagynénje, Halmi Irma püspökladányi tanítónő nevelte fel (a húgával együtt). F: 1951-től Juhász Gizella tanítónő. Egy leánya született.
Iskola
A Debreceni Református Kollégium Tanítóképzőjében tanítói képesítést (1942), a szegedi Tanárképző Főiskolán magyar–történelem–ének-zene szakos általános iskolai tanári okl. (1948), a KLTE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954), az ELTE BTK-n doktorált (1968). Az MLEE általános tagozatán végzett (1962).
Életút
A püspökladányi polgári iskola óraadó tanára (1945), a püspökladányi általános iskola r. tanára és szakfelügyelő (1948–1950), a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Oktatási Osztályának tanulmányi felügyelője (1950–1951). A püspökladányi Óvónőképző és Gimnázium, ill. a Karacs Ferenc Gimnázium alapító igazgatója (1951–1959). Az Esztergomi Felsőfokú Tanítóképző Intézet, ill. az Esztergomi Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke intézeti tanára (1959–1976), főisk. docense (1976–1988).
Nemzetiségkutatással, elsősorban Esztergom és környéke magyar, szlovák és német nyelvű népköltészeti emlékeinek, népdalainak gyűjtésével, Karacs Ferenc (1770–1838) munkásságával foglalkozott. Zenepedagógiai tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Esztergomban élt és tevékenykedett, munkássága Püspökladányhoz is kötődik. Budapesten hunyt el, az esztergomi Szentgyörgymezői Temetőben nyugszik. Nevét vette fel a piliscsévi Kálmánfi Béla Művelődési Ház, ahol emléktábláját is elhelyezték.
Elismerés
Komárom Megyei Amatőr Művészeti Díj (1985).
Főbb művei
F. m.: Karacs Ferenc térképkészítő-rézmetsző művész. Tanulmányok. A fametszetek Menyhárt József, a fényképfelvételek Takács Sándor munkája. (A Hazafias Népfront Püspökladányi Községi Bizottságának kiadványa. Püspökladány, 1958)
A hangszeres zenei képzés jelentősége a felsőfokú tanító- és óvónőképző intézetben. (Énektanítás, 1962)
Esztergom környéke nemzetiségi népköltészete. 10 faluban végzett gyűjtésem alapján. Egy. doktori értek. 16 táblával. (Bp., 1968)
A hajdani parasztsors és a régi bányászélet emlékei Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. (Forrás, 1969)
Táj és történelem Esztergom környéke nemzetiségi népköltészetében. (Tanulmányok. I. Az Esztergomi Tanítóképző Intézet kiadványa. Esztergom, 1970)
Kodály Zoltán, a nevelő. (Tanulmányok. IV. Az Esztergomi Tanítóképző Intézet kiadványa. Esztergom, 1973)
Rozmarin zeleny. Slovensky folklór z okolia Esztergomu. (Bp., 1973)
Népköltészeti emlékek és népdalok Esztergomban és környékén. (Új Forrás, 1973)
Cigány népköltészeti alkotások Esztergomban. (Új Forrás, 1975)
Glück auf! Deutsche Volksdichtung im Kohlenbecken von Dorog. Mit 124 Volksweisen. Összeáll. K. B., ill. Végvári János. (Bp., 1975)
Közös vonások és kapcsolatok Esztergom és környéke magyar és nemzetiségi népköltészetében. (Új Forrás, 1977)
Tanulmányok. 1–2. Szerk. Gábris Józseffel. (Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola kiadványa. Esztergom, 1981 és 1984)
Esztergom zenei emléke és népzenéje. (Az Esztergomi Tanárképző Főiskola Kiskönyvtára. 2. Esztergom, 1984).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda a magyar zenei életben? Szerk. Székely András. (2. bőv. kiad. Bp., 1988).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014