Belitzky János
történész, levéltáros, muzeológus
Született: 1909. október 25. Losonc
Meghalt: 1989. március 4. Salgótarján
Család
Sz: Belitzky Gusztáv (1864–1936) állami tanítóképző-intézeti tanár, Mészáros Vilma kézimunka-tanítónő.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1932), történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1933), Velencében állami segéllyel történeti kutatásokat folytatott (1932–1933), levéltárosi vizsgát tett (1933).
Életút
A Magyar Országos Levéltár (MOL) belföldi ösztöndíjas munkatársa (1933–1934), Budapest Székesfőváros Levéltárának gyakornoka (1934–1936), segédlevéltárnoka (1936–1942). Politikai magatartása miatt elbocsátották (1942), az olasz antifasisztákkal fenntartott kapcsolatai miatt letartóztatták (1944 aug.). Az Általános Kereskedelmi Ügynökség könyvügynöke (1943–1945), ismét Budapest Székesfőváros Levéltárának allevéltárnoka (1945–1946), levéltárosa (1945–1949). Újabb elbocsátása után alkalmi munkákból élt (1949–1951), Apajpusztán (= Dömsöd) tanító (1951–1953), majd a kiskunlacházi általános iskola igazgatója (1953–1963), a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeum igazgatója (1963. júl. 1.–1969. nov. 15.).
Tudományos pályafutását – mint a Domanovszky Sándor köré szerveződött agrártörténeti iskola tagja – gazdaságtörténészként és középkorászként kezdte, majd miután Pleidell Ambrus, a MOL főlevéltárnoka megbízta Sopron vármegye történetének megírásával érdeklődése a helytörténet felé fordult. Kora középkori magyar történeti írásaiban a magyarság turáni eredete mellett érvelt. Később Budapest történetével foglalkozott, fővárosi levéltárosi pályafutása során összegyűjtötte Buda és Pest addigi legteljesebb térképgyűjteményét. Baloldali tevékenysége miatt elbocsátották, az olasz antifasiszta komitével való kapcsolatai miatt letartóztatták (1944. aug.–nov.), a szovjet csapatok bevonulása után rövid ideig a bp.-i olasz antifasiszta komiténál vállalt munkát. Belépett az MKP-be (1945), de az MDP már nem vette át, mert időközben áttért az ókatolikus hitre, s valószínűleg ezért ismét távoznia kellett a fővárosi levéltárból (1949). Múzeumigazgatóként jelentős szerepet vállalt a nógrádi helytörténetírás megszervezésében, kezdeményezésére készült el Nógrád megye, Balassagyarmat és Salgótarján monográfiája.
Emlékezet
Salgótarjánban hunyt el, ott is nyugszik. Tiszteletére a Nógrád megyei múzeumok évkönyve emlékkötetet adott ki (1989), ill. emlékére Salgótarjánban emléktáblát emeltek (legutóbb a Nógrád Történeti Múzeum koszorúzta meg, 2004. okt. 25-én). Több kéziratban maradt művét a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár őrzi.
Elismerés
Madách-díj (1983).
Szerkesztés
A Történetírás és a Történetírás Könyvtára főszerkesztője (1937–1939), valamint az Eros c. folyóirat szerkesztője (1940).
Főbb művei
F. m.: A magyar gabonakivitel története 1860-ig. Egy. doktori értek. is. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. 2. Bp., 1932)
Megvolt-e a magyar királyok középkori levéltára a török Budán? (Levéltári Közlemények, 1934)
A korai magyar középkor problémái és a modern irodalom. (Katholikus Szemle, 1935)
A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása. (Bp., 1935)
A magyar helytörténetírás problémái. (Vigilia, 1935)
A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában. (Regnum. Egyháztörténeti évkönyv. I. köt. Bp., 1936)
Nyugat-Magyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban. (Bp., 1936)
100 év a pesti határ életéből 1663 tájáról 1756 tájáig. 1 térképmelléklettel. (Tanulmányok Budapest múltjából. IV. köt. Bp., 1936)
Eger a XVIII. században. (Katholikus Szemle, 1936)
A nyugat-dunántúli és felvidéki besenyő telepek. (Domanovszky-emlékkönyv. Bp., 1937)
Sopron vármegye története. I. köt. (Bp., 1938)
A törzsfői hatalom elsorvadása és a fejedelmi hatalom kialakulása. (Szent István-emlékkönyv. I. köt. Szerk. Serédi Jusztinián. Bp., 1938)
Pomáz. Sashegyi Sándorral. (A magyar föld és emlékei. Bp., 1939)
Adatok Budapest középkori helyrajzához. (Tanulmányok Budapest múltjából. VI. köt. Bp., 1939)
Vázlatok a nyugat-dunántúli gyepűk népeinek történetéhez. (Bp., 1940)
Észrevételek Budapest középkori helyrajzához. A Párdő melletti Besenyő, Kurszán vára, a budai káptalan alapítása és Óbuda középkori határai. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)
A magyar nagybirtok. Történelmi áttekintés. (Anonymus Könyvtár. 9. Bp., 1946)
A pest-budai magyar polgár születése. (Városi Szemle, 1947)
Vörös Pest megye. Többekkel. (Bp., 1959)
Adatok a salgóbányai munkásság életkörülményeihez. 1871–1888 és 1898. (Nógrád megyei múzeumi füzetek. 1. Salgótarján, 1963)
Schmidt bányaigazgató levelei. 1918–1920. (Nógrád megyei múzeumi füzetek. 4. Salgótarján, 1964)
Nógrád megye közgyűlése és sajtója a munkásság és a parasztság helyzetéről és mozgalmairól. 1867–1918. 1–2. (Nógrád megyei múzeumi füzetek. 7. Salgótarján, 1964)
Falusi problémák Nógrádban a VIII. század elején. – A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a nógrádi értelmiség körében. – Nógrádi eredetű-e a Toldi-monda? (Palócföld, 1967)
Salgótarján. Útikalauz. Vadas Andorral. (Salgótarján, 1968; 2. átd. kiad. 1975; 3. átd. kiad. 1981; 4. átd. kiad. 1987)
A palócok eredetéről. (Palócföld, 1969)
Adatok Madách Imre 1849. évi Nógrád megyei közigazgatási tevékenységéhez. (Palócföld, 1971)
Salgótarján története. Molnár Pállal, Horváth Istvánnal. (Salgótarján, 1972)
Nógrád megye története. I. köt. 896–1849. (Salgótarján, 1973)
Részletek az Ipoly és a Zagyva vízvidékei uráli nyelvekből eredő földrajzi neveinek ismeretéhez. (Salgótarján, 1973)
Balassagyarmat története. 896–1962. Főszerk. és írta Németh Bélával, Gulya Pállal. (Balassagyarmat, 1977)
Széljegyzetek a palóc név és a palóc néprajzi csoport eredetéhez. (Palócföld, 1977)
Feltételezések Anonymus és a Gesta Hungarorum egri és egri egyházmegyei vonatkozásairól. (Egri Múzeum Évkönyve, 1977)
A Zagyva völgye életkörülményei 1914 nyarától 1919 tavaszáig. (Palócföld, 1979)
Losonczi Anna somoskői, szécsényi, gácsi uradalmának 1596. évi összeírása. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1980)
Szécsény és földesurai. (Tanulmányok Szécsény múltjából. 4. Szécsény, 1981)
Miskolczy-Simon János Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai. (Levéltári Szemle, 1981)
Az 1200 fős nógrádi önkéntes mozgó nemzetőr zászlóalj felszereléssel való ellátása. 1848. aug. 21.–szept. 13. (Nógrád megyei múzeumok évkönyve, 1984. Salgótarján, 1985)
Ezer év előtti néprajzi emlékek a Palócföld névanyagában. (Palócföld, 1986)
Mikszáth és Balassagyarmat. (Nagy Iván Könyvek. Balassagyarmat, 2000)
szerk.: Nógrád megye múzeumai. Összeáll. Zólyomi Józseffel. (Nógrád megyei múzeumi füzetek. 2. Balassagyarmat, 1963)
Nógrád. Szerk. András Endrével. (Bp., 1965)
Nincs élőbb holtjainknál… Életrajzok a Nógrád megyei munkásmozgalom harcosairól. Szabó Bélával. (Salgótarján, 1971)
kéziratban a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban: Egészségügyi vonatkozású adatok az 1890-es évek első feléből a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat salgótarjáni bányaigazgatóságának az Országos Levéltárban lévő levélmásolati könyveiben. Összeáll. (1975)
A munka- és életkörülményekre is vonatkozó 1900. évi társpénztári és egészségügyi adatok a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat salgótarjáni bányaigazgatóságának az Országos Levéltárban lévő levélmásolati könyvei alapján. Összeáll. (1975)
Adatok a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat személyzetének munka- és életkörülményeiről 1878-tól 1890-ig. Összeáll. (1975)
1895. évi és 1900. évi munkásmozgalmi adatok a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat salgótarjáni bányaigazgatóságának az Országos Levéltárban lévő levélmásolati könyvei alapján. Összeáll. (1975)
1901–1903. évi üzem- és munkaerő-gazdálkodási adatok tekintettel a bányászok életkörülményeire a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat bányaigazgatósági levelezése alapján. (1976)
1900. évi zenekari adatok a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat salgótarjáni bányaigazgatóságának az Országos Levéltárban lévő levélmásolati könyvei alapján. Összeáll. (1978)
1890–1891. évi és 1900. évi munkástoborzási adatok a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat salgótarjáni bányaigazgatóságának az Országos Levéltárban lévő levélmásolati könyvei alapján. Összeáll. (1978).
Irodalom
Irod.: [Praznovszky Mihály]: „Az élet a Történelem tanítómestere”. Beszélgetés B. J. nyugalmazott múzeumigazgatóval. (Palócföld, 1986)
Domonkos Alajos: B. J. (Múzeumi Mozaik, 1989)
Nógrádi Történeti Évkönyv B. J. emlékének tiszteletére. A Nógrád megyei múzeumok évkönyvének különszáma. Szerk. Bugyinszky Istvánné, Szvircsek Ferenc. B. J. műveinek bibliográfiájával. A bibliográfiát Czipóné Angyal Erzsébet állította össze. (Salgótarján, 1989)
Á. Varga László: B. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
