Béll Béla
meteorológus
Született: 1908. október 2. Uraj, Gömör és Kishont vármegye
Meghalt: 1988. szeptember 24. Budapest
Temetés: 1988. október 12. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Béll Béla tanító Ózdon, Szedlák Anna. F: Szabados Gabriella (1918. máj. 23. Belsőbőcs). Leánya: Béll Gabriella (1945–); fia: Béll László (1946–).
Iskola
Az újpesti állami gimnáziumban éretts. (1927), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1932), bölcsészdoktori okl. szerzett (1941), a fizikai (meteorológiai) tudományok kandidátusa (1954), a műszaki tudományok doktora (1968). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Fizikai Intézete gyakornoka (1932–1934), egyúttal az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) Klimatológiai, ill. Aerológiai Osztályának munkatársa (1932–1943); közben a potsdami és a lindenbergi obszervatóriumok ösztöndíjas vendégkutatója (1936–1937), majd a berlini egyetemen az aerológia elméleti kérdéseivel foglalkozott. (1937). Az OMI Aerológiai Osztályának vezetője (1943–1952), az Intézet igazgatóhelyettese és a pestlőrinci Aerológiai Obszervatórium vezetője (1951–1969), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökségének tud. tanácsadója (1970–1974), az OMSZ Tudományos Tanácsának elnöke (1974–1988). A magyaróvári Agrártudományi Főiskolán (1943–1949), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE), ill. a BME-n az agrometeorológia előadó tanára (1949–1952), az ELTE Élet- és Földtudományi Karán az aerológia előadója (1952–1956). A JATE TTK-n az Éghajlattani Tanszék c. egy. tanára (1965).
A magyarországi aeroklimatológia megalapozója, a magaslégköri szélmérőhálózat megszervezője, a rendszeres rádiószonda-mérések elindítója (1948). Nemzetközi hírűek a termikus széllel, a hőmérsékleti advekcióval, a légkör függőleges labilitásával és a zivatarok kialakulásával kapcsolatos kutatásai. Több speciális szélmérő és csapadékmérő meteorológiai műszer szerkesztett.
Emlékezet
Budapesten (II. kerület Kitaibel Pál u. 1.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Születésének századik és halálának 20. évfordulójáról a Magyar Meteorológiai Társaság mind az éves vándorgyűlésén, mind egy külön emlékkonferencián is megemlékezett (2008-ban).
Elismertség
Az MTA Meteorológiai Tudományos Bizottságának titkára (1962–1970), alelnöke (1970–1973), elnöke (1973–1976); az MTA–TMB Földrajzi–Meteorológiai Szakbizottságának elnöke (1973–1984). A Magyar Meteorológiai Társaság társelnöke (1964–1970), elnöke (1974–1980). A Nemzetközi Geofizikai Év egyik magyarországi főszervezője (1957–1958). A Magyar Földrajzi Társaság tb. tagja (1982-től). A Commission for Athmospheric Sciences tagja (1956–1988). A Szlovák és az NDK Meteorológiai Társaság t. tagja.
Elismerés
Steiner Lajos-emlékérem (1952 és 1980), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959), Munka Érdemrend (arany, 1978), MTESZ Díj (1981).
Főbb művei
F. m.: Az Ostwald–Linke-féle kék skála. (Az Időjárás, 1935)
A látástávolság. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Az univerzális szélmérő műszer. (Az Időjárás, 1936)
A Geiger–Müller-számlálócső kisülésének katódsugár-oszcillográffal való vizsgálata. (Matematikai és Fizikai Lapok, 1937)
Eine Methode zur Berechnung des Druckes in den Haupthöhen des aerologischen Aufstieges. (Berlin, 1938)
A napsugárzásmérés törzsműszereinek százéves múltja. (Az Időjárás, 1938)
Éjszaka és nappal a sztratoszférában. – Az ég színe a légkör alsó 5000 méterében. – Napsugárzásmérés a Föld felületén. – Meteorológiai világosságmérések fényelemekkel. (Búvár, 1938)
Barométer-összehasonlítások Délkelet-Európában és Olaszországban. Réthly Antallal. (Bp., 1939)
Fény és látás a szabadban. (Természettudományi Közlöny, 1940)
A napsugár útja. Takács Lajossal. (Természettudományi Közlöny, 1941)
A szabad légkör hőmérséklete Budapest fölött. Monográfia és egy. doktori értek. is. (Bp., 1941)
A magaslégkör kutatása rövidhullámú adóberendezésekkel. (Az Időjárás, 1943)
A felsőbblégrétegek kutatása napsugárzásmérésekkel. (Természettudományi Közlöny, 1944)
A levegő áramlása bányákban és barlangokban. (Az Időjárás, 1945)
Fizika. Éder Sándorral. (Bp., 1950)
Rádiószonda-felszállások Magyarországon. (Az Időjárás, 1950)
A magaslégkör kutatása rádiószondákkal. (Természet és Technika, 1950)
Mezőgazdasági meteorológia. Az agrometeorológiai ismeretek kézikönyve. Aujeszky Lászlóval, Berényi Dénessel. 26 táblával. (Bp., 1951)
Utazás a levegő molekulái között. – Kimeríthetetlen energiaforrás. – A légkör rejtett energiái. – A hótakaró kristályvilága. – Mi a rádiószonda? – Vízhegyek a levegőben. (Az időjárás és az ember. Szerk. Takács Lajos. Bp., 1951)
A papírléggömbtől a rakétáig. Békeffy Józsefnével. A Nap színeváltozásai. Békeffy Józsefnével. – A levegő-tenger mozgásai. – A bánya meteorológiája. (Felhők fölött – felhők alatt. Szerk. Kakas József. Bp., 1952)
Műszaki optika. Ipari technikumok számára. (Bp., 1952)
Gyakorlati módszerek a hőmérsékleti advekció meghatározására. (Az Időjárás, 1953)
A talajtól a légkör határáig. Ill. Barta Györgyné. (Ember és világ. Bp., 1953)
A magyar aerológiai obszervatórium kutatómunkájának időszerű kérdései. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
A troposzféra éghajlata Magyarország fölött. Ill. Faragó Istvánné. (Bp., 1954)
Fotokémiai napsugárzásmérések. – Marczell György aerológiai munkássága. (Az Időjárás, 1956)
A Nemzetközi Geofizikai Év. (Csillagászati Évkönyv, 1958)
A szélirány és a hőmérséklet kapcsolata Budapest légterében. (Az Időjárás, 1960)
Az aerológia magyarországi fejlődése és a „Marczell György” Aerológiai Obszervatórium. (Fizikai Szemle, 1960)
Szélmérés kötött léggömbökkel. (Az Időjárás, 1961)
Jahresgang des Luftduckes, der Temperatur und der Feuchtigkeit in der Troposphäre über Budapest. 1951–1960. (Bp., 1965)
Meteorológiai kutatások Magyarországon a Nyugodt Nap Évében. (Bp., 1967)
A lokális hőmérsékletváltozás advektív komponense a Budapest fölötti szabad troposzférában. Doktori értek. (Bp., 1967)
A légkör általános cirkulációjának új szemlélete. (Földrajztanítás, 1967 és Fizikai Szemle, 1968)
A troposzféra és az alsó sztratoszféra interdiurnus hőmérsékleti változásai és szezonális hőcseréje Budapest felett. (Bp., 1970)
Magyarország légterének éghajlati sajátságai a magasabb légrétegekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1971. febr. 5.; megjelent: Geonómia és Bányászat, 1971)
Ciklusok és ritmusok a légköri mozgásrendszerekben. (Geonómia és Bányászat, 1975)
Az Akadémia a meteorológia bölcsőjénél. (Légkör, 1976)
A Marczell György Aerológiai Obszervatórium alapításának 25. évfordulójára. (Légkör, 1977)
A domborzat áramlásmódosító hatása a Kárpát-medencében a magyar meteorológiai szakirodalom tükrében. (Meteorológiai tanulmányok. Bp., 1978)
Az aerológia útkeresése egy 25 éves magyar kutatóintézet fejlődésének tükrében. (Geonómia és Bányászat, 1978)
A légköri ózon keletkezése és körforgalma. (Természet Világa, 1979)
Az időjárás előrejelzésének objektív korlátai. – A biometeorológia – orvosmeteorológia korszerű kérdései a meteorológia szemszögéből. (Magyar Tudomány, 1983)
A légáramlás éghajlati sajátságai a Kárpát-medence térségében. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. jan. 17.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
Sarki fény, világító felhők, alpesi fény, vulkánok. (Légkör, 1984)
Alpesi fény Budapesten. Zólyomi Bálinttal. (Természet Világa, 1984)
Utazás a felső légrétegekben. (Természet Világa, 1985)
Mai ismereteink a felső légkörről. (Természet Világa, 1986)
szerk.: Országos Meteorológiai Intézet. Beszámolók az 1956–1959-ben végzett tudományos kutatásokról. I–III. köt. (Bp., 1959–1960)
A Balaton éghajlata. A Balaton térségének éghajlati jellegzetességei, hő- és vízháztartása, bioklímája. Szerk. Takács Lajossal. (Bp., 1974).
Irodalom
Irod.: Berényi Dénes: B. B.: A szabad légkör hőmérséklete Budapest fölött. (Debreceni Szemle, 1941)
Zách Alfréd: B. B. akadémikus 70 éves. (Légkör, 1978)
Ambrózy Pál–Szabó Emilné: Interjú B. B.-val. (Légkör, 1984)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Halálhír. (Népszabadság, 1988. szept. 28.)
Mészáros Ernő: B. B. (Fizikai Szemle, 1988 és Magyar Tudomány, 1989)
Somogyi Sándor: Búcsú B. B.-tól, a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagjától. (Földrajzi Közlemények, 1989)
Raum Frigyes: B. B. (Geodézia és Kartográfia, 1989)
Kéri Menyhért: B. B. (Földrajzi Értesítő, 1989)
Simon Antal: Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja. (Bp., 2004)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
