Ádám László
geográfus
Született: 1927. június 27. Székelykeresztúr
Meghalt: 1994. január 15. Budapest
Család
Sz: Ádám József vasesztergályos, Fodor Irma. F: Reinhardt Margit. Fia Ádám Attila (1958–) biológus.
Iskola
Sztálinvárosban (= Oresul Stalin, Brassó, Románia!) éretts. (1947), 1948-tól Bp.-en élt. Az ELTE BTK-n földrajz–történelem szakos tanári okl. szerzett (1951), a TTK-n doktorált (1958), a földrajztudományok kandidátusa (1966), doktora (1989).
Életút
Az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, ill. a TTK Földrajzi, ill. Természetföldrajzi Tanszék tanársegéde (1951–1958), az MTA Földrajzi Kutató Csoport, ill. Kutatóintézet tud. munkatársa (1958–1968), tud. főmunkatársa (1958–1988). Az ELTE c. egy. docense (1972–1994). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1964).
Természetföldrajzi, geomorfológiai kutatásokkal, talajeróziós térképezéssel fogl., úttörő szerepet vállalt a komplex természetföldrajzi tájértékelés elvi-módszertani alapjainak kimunkálásában. Feltárta a Sopron–Vasi-síkság és az Alpokalja kistájainak fejlődéstörténetét, természetföldrajzi viszonyait. A korszerű tájkutatási és tájértékelési irányzatok egyik első mo.-i képviselője, elsőként végezte el a Mezőföld komplex természetföldrajzi tájértékelését. Az első mo.-i geomorfológiai térképek készítője (a Mezőföldről, a Móri árokról, a Rábán túli kavicstakarós síkságról és a Szekszárdi dombvidékről). Tudománypolitikai, -szervezői és -népszerűsítő tevékenysége is értékes.
Elismertség
Az MTA Földrajzi Tud. Biz. titkára (1975–1980).
Elismerés
Szocialista Földrajzért (1976), Munka Érdemrend (ezüst, 1980), Akadémiai Díj (1991).
Főbb művei
F. m.: Észak-Mezőföld geomorfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1955)
A Velencei-tó és a Zámolyi medence kialakulása. (Földrajzi Közlemények, 1955)
A Mezőföld természeti földrajza. Szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Bp., 1959)
A Móri árok északi előterének morfológiája. (Földrajzi Értesítő, 1959)
A Tolnai hegyhát kialakulása. (Földrajzi Értesítő, 1960)
A Rábán túli kavicstakaró. (Földrajzi Értesítő, 1962)
A Tolnai dombság kialakulása és természeti földrajzi tájértékelése. Kand. értek. (Bp., 1964)
A Szekszárdi dombvidék talajtakarójának pusztulása. (Földrajzi Értesítő, 1967)
A magyarországi dombságok negyedkori felszínfejlődésének főbb vonásai. Marosi Sándorral. (Földrajzi Közlemények, 1969)
A Tolnai-dombság kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi tanulmányok. 10. Bp., 1969)
Nyugat-Dunántúl hasznosítható nyersanyagai. (Vasi Szemle, 1971)
Magyarország tájföldrajza. 3. köt. A Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék. Szerk. Marosi Sándorral. (Magyarország tájföldrajza. 3. Bp., 1975)
Komplex természetföldrajzi térképezés a mezőgazdaság szolgálatában. (Földrajzi Értesítő, 1976)
A Tolnai-dombság tájföldrajza. (Földrajzi Értesítő, 1978)
Dunaújváros földrajza. Szerk. Boros Ferenccel. (Földrajzi monográfiák. 10. Bp., 1979; angolul: 1980; oroszul: 1980) A Baranyai-dombság mezőgazdasági potenciálja. (Bp., 1980)
Magyarország tájföldrajza. 4. köt. A Dunántúli-dombság. Dél-Dunántúl. Szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Magyarország tájföldrajza. 4. Bp., 1981)
A Tolnai-dombság genetikai talajtípusai és talajlepusztulása. (Földrajzi Értesítő, 1982)
Mérnökgeomorfológiai térképezés. Szerk. Pécsi Mártonnal. (Bp., 1985)
Sopron környékének kialakulása és felszínalaktana. (Földrajzi Értesítő, 1985)
Magyarország tájföldrajza. 5. köt. A Dunántúli-középhegység. Írta és szerk. Marosi Sándorral, Szilárd Jenővel. (Bp., 1987)
Tájkutatás–tájértékelés–térképezés. Doktori értek. (Bp., 1988)
A Velencei-hegység fejlődéstörténete és felszínalaktana. (Bp., 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
