Bella Lajos
régész, ősrégész
Született: 1850. december 29. Pozsony
Meghalt: 1937. július 8. Sződliget, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Család
A pozsonyi r. k. főgimnáziumban éretts. (1879), a bp.-i tudományegyetemen történelem–földrajz szakos tanári okl. szerzett (1874), az MTA tagja (l.: 1926. máj. 6.).
Iskola
A pozsonyi r. k. főgimnázium segédtanára (1875–1876), a soproni állami főreáliskola (= Széchenyi István Gimnázium) helyettes, majd r. tanára (1876–1911), a soproni ipariskola igazgatója (1896–1909), c. középiskolai igazgató (1912-től). Nyugdíjazása után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régiségtárának őre (1912–1924). Nyugdíjazása után Sződligeten élt (1929–1937).
Életút
Sopron város törvényhatóságának tagja.
Ősrégészettel foglalkozott. Ásatásokat folytatott Sopron környékén (Purgstall [Várhely], Károly-magaslat, Balf-fürdő), feltárta a bodrogkeresztúri rézkori temetőt (1920–1925); az itt kiásott temetkezések jellegzetes leleteiről nevezte el az ősrégészeti kutatás a Tisza-vidékén az i. e. 4. évezredben honos középső rézkori kultúrát. Elsőként ismertette a Tápiószentmártonon napvilágra került szkíta aranyszarvast (1925), a megtalált szkíta szarvast a Magyar Élet Mozgalom, ill. a Magyar Élet Pártja jelvényéül választotta (1938). Bekapcsolódott a barlangkutatásba is: Kadic Ottokárral a Herman Ottó-barlangban ásatott (1916). Sopronban, a hazafias szellemű, magyar nyelvű oktatás úttörője, a soproni közélet egyik jelentős személyisége volt: számos soproni városi egyesület alapításában vett részt.
Emlékezet
Sopronban élt és tevékenykedett, élete végén leányaihoz, Sződligetre (Pest megye), ott is hunyt el. Tiszteletére Sopron-Várhelyen emlékművet emeltek és emlékhelyet alakítottak ki (1957-ben; felújították 2001-ben). Sopronban utcát neveztek el róla (1945-ben), és tiszteletére emléktáblát is felállítottak.
Elismertség
Az MTA Archaeologiai Bizottsága tagja (1914–1937). A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Szakosztályának alelnöke (1913–1919), elnöke (1919–1922). Paur Ivánnal a Sopron vármegyei Régészeti Társulat alapító tagja és első titkára. A Soproni Atlétikai Klub (1877–1881), a Soproni Torna Egylet (1891–1900) elnöke; a Magyar Tornaegyletek Országos Szövetsége (= Magyar Torna Szövetség, MOTESZ) vidéki alelnöke (1895–1900).
Főbb művei
F. m.: A Sopron melletti Purgstall prähistorikus földvára és sírhalmáról. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
Paur Iván. Életrajz. (Sopron [folyóirat], 1889)
Soproni leletekről. – A Sopronmegyei Múzeum. (Archaeologiai Értesítő, 1890)
Prähistorische Funde in der Umgebung von Oedenburg in Ungarn. Müller, Ottóval. (Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, 1891)
A varishegyi urnáról. 1–2. – A Sopron melletti Purgstall földvára és urnatemetője. – Néhány soproni leletről. (Archaeologiai Értesítő, 1891)
Soproni régiségek. (Sopron, 1891)
Praehistorische Funde in der Umgegend von Oedenburg. Szerk. Müller, Ottóval. (Wien, 1892)
A Sopronmegyei Régészeti Társulat második évkönyve. 1891. Szerk. (Sopron, 1892)
Petőházi leletekről. – Újabb purgstalli leletek. – Soproni ásatások. (Archaeologiai Értesítő, 1892)
Csornai leletek. – Scarabantiai emlékekről. – Babóti leletek. – Újabb ásatás a soproni Purgstallon. – Diceus pohara. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
Sopron város földrajzi fekvése és neve. (Sopron város monographiája. Sopron, 1894)
Újabb föliratos kövek Sopronból. – Újabb csornai leletekről. – Római borostyánkő leletek Sopronban. (Archaeologiai Értesítő, 1895)
Scarabantia sáncza. – Római leletekről Sopronban. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
Széchenyi István élet- és jellemrajza. (Széchenyi-album. Bp., 1896)
Sopron vármegye leírása. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. IV. köt. Bp., 1896)
Aldunai leletek. (Archaeologiai Értesítő, 1898)
A balfi római kori forrásról. (Archaeologiai Értesítő, 1900)
Három római feliratos kőről. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
Az északi bronzkor régibb szakaszának chronológiája. (Archaeologiai Értesítő, 1902)
Kismartoni leletekről. (Archaeologiai Értesítő, 1903)
Adat a neolithkori kőszerszámos mesterségről. (Archaeologiai Értesítő, 1907)
Sopron vármegye és Sopron szabad királyi város régészeti társulatáról. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
A balfi lelet. (Archaeologiai Értesítő, 1910)
Római leletekről Sopronban. 1–2. – Új hazai barlangkutatások. (Archaeologiai Értesítő, 1911)
Plasztika az ősidőkben. (A Gyűjtő, 1912)
Európa őskori népei. (Archaeologiai Értesítő, 1913)
Próbaásatás a Rabló-barlangban. (Barlangkutatás, 1917)
Az őskor embere és kultúrája, különös tekintettel hazánkra. Hillebrand Jenővel. Az előszót Lenhossék Mihály írta. 320 ábrával. (Pantheon ismerettára. Bp., 1921)
Sopron az íratlan időkben. 5 képpel. (Sopron. Civitas fidelissima. Szerk. Thirring Gusztáv. Sopron, 1925)
A bodrogkeresztúri aeneolitkori temető. (Országos Régészeti és Embertani Társulat évkönyve. I. köt. 1920–1926. Bp., 1926)
A vaskor II. sz. időszakának magyarországi telepei. (Föld és Ember, 1927).
Irodalom
Irod.: Oroszlán Zoltán: B. L.–Hillebrand Jenő: Az őskor embere és kultúrája. (Századok, 1922)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1937. júl. 9.)
Lauringer Ernő: B. L. (Soproni Szemle, 1937)
Tompa Ferenc: B. L. (Archaeologiai Értesítő, 1937)
Nováki Gyula: A soproni Várhely ásatásának története. (Soproni Szemle, 1955)
Nováki Gyula: B. L.-emlékmű Sopronban. (Archaeologiai Értesítő, 1958)
Nováki Gyula: B. L. emlékmű a Várhelyen. (Soproni Szemle, 1958)
Banner János: A bükki kultúra névadója: B. L. (Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1966)
Nováki Gyula: B. L. földvárkutatásai. (Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Szerk. Szende Katalin, Kücsán József. Sopron, 1998)
Aranykönyv. 2000. (Sopron, 1999)
Kemenczei Tibor–Tóth Imre: B. L. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002). Megjegyzés: akadémiai székfoglalója nem ismert!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
