Kalocsai Dezső
filozófus
Született: 1924. szeptember 28. Bánréve, Gömör és Kishont vármegye
Meghalt: 2006. január 15. Budapest
Iskola
Elemi iskoláit Bánrévén, polgári iskoláit Putnokon végezte, magánúton éretts. (1945 után). Az ELTE BTK-n magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1950), az MDP Pártfőiskoláján tanult (1950–1952), az ELTE BTK-n doktorált (1958), a filozófiai tudományok kandidátusa (1961).
Életút
A serényfalvi téglagyár napszámosa, majd a bánrévei körjegyzőségen, ill. Kelemérben és Putnokon községi kisegítő (1945-ig). Az ELTE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszéke egy. adjunktusa (1952–1953), a Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Marxizmus-Leninizmus Tanszéke, ill. Filozófia Tanszéke egy. adjunktusa (1953–1955), egy. docense (1955–1966), egy. tanára (1966. júl. 31.–1990. júl. 5.) és a Tanszék vezetője (1953–1979); közben a BTK dékánja (1969–1972). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete tud. főmunkatársa (1979–1984?). Az MTA–TMB-n Mátrai László aspiránsa (1954–1958).
A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1945–1948), járási titkára (1945–1947); az MDP tagja (1948-tól), alapszervi titkára (1952–1953). Az MSZMP alapító tagja (1956-tól), alapszervezeti vezetőségi tagja (1960–1962), a szegedi egyetemi VB tagja (1962–1966).
Tudományos pályafutásának kezdetén ideológiai kérdésekkel foglalkozott, a tudomány és a hit ellentmondásainak filozófiai vizsgálata közben érdeklődése René Descartes (1596–1650) munkássága felé fordult. Nagy feltűnést keltő monográfiát írt Descartes etikájáról (1964; francia nyelvre is lefordították: 1973). Később több tudományos dolgozatot írt valláserkölcsi kérdésekről, az egyén és a közösség, az individualizmus és a kollektivizmus viszonyáról. Az 1980-as években kortörténeti eszmetörténeti vitát folytatott Hankiss Elemérrel (a Valóság c. lapban).
Elismertség
Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja (1967–1979).
Elismerés
Szocialista Munkáért Érdemérem (1962).
Főbb művei
F. m.: A jobboldali revizionizmusról és a baloldali doktrinerségről. (Felsőoktatási Szemle, 1958)
A revizionizmus és a dogmatizmus néhány filozófiai problémájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1959)
Leninről, a kommunista emberről és kommunista gondolkodóról. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
A tudomány és a hit ellentmondása a descartes-i filozófiában. (Világosság, 1961)
A descartesi – nemeslelkűség – erkölcstan néhány problémájáról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961)
A descartes-i ismeretelmélet néhány problémájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1961)
A szenvedélyek tana Descartes-nál. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1962)
A kommunizmus építőjének erkölcsi kódexe és erkölcsi viszonyainak kérdései. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1962)
Az irányelvek és a szocialista erkölcs formálása. (Pártélet, 1962)
A kommunizmus építésének elvi kérdése. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
A polgári filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában a XVI. század végén, a XVII. században és az angliai kapitalizmus megszilárdításának időszakában. (A filozófia története. Egységes jegyz. Bp., 1963)
A Tízparancsolat és az erkölcs. Az elemi normák és a valláserkölcs. (Világosság, 1963)
Descartes etikája. Monográfia és kand. értek. is. (Filozófiai tanulmányok. 1. Bp., 1964; franciául: Le problème des règles de la morale „provisoire” de Descartes. Bp., 1973)
Über Descartes moralische Ansichten. (Deutsche Zeitschrift für Philosophie, 1964)
A marxista etika alapjai. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1964–1966; új lenyomatok: 1967-től évenként)
Az eszmei-politikai nevelőmunka kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
A közérdek és egyéni érdek összhangja alakulásának elvi problémái a szocializmus viszonyai között. (Tájékoztató, 1966)
Az individualizmus társadalmi gyökereiről. – Az anyagi érdekeltség és a szocialista tudat kérdésének vitájáról. Kósa Erzsébettel. (Társadalmi Szemle, 1966)
Egyén és közösség, individualizmus és kollektivizmus néhány problémájáról a polgári társadalomban. (A József Attila Tudományegyetem ünnepi actája Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. Szeged, 1970)
Egyén és társadalom, individualizmus és kollektivizmus a prekapitalista társadalmakban. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1970)
A szocialista demokrácia, az erkölcs és az egyéniségfejlődés tendenciáinak kérdéséhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1971)
Az egyén polgári társadalombeli fejlődésének tendenciáiról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1972)
A szocialista demokrácia, a morális autonómia és a felelősségvállalás kérdései a szocialista társadalomban. (Magyar Tudomány, 1972)
Le problème des régles de la morale „provisoire” de Descartes. (Bp., 1973)
Az egyéniség és közösség fejlődéstendenciáiról a szocialista társadalomban. (Acta Philosophica Szegediensis, 1974)
A szocialista munkabrigádok mint közösségek. (Társadalomtudományi Közlemények, 1976)
A szocialista brigádok közösséggé fejlődéséről. – A szocialista életmód egyes kérdései a hazai sajtóban. Hegedűs Ferenccel. – A nagyipari üzemek munkáskollektíváinak társadalmi-politikai aktivitása. (Társadalomtudományi Közlemények, 1978)
Munka, munkaverseny és szocialista életmód. (A szocialista életmód. Eredmények és problémák. Magyar–bolgár tanulmányok. Bp., 1981)
Egyén és közösség fejlődésének néhány társadalmi feltételéről. (Társadalomtudományi Közlemények, 1981)
A közösségről. Megjegyzések Hankiss Elemér tanulmányához. (Valóság, 1981)
Gondolatok Marx A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai című műve újraolvasása alapján. (Társadalomtudományi Közlemények, 1983)
Spinoza ember és erkölcs eszmékének kérdéséről. (Magyar Filozófiai Szemle, 1983)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
