Bellér Béla
történész
Született: 1919. augusztus 19. Szentsimon, Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegye
Meghalt: 1995. március 15. Budapest
Család
Sz: Varga Mária. 1945-től nős, három gyermeke volt.
Iskola
Egy Ózd melletti kis faluban született, háromgyermekes kisparaszti családban. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Egerben végezte. Egerben éretts. (1937), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen latin–magyar–történelem szakos tanári okl. (1943), bölcsészdoktori okl. szerzett (1944), a történelemtudományok kandidátusa (1968).
Életút
A bp.-i Kis Újság munkatársa (1943–1944), az ózdi (1945–1948), a rákospalotai gimnázium r. tanára (1948–1949). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Középiskolai Főosztályának előadója (1949), a bp.-i Vörösmarty Gimnázium r. tanára (1949– 1952). A Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet szakfelügyelője (1952–1956), a bp.-i Hunfalvy János Közgazdasági Technikum és Gimnázium tanára (1957–1964), a bp.-i Varga Katalin Leánygimnázium (1964–1965), a bp.-i Asztalos János Gimnázium tanára (1965–1970), a bp.-i XIX. kerületi Dolgozók Gimnáziuma igazgatóhelyettese, ill. igazgatója (1970–1979). A bp.-i középiskolák történelem-szakfelügyelője (1952–1957).
Pályafutása kezdetén szépirodalmi tevékenységet folytatott, néhány elbeszélése jelent meg fővárosi lapokban. Később érdeklődése a legújabbkori történelem, ill. pedagógiai módszertani kérdések felé fordult. A II. vh. után, 1945. febr.-ban Ózdon gimnáziumi tanfolyamot szervezett, amelyből az ország egyik első munkásgimnáziuma fejlődött ki. Tapasztalatai alapján később jelentős szerepet játszott az első munkásgimnáziumok (= dolgozók gimnáziumai) megszervezésében, tanterveik összeállításában, valamint az első ilyen, új típusú középiskolai tankönyvek szerzője és szerkesztője. Történészként feldolgozta az 1918–1919-es forradalmak közoktatásügyét, vizsgálta az egyházak szerepét, ideológiai hegemóniáját a két vh. közötti Magyarországon. Fő kutatási területe azonban elsősorban a magyarországi nemzetiségi kérdés volt, különösen jelentős eredményeket a német nemzetiség történetének feltárása terén. Több írásában foglalkozott a magyarországi németek kitelepítését bemutató forrásgyűjteménnyel (a Bonni dokumentációval, Düsseldorf, 1956). Vitatta azt a megállapítást, hogy a II. vh. után a Szovjetunió erőltette a Dálnoki Miklós Béla-kormányra a kitelepítés nemzetközi jóváhagyásának kérelmét (ezt a mítoszt ő ún. Potsdam-legendának nevezte).
Emlékezet
Emlékét az ózdi József Attila Gimnáziumban emléktábla őrzi (kerámia dombormű, Tóth Sándor alkotása, 1996). Róla nevezték el az ózdi Bellér Béla Angol és Magyar Versmondó Versenyt.
Szerkesztés
A bp.-i Kis Újság munkatársa (1943–1944).
Főbb művei
F. m.: Mit rajzoljunk a történelemórán? (Bp., 1955)
A Horthy-rendszer „hazafias” nevelésének forrásainál. (Tanulmányok a magyar nevelés történetéből. 1849–1944. Bp., 1957)
Hazafiság és nemzetköziség a Magyar Tanácsköztársaság idején. (Pedagógiai Szemle, 1959)
A Kaszap István-kultusz kezdete és vége. Egy boldoggá avatási pör húszéves évfordulójára. (Világosság, 1961)
A Tanácsköztársaság egyházpolitikájáról. – Élt egyszer Fatimában három kicsi pásztor. A fatimai „jelenések” történetéből. (Világosság, 1962)
Az ellenforradalmi rendszer első éveinek nemzetiségi politikája. 1919–1922. (Századok, 1963)
A Tanácsköztársaság a világi oktatásért. – Érettség és szociális demagógia. Három szent-jelölt az ellenforradalmi korszakból. (Világosság, 1963)
A Szent Imre-jubileum. (Világosság, 1964)
Az ellenforradalom német nemzetiségi politikájának kialakulása. Kand. értek. (Bp., 1966)
Regnum Marianum. (Világosság, 1966)
Közoktatási reformtervek 1918–1919-ben. (Pedagógiai Szemle, 1968)
A katolikus autonómia. (Világosság, 1968)
A Tanácsköztársaság történetszemléletéről. (Századok, 1969)
A Tanácsköztársaság iskolapolitikája. (Pedagógiai Szemle, 1969)
A Tanácsköztársaság és a vallás. – A Tanácsköztársaság és az erkölcs. (Világosság, 1969)
Magyar Népköztársaság és a Tanácsköztársaság nemzetiségi kultúrpolitikája. (Történelmi Szemle, 1969)
A patrisztika helye: ókor és középkor mezsgyéjén. – A kalendáriumok világa. Az ideológiai függés egyik láncszeme. (Világosság, 1970)
Az egyetlen lemondott pápa. A szent remete és a tiara. (Világosság, 1971)
A Dózsa-parasztháború 1945 előtti történetírásunkban. A nemesi krónikásoktól a népi írókig. (Világosság, 1972)
Az ellenforradalmi rendszer nemzetiségi politikájának kiépülése. 1923–1929. (Századok, 1973)
A Dózsa-parasztháború történeti-politikai koncepciója és történeti képe 1945 előtti történetírásunkban. (Történelmi Szemle, 1974)
A nemzetiségi iskolapolitika története Magyarországon 1918-ig. (Magyar Pedagógia, 1974)
Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés. (Soproni Szemle, 1975)
Az ellenforradalom nemzetiségi politikájának kialakulása. Monográfia. (Bp., 1975)
Hogyan tanítom a magyar nyelvet a dolgozók gimnáziumában? (Pedagógiai Szemle, 1976)
Az ellenforradalmi rendszer nemzetiségi politikája a válság küszöbén. 1930–1931. (Századok, 1977)
A nevelés fő területei az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Sobor Istvánnal. (Felnőttnevelési közlemények. Bp., 1977)
Ifjúság, haza, internacionalizmus. (Bp., 1979)
Az 1918/19-es forradalmak közoktatáspolitikája. (Századok, 1979)
A Magyar Tanácsköztársaság irodalmi és nyelvi tanterveiről. (Pedagógiai Szemle, 1979)
Eszmei-politikai egységre törekvés a Tanácsköztársaság történelem-tantervében. (Pedagógiai Szemle, 1980)
Az ellenforradalmi rendszer német nemzetiségi politikájának válsága 1931–1932-ben. (Történelmi Szemle, 1980)
A nevelőmunka lehetőségei az iskolarendszerű felnőttoktatásban. Többekkel (Bp., 1981)
Az európai nemzetiségi kongresszusok és Magyarország a kisebbségvédelem rendszerében. 1925–1929-ben. (Századok, 1981)
A magyarországi németek rövid története. (Gyorsuló idő. Bp., 1981)
Nemi felvilágosítás a Tanácsköztársaság iskoláiban. (Pedagógiai Szemle, 1983)
Az ellenforradalmi rendszer német nemzetiségi politikájának válsága 1932–1933-ban. 1–2. (Történelmi Szemle, 1985)
Az osztrák–magyar viszony és a burgenlandi kérdés. (Századok, 1985)
Kurze Geschichte der Deutschen in Ungarn. (Bp., 1986)
Magyarok Nápolyban. (Bp., 1986)
A Volksbildungsvereintől a Volksbundig. A magyarországi németek története. 1933–1938. Szerk. Szűgyi Zoltán. (Bp., 2002; németül: Heidelberg. 2000).
Irodalom
Irod.: Békévé oldódó emlékezés? Beszélgetés B. B. nemzetiség-történésszel. (Élet és Irodalom, 1970. febr. 3.)
Frage an den Wissenschaftler Dr. B. B. (Neue Zeitung, 1986)
Merényi László: Emlékezés B. B.-ra. (Köznevelés, 1995).
Megjegyzések
ÚMÉL I., RÚL I. téves halálozási év: 1990!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
