Fényes Imre, csokalyi
fizikus
Született: 1917. július 29. Kötegyán, Bihar vármegye
Meghalt: 1977. november 13. Budapest
Temetés: 1977. november 26. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Fényes Elek leszármazottja. Sz: Fényes Imre, Gaál Margit. Testvére: Fényes Elemér (1905–1969), Havadi Béláné Fényes Margit, Fényes Sándor (†1990) és Szent-Imrey Gyuláné Fényes Eleonóra. F: Kádár Eszter. Leánya: Fényes Eszter.
Iskola
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1943), a fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1959).
Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanársegéde (1943–1944), a Bolyai Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézete mb. vezetője (1945–1950?), a Debreceni Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1950–1953). Az ELTE Matematikai–kémiai–fizikai Kara, ill. az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszéke tanszékvezető egy. docense (1953–1960), egy. tanára (1960. aug. 10.–1977. nov. 13.).
Munkássága alapvetően meghatározta a kvantumelmélet, a statisztikai fizika és az ún. irreverzibilis termodinamika területét. Elsőként dolgozta ki a termodinamikai mozgásegyenletek megoldását (1958). Felfedezte az oszcillációs effektust, a termodinamikai egyensúly stabilitásának valódi mechanizmusát. Korrigálta a Hermann Ludwig von Helmholtz (1821–1894) és a Wolfgang Ernst Pauli (1900–1958) által megadott termodinamikai variációs elvet és kiterjesztette az eljárást irreverzibilis esetre (Helmholtz–Fényes-elv). Számos tudománynépszerűsítő és természetfilozófiai művet is írt. Pedagógusként módszert dolgozott ki a termodinamika modern középiskolai tanítására (a kísérleteket a soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban irányította).
Emlékezet
Budapesten (XI. kerület Hegyalja út 96.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Tiszteletére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) Fényes Imre-díjat alapított (egy, a fizika művelésében és a fizikusi gondolkodásmód kialakításában kiemelkedő munkát végző fizikus számára, 1993-ban). A Vermes Miklós Országos Fizikus Tehetségápoló Alapítvány emlékére Fényes Imre-emlékversenyt rendez. Szülőházát, Kötegyánban emléktábla jelzi, ill. a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum falán elhelyezték emléktábláját.
Főbb művei
F. m.: Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata. Egy. doktori értek. is. (Csillagászati Lapok, 1943/44; és külön: Bp., 1944)
Zur wellenmechanischen Herleitung des statistischen Atommodells. (Múzeumi Füzetek, 1945/48)
Az elméleti fizika alapjai. Egy. jegyz. (Kolozsvár, 1948)
Elméleti mechanika. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A termodinamika alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., 1952)
Stochastischer Abhängigkeitscharakter der Heisenbergschen Ungenauigkeitsrelation. (Die Naturwissenschaften, 1952)
Die Anwendung der mathematischen Prinzipien der Mechanik in der Thermodynamik. (Zeitschrift für Physik, 1952)
Ergänzungen zur axiomatischen Begründung der Thermodynamik. (Zeitschrift für Physik, 1952)
Eine Wahrscheinlichkeitstheoretische Begründung und Interpretation der Quantenmechanik. (Zeitschrift für Physik, 1953)
Termodinamika és statisztikus mechanika. (Fizikai Szemle, 1953)
Megjegyzések és kiegészítések a mechanika elveinek Farkas Gyula-féle tárgyalásához. – Két szovjet tankönyv és az egyetemi termodinamika-oktatás (Fizikai Szemle, 1954)
Die Bestimmung der radialen und azimutalen Teile der Nullpunktsenergie beim statistischen Atommodell. – Eine Näherungsmethode vom WKB-Typ. – Über das Divergenzproblem der WKB Methode. (Acta Physica, 1955)
Albert Einstein. – A hőhalál. Érvényes-e az entrópia-tétel a világegyetemre vonatkozóan? (Természet és Társadalom, 1955)
A mechanika dialektikus tartalma. (Atom [folyóirat], 1956)
Fizika és világnézet. (Magyar Tudomány, 1956; és külön: Bp., 1957)
Az atomfizika bizonytalansági elvéről. – A tudományos előrelátás kérdése az atomfizikában. (Természettudományi Közlöny, 1957)
A termodinamika főtételei. 1–4. (Fizikai Szemle, 1958)
Über das Prinzip von Le Chatelier und Braun. (Acta Physica, 1958)
Lehet-e pontosan mérni? – Antirészecskék és antianyag. (Természettudományi Közlöny, 1958)
A termodinamikai folyamatok időbeli lefolyása az egyensúlyállapot közelében. Doktori értek. (Bp., 1959)
Mikrofizika. Kismonográfia. Nagy Miklóssal. 6 táblával. (Stúdium Könyvek. 15. Bp., 1959)
Über das Verhältnis des wellenmechanischen Energieelgenwertproblems. (Acta Physica, 1959)
A kvantumelmélet és a „pszichofizikai paralelizmus.” Fáy Gyulával. (Természettudományi Közlöny, 1959)
Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Többekkel. (A TIT Fizikai Szakosztálya Országos Választmánya kiadványa. Bp., 1960)
A hőelméleti folyamatok megfordíthatatlansága. A hőhalál kérdéséhez. (Természettudományi Közlöny, 1960)
Entrópia. Kismonográfia. (Stúdium Könyvek. 34. Bp., 1962)
A materializmus fizikai alapjai. (Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. 1. Bp., 1963)
Az entrópiamaximum és a minimális entrópiaprodukció elve. (Fizikai Szemle, 1964)
Még egyszer a hőhalálról. (Világosság, 1964)
A kvantummechanika klasszikusai. Vál. tanulmányok. Max Planck, Albert Einstein [et al.] műveiből szerk., a bevezető tanulmányt írta F. I. Az összekötő részek Fáy Gyula és Tőrös Róbert munkája. (Stúdium Könyvek. 56. Bp., 1966)
Fizika és világnézet. Bevezetés a fizika gondolatvilágába. Monográfia. (Bp., 1966)
Az exergia és a hatásfok irreverzibilis termodinamikai értelmezése. 1–2. – Huszonötéves visszaemlékezés. (Fizikai Szemle, 1966)
Termosztatika és termodinamika. Monográfia. (Bp., 1968)
Modern fizikai kisenciklopédia. Szerk. F. S. (Bp., 1971)
Fizika és rendszerelmélet. (Világosság, 1971)
Jegyzetek a fizika előtörténetéhez. (Világosság, 1973)
A fizika filozófiai problémái. A fizikai fogalmak kialakulásának és tartalmának történeti-ismeretelméleti analízise. Horváth Józseffel. (Tájékoztató, 1975)
Materializmusra nevel-e a fizika? (Világosság, 1976)
A fizika eredete. Az egzakt fogalmi gondolkodás kialakulása. Történeti, logikai, ismeretelméleti elemzés. Sajtó alá rend. és az utószót írta Erdélyi Sándor. (Bp., 1980)
A mozgás és az idő a fizikában. (Mi az idő? Bp., 1980)
A gondolkodás fejlődése. (Kultúra és közösség, 1980)
Hőhalál. (Iskolakultúra, 1991)
Gábos Zoltán: F. I. kolozsvári évei. (Fizikai Szemle, 1992)
Megjegyzések régi és új dolgokról. (Természet Világa, 1993).
Irodalom
Irod.: Róka Gedeon: Világnézeti kérdések – a fizikus szemével. F. I.: Fizika és világnézet. (Világosság, 1967)
Nádasdy László: Egy tudós gondjai. (Új Írás, 1973)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1977. nov. 23.)
Nagy Károly: Búcsú F. I. professzortól. (Népszabadság, 1977. nov. 26.)
Vekerdi László: F. I.: A fizika eredete. (Magyar Tudomány, 1980)
Müller Antal: Fizika és tudományelmélet. F. I.: A fizika eredete. (Világosság, 1980)
Berényi Dénes: F. I.: A fizika eredete. (Fizikai Szemle, 1981)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Kiss Dezső: F. I.-emlékülés. – Szűcs Ervin: Fényes Imre – műszaki tanácsadó. – Fáy Gyula: F. I. munkássága a kvantummechanikai valószínűségi mezővel és kvantumlogikával kapcsolatban. (Fizikai Szemle, 1988)
Abonyi Iván: Emlékeim F. I. budapesti éveiről. (Természet Világa, 1993)
Álarc és páncél nélkül. Erdélyi Sándor megemlékezése F. I. professzorról. (A fizika tanítása, 1995)
Gábos Zoltán: F. I. (Firka [folyóirat], 1996)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
