Kanyó Zoltán
germanista, irodalomtörténész, nyelvész
Született: 1940. február 22. Budapest
Meghalt: 1985. március 5. Szeged
Temetés: 1985. március 11. Szeged
Temetési hely: Belvárosi Temető
Család
Sz: Kanyó Béla (1898–1964) orvos, egyetemi tanár, Farkas Mária, a SZOTE Női Klinika asszisztense. Testvére: Kanyó Ádám orvos, nőgyógyász és Kanyó Béla orvos, fül-orr-gégész. F: 1969-től Soós Enikő, a hódmezővásárhelyi Közgazdasági Szakközépiskola magyar–történelem szakos tanára.
Iskola
Általános és középiskoláit Szegeden végezte, a Radnóti Miklós Gimnáziumban éretts. (1958), egyúttal a Szegedi Zenekonzervatóriumban zeneelméletet is tanult. A JATE BTK-n német–francia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1963), doktorált (1965), az irodalomtudomány kandidátusa (1975). Az MLEE-n filozófia tagozaton végzett (1967).
Életút
A JATE BTK Germán Nyelvek és Irodalmak Tanszéke, ill. Német Irodalmi és Nyelvtudományi Tanszék gyakornoka (1963–1965), tanársegéde (1965–1973), egy. adjunktusa (1973–1977), az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék egy. docense (1977–1985) és a Tanszék vezetője (1984–1985). Az NDK-ban ösztöndíjas vendégkutató (1967–1968).
Tudományos pályafutásának kezdetén Bertolt Brecht (1898–1956) munkásságával, magyarországi recepciójával foglalkozott, majd a brechti szövegek elemzésével érdeklődése irodalomelméleti kérdések felé fordult. A nyelvészeti és szemiotikai irodalomelméleti kutatások egyik magyarországi elindítójaként elsősorban szövegelmélettel, az irodalmi kommunikáció pragmatikai aspektusával, műfajelméleti kérdésekkel, a nagy irodalmi műfajokat megelőző, egyszerűbb „formák” vizsgálatával foglalkozott. A szegedi irodalomszemiotikai iskola megalapítójaként vezető szerepet játszott a magyar irodalomtudomány megújulásában, angol és német nyelvű dolgozatai a hazai irodalomelméleti tudomány klasszikusai. Az irodalmi szövegek újszerű megközelítésén alapuló elméleti monográfiája befejezetlen maradt.
Emlékezet
Szegeden élt és tevékenykedett, a Belvárosi Temetőben nyugszik. Kiadatlan írásait Bernáth Árpád és Csúri Károly rendezte sajtó alá. Emlékét őrzi a szegedi Kanyó Zoltán-alapítvány, amely emlékére Kanyó Zoltán-emlékdíjat alapított (35 évnél fiatalabb, az irodalomtudomány bölcseleti igénnyel művelő kutató számára; a Szegedi Tudományegyetem Napján adják át, évente, 1986-tól).
Elismertség
Az MTA Szemiotikai Bizottsága (1973–1985), Stilisztikai és Verstani Bizottsága tagja (1975–1985).
Szerkesztés
A Studia poetica c. kiadványsorozat szerkesztője.
Főbb művei
F. m.: Néhány szó a modern angol líráról. (A Radnóti Miklós Gimnázium 1957/58. évi jubileumi évkönyve. Szeged, 1958)
Bertolt Brechts Werke auf ungarischen Bühnen bis 1945. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Scientiarum Philologiae Germanicae, 1964)
Megjegyzések a magyarországi Brecht-recepció kérdéséhez. (Tiszatáj, 1964)
Bertolt Brecht művei magyar színpadon. Egy. doktori értek. (Szeged, 1965)
Bertolt Brecht a líráról. (Tiszatáj, 1965)
A racionalista líra lehetőségei és korlátai. Gondolatok Bertolt Brecht költészetéről. (Tiszatáj, 1966)
Az ún. történelmi regényről és az irodalomtörténeti kategóriákról. (Tiszatáj, 1967)
Beiträge zu einer semiotischen Litraturtheorie. I. Semiotik und generative Poetik. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Scientiarum Philologiae Germanicae, 1969)
Új irányzatok a nyelv- és irodalomtudományban, új feladatok az egyetemi oktatásban. (Felsőoktatási Szemle, 1970)
Irodalmi művek szemiotikai elemzéséről. (Formateremtő elvek a költői alkotásban. Szerk. Hankiss Elemér. Bp., 1971)
A pragmatika a szemiotikában és a nyelvészetben. (Általános nyelvészeti tanulmányok. VIII. köt. Bp., 1972)
Zur Frage der Methodologie in der Literaturwissenschaft. (Weimarer Beiträge, 1972)
Zur Theorie der Einfachen Formen – Sprichwörter. Eine semiotisch-literaturtheoretische Untersuchung. Kand. értek. (Szeged, 1973)
Beszédmód, műnem, műfaj. (Helikon, 1973)
Szövegelmélet és irodalomelmélet. (Általános Nyelvészeti Tanulmányok. 11. Bp., 1975; és külön: Szemiotikai Tanulmányok 28. Bp., 1975)
Texttheorie und Interpretationen. Untersuchungen zu Gryphius, Borchert und Böll. Bernáth Árpáddal, Csúri Károllyal. (Kronberg, 1975)
A közmondások szemiotikai analízise. (Ethnographia, 1976; és külön: Szemiotikai Tanulmányok 41. Bp., 1976)
Kriterien der Forsetzbarkeit in monologischen konjunktiv verbundenen Ketten. (Probleme der Textgrammatik. 2. Berlin, 1977)
A „materiális” és a „filozófiai” esztétikáról. (Kutatási módszerek és irányzatok a társadalomtudományokban. Szeged, 1978 és Literatura, 1978)
Megjegyzések a generatív-transzformációs poétikához. (Helikon, 1979)
Semantik für heimatlose Gegenstände. (Studies in the Semantics of Narrative. Szeged, 1980)
Az igazságfogalom az irodalmi elbeszélésben és a „lehetséges világok” szemantikája. (Studia Poetica 1. Az irodalmi elbeszélés elméleti kérdései. Narratológiai tanulmányok. Szerk. is. Szeged, 1980)
A marxista irodalomtudomány és kritika főbb tendenciái Németországban a két világháború között. (A marxista irodalomelmélet története. A kezdetektől 1945-ig. Szerk. Nyírő Lajos és Veres András. Bp., 1981)
Sprichwörter. Analyse einer einfachen Form. Ein Beitrag zur generativen Poetik. (Approaches to Semiotics. Bp.–Den Haag, 1981)
Simple Forms. Einfache formen. Szerk. (Szeged, 1982)
Comparative Literary Studies. Szerk. Fried Istvánnal, Pál Józseffel. (Szeged, 1983)
Fictionality. Szerk. (Szeged, 1984)
Tanulmányok az irodalomtudomány köréből. Egy. tankönyv. Szerk. Síklaki Istvánnal. (Bp., 1988)
Szemiotika és irodalomtudomány. Vál. tanulmányok. Szerk. Bernáth Árpád és Csúri Károly. Ford. Kertész András, Orosz Magdolna és Tarnay László. (Szeged, 1990)
ford.: Moles, Abraham Antoine: Információelmélet és esztétikai élmény. Ford. Pléh Csabával, Vajda Andrással. (Bp., 1973). Az utószót Voigt Vilmos írta. (Bp., 1973).
Irodalom
Irod.: Bernáth Árpád: K. Z. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1985)
Zoltán Kanyó. Életrajz és bibliográfia. (Studia poetica, 1985)
Odorics Ferenc: A dialógus tropológiája. Hogyan olvasódik K. Z. Paul de Mannal? (Helikon, 2001)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
