Káposztás Pál
bányamérnök
Született: 1893. június 29. Rozsnyó, Gömör és Kishont vármegye
Meghalt: 1957. szeptember 4. Budapest
Iskola
Középiskolai tanulmányait Rozsnyón végezte, a Selmecbányai Akadémián tanult tovább (1912–1918), a soproni Bányászati és Kohászati Főiskolán bányamérnöki okl. (1920), a Pázmány Péter Tudományegyetemen földtanból bölcsészdoktori okl. (1927), a földtani szerkesztések és mérések tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1946). A műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1954), doktora (posztumusz, 1958).
Életút
Az I. világháborúban, mint üzemmérnök szerbiai katonai bányászati üzemekben szolgált (Majdanpek, Rudnik, 1916–1918), az ausztriai Gewerkschaft Rathausberg bányáiban altáróépítő mérnök (1919–1920), a királd-putnoki szénbányák üzemmérnöke (1920–1927), a majdanpeki réz- és kovandbányák igazgató mérnöke (1927–1934), majd Belgrádban és Budapesten magánmérnök (1934–1935). A Fővárosi Vízművek és a Fővárosi Elektromos Művek alagútépítési bányászati szakértője (1935–1937), a HFK Aknamélyítő és Bányászati Mélyépítő Vállalat vezető mérnöke, társtulajdonosa (1938–1945). A szénbányászat államosítási főmegbízottjának bányászati előadója (1946. jan.–júl.), az államosított szénbányák műszaki ügyvezető igazgatója (1946–1948), a Szénbányászati Kutatólaboratórium osztályvezetője (1949–1950), a Földalatti Vasúttervező Vállalat, ill. az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV) vezető tervezőmérnöke (1950–1952). Az ún. bányamérnöki perben bányászati szabotázscselekmény szervezése koholt vádjával az ÁVH letartóztatta (harmadrendű vádlottként, 1952. aug. 6-án; 1953-ban engedték szabadon).
A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE Élet- és Földtudományi Kar Földtani Intézete magántanára (1946–1952).
Bányageológiával, bányászati mélyépítéssel, bányászati szellőzéssel, bányászati alagutak tervezésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a sűrített levegő fénytörő hatásának feltárása terén, a fagyasztásos aknamélyítés magyarországi bevezetője. Monográfiája és doktori értekezése (A táróhajtás szellőztetése, 1956) nemzetközileg is az elsők között foglalta össze a bányalevegő összetételét és fizikai jellemzőit, a légáramlás összefüggéseit meghatározva a természetes és mesterséges optimális bányaszellőztetés módjait (a fúvó, a szívó és a kombinált szellőztetést), valamint a szállított légmennyiség ellenőrzési lehetőségeit. Számos találmány és technikai újítás (pl. a Káposztás-féle dobzsilip, 1950; táróhajtás úszóhomokban vasbordákkal, 1951 és zártpajzzsal, 1956) fűződik nevéhez.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Az utóbbi években az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) kutatói, elsősorban Cserényi-Zsitnyányi Ildikó kezdte meg az 1950-es évek bányamérnöki szabotázs perének feldolgozását.
Főbb művei
F. m.: Királd környékének bányageológiai viszonyai és azok befolyása a bányaművelés egyes fázisaira. Egy. doktori értek. (Bp., 1927)
Kőzetföldtani adatok az észak-keletszerbiai Majdanpek ércelőfordulásának ismeretéhez. – Petrographische und geologische Beiträge zur Kenntnis des Erzverkommens von Majdanpek in Serbien. 3 táblával és 2 térképpel. (Földtani Közlöny, 1934 és külön: Bp., 1934)
Újabb adatok a csapás-dőlés feladataihoz. (Földtani Közlöny, 1947)
Fagyasztásos talajszilárdítás a mélyépítésben. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1950)
Földtani szerkesztések és számítások. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Földtani térképezés. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
A táróhajtás újabb gépi berendezései. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1950; és külön: A Szénbányászati Ipari Központi Kutató Laboratórium Közleményei. 1. Bp., 1951)
A fagyasztásos talajszilárdítás tudományos alapelvei és tervezési előírásai. (A Földalatti Vasúttervező Vállalat kiadványa. Bp., 1951)
Műszaki és alkalmazott földtan. K. P. előadásai nyomán összeáll. Reményi Péter. (Az ELTE TTK kiadványa. Bp., 1951)
Térképezési ismeretek. (Az ELTE TTK kiadványa. Bp., 1951)
A táróhajtás szellőztetése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1955 és a Bányászati Kutató Intézet Közleményei 58. Bp., 1955)
A táróhajtás szellőztetése. Monográfia és doktori értek. is. 59 ábrával. (Bp., 1956)
szabadalma: Úszóhomok víztelenítésének gyorsítása levegő befúvásával. (1950).
Irodalom
Irod.: K. P. (Bányászati Lapok, 1957)
Molnár László: Megemlékezés a meghurcolt bányaműszaki vezetők rehabilitációjáról. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1993)
Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón? (Somorja, 1999)
Katona Klára: „Legfőbb érték az ember.” Bányászügyek, bányászsorsok bírósági és ÁVH-iratok tükrében. (Kor-kép. Dokumentumok és tanulmányok a magyar bányászat 1945 és 1948 közötti történetéből. Szerk. Bicher Erzsébet. Bp., 2002)
Zsitnyányi Ildikó: Adalékok egy félbehagyott koncepció történetéhez. (Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére. Szerk. Ötvös István. Bp., 2004)
Cserényi-Zsitnyányi Ildikó: Adalékok egy szabotázsper módszertanához. (Betekintő, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
