Főbb művei

F. m.: Vom Weltbürgertum zum Nationalstaat. Mensch der Humanität, der Romantik, des Liberalismus. Diplomarbeit. (Bp., 1933)
Az egyezményesek. Fejezet a magyar filozófia történetéből. Egy. doktori értek. (Bp., 1937)
Irodalmi nevelés a demokratikus iskolában. (Magyar Pedagógia, 1946)
Korszerű irodalomszemléket kialakítása ifjúságunkban. (Embernevelés, 1948)
József Attila: A Dunánál. Verselemzés. (Köznevelés, 1948)
Krupszkaja szól a magyar nevelőkhöz. (Magyar Pedagógia, 1950)
Színházművészetünk haladó hagyományai. (Vezérfonal városi előadók számára. Bp., 1951)
Puskin. (Útmutató városi előadók részére. Bp., 1952)
Schiller. Kismonográfia. Az idézeteket Gáspár Endre fordította. (A kultúra mesterei. Bp., 1953)
Lessing. Kismonográfia. A verseket Nemes Nagy Ágnes fordította. Függelék: Lessing Magyarországon. Bibliográfiai vázlat. Összeáll. Kozocsa Sándor és Radó György. (A kultúra mesterei. Bp., 1955)
Milliók, karomba zárlak. Friedrich Schiller halálának százötvenedik évfordulójára. (Természet és Társadalom, 1955)
Észrevételek az elmúlt évtized német Hölderlin-irodalmáról. (Irodalmi Figyelő, 1957)
Polgári szomorújáték – polgári tragédia. Egy XVIII. századi német műfaj történetéhez. – Tragikus vétség – tiszta emberség. (Filológiai Közlöny, 1959)
Szemelvények a weimari Goethe–Schiller Archívum magyar anyagából. Jókai, Kertbeny, Vámbéry. (Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1959)
Zweierlei Schiller? (Sinn und Form, 1959)
Tanulmányok a klasszikus német drámairodalom története és műfaji kérdései köréből. Kand. értek. (Bp., 1961)
A magyar összehasonlító irodalomtudomány történetének vázlata. Egy. jegyz. (Bp., 1961)
Brecht. (Kortárs, 1961)
Irodalomtörténet vagy költészettudomány? (Világirodalmi Figyelő, 1961)
Johannes R. Becher a magyar irodalomban. (Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk. Illés László, Szabolcsi Miklós. Bp., 1962)
A magyar összehasonlító irodalomtudomány történetének vázlata. (Világirodalmi Figyelő, 1962; franciául: Essai d’une histoire de la littérature comparée de Hongrie. Littérature hongroise – littérature européenne. Bp., 1964)
Adatok az észak-amerikai összehasonlító irodalom történetéhez. (Helikon, 1964)
A természettudományos szemlélet térhódítása. (A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Szerk. Sőtér István. Bp., 1965)
Nemzeti vagy nemzetközi szempontból szemlélt irodalmi jelenségek perspektívaváltozása. – A német irodalom Kelet és Nyugat között. (Helikon, 1965)
Thomas Mann és a XIX. század öröksége. (Kritika, 1965. 11.; németül: Thomas Mann und das Erbe des neunzehnten Jahrhunderts. (Littérature et réalité. Bp., 1966)
Szempontok Brecht hatástörténetéhez. (Hagyomány és újítás. Tanulmányok a XX. századi világirodalom történetéből. Szerk. is. Bp., 1966)
Fenomenológiai szemlélet az irodalomtudományban és az irodalomban. – A szociológiai irodalomszemlélet változatai. (Helikon, 1966)
La philosophie des formes expressionistes. (Acta Litteraria, 1967)
Állandóság a változásban. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1968)
Az Októberi Forradalom és a német szocialista irodalom. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1968)
Az európai nyelvű irodalmak összehasonlító története. (Helikon, 1968)
Goethes Anregung zur vergleichenden Literaturbetrachtung. (Acta Litteraria, 1968)
Vázlat a századforduló irodalmáról. (Helikon, 1969)
Fenomenológia és irodalomtudomány. (Irodalomtudomány. Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól. Bp., 1970; franciául: Phénoménologie et sciences littéraires. Acta Litteraria, 1969)
Goethe, a világirodalom és az összehasonlító irodalomtörténet. (Helikon, 1970)
Összehasonlító eljárások alkalmazása a társadalomtudományokban. (Magyar Tudomány, 1972)
Bertolt Brecht magyar fogadtatása. (Meghallói a törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. III. Szerk. Illés László és Szabolcsi Miklós. Bp., 1973)
Petőfi és Heine. (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, 1973)
A neoklasszicizmus és Csokonai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Az irodalmi áramlatok struktúrája és a felvilágosodás irodalma. (Filológiai Közlöny, 1973)
Az ember tragédiája és európai környezete. (Nagyvilág, 1973)
A naturalizmus struktúrája. (Literatura, 1974)
Die Literatur um die Jahrhundertwende. (Acta Litteraria, 1974)
World Literature and the Comparative Analysis of Literatures. (Acta Litteraria, 1975)
A világirodalom-történet fő elvi és módszertani kérdései. (Helikon, 1975)
A szecesszió természetrajza. (Literatura, 1975)
Az összehasonlító irodalomtudomány helyzete és távlatai. (Magyar Tudomány, 1976)
A biedermeier. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977; és külön: Bp., 1977)
Összefüggések. Világirodalmi tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1978)
Európaiság és magyarság Az ember tragédiájában. (Madách-tanulmányok. Szerk. Horváth Károly. Bp., 1978)
Lessing und Winckelmann. (Acta Litteraria, 1979)
Modernség, dráma, Brecht. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1981)
La dimension esthétique de la poésie. (Le tournant du siècle des Lumières. 1760–1820. Les genres en vers des Lumières au romantisme. Bp., 1981)
The Structure of the Symbolist Movement. (The Symbolist Movement in the Literature of European Languages. Bp., 1982)
Faludi és a felvilágosodás. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1982)
Fenomenológia és összehasonlító irodalomtudomány. (Literatura, 1982)
Über das Theater der Späten Aufklärungszeit. (Neohelicon, 1984)
Le Nathan de Lessing et les styles européens du siècle des Lumières. (Acta Universitatis Wratislaviensis, 1985)
A kölcsönvett nyelv problémája az újirodalmak kialakulásában. (Studia Africanistica Hungarica. 7. Bp., 1986)
Methodologische Fragen einer Historiographie der Weltliteratur. (Festschrift für Henry Remak. Tübingen, 1986)
Petőfi und Heine. (Rezeption der deutschen Literatur in Ungarn. 1800–1850. Szerk. Tarnói László. Bp., 1987)
A világirodalom-történet fő elvi és módszertani kérdései. (Az irodalomtörténet elmélete. Tanulmányok. Szerk. Szili József. Bp., 1989)
La structure du naturalisme. (Comparatistica – annuario 1989. Firenze, 1989)
Zum Bild der Österreichisch–Ungarischen Monarchie in der Literatur ihrer Völker. (Comparatistica – annuario 1991. Firenze, 1991)
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban… (A Monarchia a századfordulón. Monarchia-irodalmak és irodalmak a Monarchiáról. Szerk. Fried István. Szeged, 1991)
Don Juan vándorútja. Monográfia. A verses szövegeket Tótfalusi István fordította. (Bp., 1993)
Keletre nyílik Bécs kapuja. Közép-Európa kulturális képeskönyve. 1740–1918. A képanyagot összeáll. Papp Júlia. (Bp., 1994)
Wien und die Literaturen in der Donaumonarchie. Zur Kulturgeschichte Mitteleuropas. 1740–1918. (Schriftenreihe der Österreichischen Gesellschaft zur Erforschung des 18. Jahrhunderts. 4. Wien–Köln, 1994)
I primi passi della comparatistica letteraria ai tempi della monarchia danubiana. (I quaderni di Gaia. Rivista semestrale di letteratura comparata e di cultura transdiscplinare 1995. Roma, 1995)
Kant kétszáz éves álma. Az örök béke esélyei a posztmodern korban. (Magyar Tudomány, 1995)
The Austrian-Hungarian Monarchy Approached from a Phenomenological Angle. (Annalecta Husserliana. 49. Dordrecht–Boston–London, 1996)
A felvilágosodás századának fordulója. Döntő változások kora az európai irodalomban. (Folytonosság vagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései. Szerk. Debreczeni Attila. Debrecen, 1996)
Hermann Broch és a donjuanizmus. (Pro Philosophia Füzetek, 1996)
Védőbeszéd egy irodalmi Közép-Európáért. (Keresztirányok. Közép- és kelet-európai összehasonlító kultúrtörténet. Szerk. Berkes Tamás. Bp., 1999)
Az osztrák irodalom magyarságképe a Monarchia perspektívájában. (Magyarságkép és történeti változásai. Szerk. Pataki Ferenc és Ritoók Zsigmond. Bp., 1999)
A magyar polgári filozófia emlékezete. (Magyar Tudomány, 1999)
Egy irodalmi Közép-Európáért. Kilenc tanulmány. (Bp., 2000)
A modernség néhány típusa az Osztrák–Magyar Monarchia irodalmaiban. (Lélektől-lélekig. Osztrák–magyar–közép-európai összefüggések. Szerk. Fried István. Szeged, 2000)
Az Orléans-i szűz. A téma irodalmi vonatkozásai. Monográfia. A versidézeteket ford. Lackfi Jánossal és Szabó T. Annával. (Bp., 2003)

tankönyvei: Magyar olvasókönyv. Az általános iskola V. osztálya számára. Szerk. Baróti Dezsővel. (Bp., 1945; 2. kiad. 1946)
Magyar irodalmi olvasókönyv gimnáziumok és leánygimnáziumok 6. osztálya, líceumok és leánylíceumok 2. osztálya számára. Szerk. Balassa Lászlóval. (Bp., 1945; 2. kiad. 1946)
Német könyv. az V., a VI., a VII. és a VIII. osztály számára. I–IV. köt. Szerk. Semjén Gyulával. A képeket Háy Károly és Pituk József rajzolta. (Bp., 1947–1948)
Történelmi olvasókönyv az V. és a VI. osztály számára. I–II. köt. Szerk. Kosáry Domokossal. A képeket Győry Miklós rajzolta. (Bp., 1947; 2. bőv. kiad. 1948)
Német nyelvkönyv. I–II. köt. Fürst Györggyel. Ill. Szinte Gábor. (Tanuljunk nyelveket! Bp., 1956–1957; 2. átd. és bőv. kiad. 1957–1961; 6. kiad. 1964)

szerk.: Schiller válogatott művei. I–II. köt. Szerk. V. Gy. M. A bevezető tanulmányt Turóczi-Trostler József írta. Ill. Bartha László. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1955)
Schiller, Friedrich: Ármány és szerelem. Színmű. Ford. Vas István. Az utószót írta V. Gy. M. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1956)
Gorkij, Makszim: Az anya. Dráma 4 felvonásban, 11 képben. Gorkij művét színpadra írta Kolozsvári András, a bevezető tanulmányt írta V. Gy. M. Ill. Győry Miklós, díszlet Varga Mátyás. 8 táblával. (Népszerű drámák. 23. Bp., 1956)
Schiller válogatott versei. Vál., szerk. V. Gy. M., ford. és az előszót írta Rónay György. (A világirodalom gyöngyszemei. Bp., 1956; 2. kiad. 1957)
Kleist, Heinrich von: Az eltört korsó. – Amphitryon. Vígjáték. Az utószót írta V. Gy. M., ford. Németh László és Szabó Lőrinc. (Bp., 1957)
Lessing, Gotthold Ephraim: Drámák, versek, mesék. Vál., szerk. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1958)
Lessing, Gotthold Ephraim: Bölcs Náthán. Drámai költemény. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Lator László. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1958)
Mann, Thomas: Királyi fenség. I–II. köt. Regény. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Szőllősy Klára. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1958)
Rákosi Viktor [Sipulusz]: Guttmann, a csörgőkígyó. Humoreszkek. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta V. Gy. M. Ill. Zsoldos Vera. (Vidám Könyvek. 5. Bp., 1958)
Schiller, Friedrich: Tell Vilmos. – Wilhelm Tell. Dráma. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Vas István. (Kétnyelvű Olcsó Könyvtár. Bp., 1959)
Raabe, Wilhelm Karl: A Veréb utca krónikája. Az előszót írta V. Gy. M. Ford. Szabó Ede. (Kétnyelvű Olcsó Könyvtár. Bp., 1959)
Schiller, Friedrich: Stuart Mária. Szomorújáték. Az előszót írta V. Gy. M. Ford. Pákolitz István. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959)
Schiller válogatott esztétikai írásai. Vál., a bevezető tanulmányt írta V. Gy. M. Ford. is Székely Andornéval és Szemere Samuval. (Vallomások a művészetről. Bp., 1960)
Goethe: Pandora. Ünnepi játék. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Hajnal Gábor. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1960)
Színházi kalauz. Szerk. és a bevezetést írta. Ill. Szinte Gábor. (Bp., 1960; 2. bőv. kiad. 1962; 3. bőv. kiad. 1971; 4. bőv. és átd. kiad. 1981)
Brecht: Színművek. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1961)
Abusch, Alexander: Johannes R. Becher, a nemzet és a béke költője. A tanulmányt írta V. Gy. M. Ford. Pödör László. (Bp., 1961)
Rilke, Rainer Maria: Válogatott versek. Vál., az életrajzot írta Szabó Ede. A bevezető tanulmány V. Gy. M. munkája. (Bp., 1961)
Goethe: Utazás Itáliában. Útinapló. Vál., ford. Rónay György. Az utószót írta V. Gy. M. (Bp., 1961)
Hauptmann, Gerhart: Drámák. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (A világirodalom klasszikusai. Bp., 1962)
Bredel, Willi: Az apák. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Nadányi Zoltán. (Milliók Könyve. Bp., 1962)
Becher, Johannes R.: Szelek vándorai. Vál. versek. Vál., szerk. Hajnal Gábor. Az utószót írta V. Gy. M. Ill. Kass János. (Bp., 1962)
Lessing, Gotthold Ephraim: Laokoon. Hamburgi dramaturgia. Sajtó alá rend. V. Gy. M. Ford. is Tímár Ilonával. (Az irodalomelmélet klasszikusai. Bp., 1963; Új kiad. 1999)
Bertolt Brecht színművei. I–II. köt. Szerk., az utószót írta Walkó Györggyel. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1964)
Noll, Dieter: Egy ifjúság regénye. Werner Holt kalandjai. A bevezető tanulmányt írta V. Gy. M. Ford. Hajdú Miklós. (Világkönyvtár, 1964)
Fischer, Ernst: A romantika lényege. A bevezető tanulmányt írta V. Gy. M. Ford. Beck Erzsébet. 5 táblával. (Stúdium Könyvek. 48. Bp., 1964)
Heym, Stefan: A Glasenapp-ügy. Regény. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Sárközy Elga. (Milliók Könyve. Bp., 1964)
Brecht, Bertolt: Versek. Vál. Hajnal Gábor. Az utószót írta V. Gy. M. (Bp., 1965)
A német irodalom a XX. században. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1966)
Feuchtwanger, Lion: A hamis Néró. I–II. köt. Regény. Az utószót írta V. Gy. M. Ford. Dormándi László. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1966)
Friedrich Schiller összes drámái. I–II. köt. Vál., szerk. Győrffy Miklóssal. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1970)
A világirodalom története évszámokban. Összeáll. Pál Józseffel. (Bp., 1988)
A XX. századi irodalom kronológiája. 1901–1980. Összeáll. Főmunkatársak: Kürtösi Katalin és Pál József. (Szeged, 1991)

ford.: Konsztantyinov, Nyikolaj Alekszandrovics: A szovjet pedagógia harminc éve. Ford., a jegyzeteket összeáll. (Az Országos Neveléstudományi Intézet kiadványai. 3. Bp., 1949)
Feuchtwanger, Lion: Capet özvegye, Marie-Antoinette. Színmű három felvonásban. Ford. Erdődi Józseffel. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1959)
Vries, Theun de: Jeladás a sötétből. Színmű. Angolból ford. (Világszínház. Bp., 1962). 

Irodalom

Irod.: Salyámosi Miklós: V. Gy. M.: Lessing. (Irodalomtörténet, 1954)
Magyar irodalmi lexikon. I­–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Hegedűs Géza: V. Gy. M.: Állandóság a változásban. Tanulmányok. (Acta Litteraria, 1968)
H. Lukács Borbála: V. Gy. M.: Állandóság a változásban. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Pók Lajos: Összefüggések. V. Gy. M. világirodalmi tanulmányai. (Nagyvilág, 1979)
Fried István: V. Gy. M.: Összefüggések. Tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Fried István: V. Gy. M. hetvenéves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
Ferenczi László: V. Gy. M. hetvenéves. (Nagyvilág, 1984)
Kelecsényi László: A rossz végtelen csapdájában. V. Gy. M.: Don Juan vándorútja. (Magyar Napló, 1993. 16.)
Retkes Attila: V. Gy. M.: Don Juan vándorútja. (Holnap, 1994)
Celebrating Comparativism. Papers Offered for György M. Vajda and István Fried. Tanulmányok V. Gy. M. és Fried István tiszteletére. Szerk. Kürtösi Katalin és Pál József. (Szeged, 1994)
Szegedi egyetemi almanach. (Szeged, 1996)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Kürtösi Katalin: V. Gy. M. nyolcvanöt éves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1999)
A kultúraközösség dilemmái. Interkulturális tanulmányok V. Gy. M. 85. születésnapjának megünneplésére. Az 1999. márc. 18–19-én tartott felolvasóülés előadásai. Főszerk. Fried István. Szerk. Kürtösi Katalin. (Szeged, 1999)
Fried István: V. Gy. M. (Irodalomtörténet, 2001)
T. Erdélyi Ilona: V. Gy. M. (Helikon, 2001)
Szörényi László: V. Gy. M. (Irodalomtörténeti Közlemények, 2002)
Héjjas Eszter: V. Gy. M.: Az orléans-i szűz. A téma irodalmi változatai. (Helikon, 2003)
V. Gy. M. életéről és szakmai munkásságáról. Közreadja Lányi Katalin. (A tanítóképzés múltja és jelene. I–II. köt. Szerk. Molnár Béla. Szombathely, 2012).