Kárpáti Zoltán
biológus, botanikus, dendrológus
Született: 1909. október 1. Sopron
Meghalt: 1972. június 18. Budapest
Temetés: 1972. július 8. Sopron
Temetési hely: Balfi úti evangélikus temető
Család
Sz: Kárpáti Sándor (†1939) tanítóképző-intézeti tanár, Tiefbrunner Irma. Testvére: Kárpáti Elemér, az UVATERV főmérnöke és dr. Kárpáti László biológia szakos középiskolai tanár, Sopronban. F: 1937-től Balás Viktória. Fia: Kárpáti Miklós (1940–) mérnök és Kárpáti Valéria (1942–).
Iskola
A soproni Széchenyi István Gimnáziumban éretts. (1928), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1932), természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári okl. (1933), Magyarország és a környező területek flórája tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1940). A biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetében Tuzson János gyakornoka (1933–1936), a Budapest Székesfőváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete Mikroszkópiai Osztályának segédvegyésze (1936–1947), kutatóvegyésze (1947–1949). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara, ill. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénytani Tanszéke tanszékvezető intézeti tanára, ill. egy. docense (1950. febr. 28.–1954. márc. 31.), tanszékvezető egy. tanára (1954. ápr. 1.–1971. jún. 30.). Ausztriában, Romániában, Jugoszláviában és Olaszországban (1933–1935), majd a Szovjetunióban járt hosszabb tanulmányúton (1941!). A II. világháború végén munkaszolgálatos, majd zárt kötelékben egész zászlóalját Németországba vitték (1944. dec.–1945. máj.; amerikai hadifogságban volt: 1945. máj.–1945. nov.; hazatért: 1945. nov. 17.). A Pázmány Péter Tudományegyetem (1940–1950), az ELTE TTK, ill. az ELTE Élet- és Földtudományi Kara magántanára (1950–1952), c. egy. docense (1952–1953).
A növényföldrajz, a növényrendszertan, elsősorban a kertészetileg is fontos, fás szárú növények rendszertanának nemzetközi hírű tudósa. Alapvetően új eredményeket ért el a florisztikai határvonalak kutatása terén: pontosította a Dunántúl florisztikai felosztását és elkülönítette a Laitaicum flóráját. Ezzel összefüggésben kidolgozta a termőtájkutatás (= tájtermesztés) és az arborétumok specializációjának elvi alapjait. A berkenye (Sorbus) nemzetség európai monográfusa. További kutatási területei: termelési körzetek botanikai és ökológiai alapjai; kertészeti növények, endemikus berkenye és szilvafajok meghatározása; természetes hibridek nomenklatúrája; a természet- és a tájvédelem elvi különbségeinek magyarországi meghatározása. Nevét nyolc virágos taxon őrzi. Bibliográfiai, tudománytörténeti és -népszerűsítő tevékenysége is jelentős. Tudománytörténészként a Nyugat-Dunántúl flórájának kutatástörténetével és Kitaibel Pál munkásságával foglalkozott. A Kertészeti Egyetem soroksári botanikus kertjének megalapítója (1963-tól; de annak vezetésében már nem vett részt).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága azonban Sopronhoz kötődik. A soproni Balfi úti evangélikus temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Kutatásaihoz jelentős – 30 000 lapból álló – idegen fajokban gazdag herbáriumot gyűjtött, amelyet a Természettudományi Múzeum vásárolt meg. Könyvtárát a Kertészeti Egyetemre hagyta. Sopronban Gombocz Endre, Kárpáti Zoltán és Kitaibel Pál tiszteletére állandó kiállítás és emlékszoba létesült (a Károly-kilátóban, 2000-ben).
Elismertség
Az MTA Botanikai Bizottsága tagja. A Magyar Biológiai Társaság alapító tagja, Botanikai Szakosztálya választmányi tagja, majd elnöke (1962–1965). A TIT Országos Biológiai Választmányának tagja.
A londoni International Dendrological Society, a darmstadti Deutsche Dendrologische Gesellschaft, a müncheni Gesellschaft zum Schutze der Alpenpflanzen und -Tiere és a saalfeldi Internationale Vereinigung für Vegetationskunde nemzetközi szervezetek tagja.
Elismerés
Entz Ferenc-emlékérem (1972), Lippay János-emlékérem (posztumusz, 1972).
Szerkesztés
A Botanikai Közlemények felelős szerkesztője (1953–1962), a Magyarország Kultúrflórája c. könyvsorozat szerkesztője (1963–1972). A Búvár c. népszerű folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. A cambridge-i Flora Europaea c. nemzetközi periodikum szerkesztőbizottságának tagja, területi referense.
Főbb művei
F. m.: A Börzsönyi hegység növényföldrajzi jellemzése. Egy. doktori értek. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1932 és külön: Bp., 1932)
Adatok Sopron vármegye flórájához. (Annales Sabarienses, 1932)
Újabb adatok Sopron vármegye flórájához. 1. (Magyar Botanikai Lapok, 1933)
Egy új Rhamnus-hybrid. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1934)
Két érdekes növény a velencei Meleghegyen. (Botanikai Közlemények, 1934)
Újabb adatok Sopron vármegye flórájához. 2. (Vasi Szemle, 1934)
Gáyer Gyula adatai Sopron vármegye flórájához. (Vasi Szemle, 1935)
Dendrológiai jegyzetek. 1–3. (Botanikai Közlemények, 1937)
Miről beszél a budai hegyek növényzete? (Búvár, 1938)
Beobachtungen an Dianthus in Siebenbürgen. – Beobachtungen an Arten der Gattung Rhamnus. (Borbásia, 1938)
Érdekes és újabb növény-előfordulások Sopron környékén. 1. (Soproni Szemle, 1938)
Beiträge zur Kenntnis der Flora Kroatiens. – Vorschläge über Hybridnomenklatur. – Die Verbreitung von Sonchus paluster L. in Ungarn. (Borbásia, 1939)
A hybridek nomenklaturájáról. (A Kertészeti Tanintézet Közleményei, 1939)
Néhány szó a Tilia tomentosa kérdéséhez. (A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 1939)
Die zwischen Sorbus aria (s. l.) und Sorbus aucuparia stehenden Arten und Bastarde des Historischen Ungarns. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1940)
Megjegyzések és adatok Erdély és a Bánság flórájának ismeretéhez. (Botanikai Közlemények, 1940)
A bükkfa vadontermő és kerti változatainak rendszertani áttekintése. (A M. Kir. Kertészeti Akadémia Közleményei, 1940)
Sopron környékének fontosabb gyógynövényei. (Soproni Szemle, 1941; és külön: A Soproni Szemle Kiadványai. 109. Sopron, 1941)
Érdekes és újabb növény-előfordulások Sopron környékén. 2. (Soproni Szemle, 1941; és külön: A Soproni Szemle Kiadványai. 123. Sopron, 1941)
Adatok Piemont flórájához. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1942; és külön: Bp., 1942)
Őshonos-e nálunk a kerti berkenye? (A M. Kir. Kertészeti Akadémia Közleményei, 1942)
Polyáni Tuzson János. (Kísérletügyi Közlemények, 1943)
A köztes alakok kérdésének növényrendszertani vonatkozásai. 2 táblával. (Borbásia Nova, 1944)
Vizsgálatok a Cerasus alnemzetségbe tartozó hazai Prunusukon. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1944)
A magyar flóra néhány új és érdekes hybridje. 4 táblával. (Borbásia, 1946)
Mákmérgezések. (Természettudomány, 1947)
Megjegyzések és adatok Budapest és környéke flórájához. 1–2. (Borbásia, 1947–1949)
Megjegyzések néhány berkenyéről. 3 táblával. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1948; és külön: Bp., 1948)
A drogok hamisítása. (Természettudomány, 1948)
Vadontermő örökzöld növényeink. (Virágkedvelők Lapja, 1948)
Fejezetek a növénytan tárgyköréből. Egy. jegyz. (Bp., 1949)
Hazai Cornusaink vadontermő és kerti változatai. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1949)
Taxonomische Studien über die zwischen Sorbus aria und Sorbus torminalis stehenden Arten und Bastarde im Karpathenbecken. 1. táblával. (Hungarica Acta Biologica, 1949; és külön: Bp., 1949)
Egy érdekes új Lysimachia-változat a Balkánról. (Index Horti Botanici Universitatis Budapestinensis, 1949)
Érdekes és újabb növény-előfordulások Sopron környékén. 3. (Erdészeti Kísérletek, 1949; és külön: Sopron, 1950)
Dendrológiai jegyzetek. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Évkönyve, 1950)
A köztes alakok kérdésének növényföldrajzi és fejlődéstörténeti vonatkozásai. (A Debreceni Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Évkönyve, 1950)
Újabb adatok Magyarország flórájának ismeretéhez. (A Budapesti Tudományegyetem Biológiai Intézeteinek Évkönyve, 1950)
Vizsgálatok vadontermő növényi kereszteződésekben. – Újabb taxonómiai vizsgálódások a Sorbus aria és torminalis közé eső hazai berkenyéken. 1 táblával. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Közleményei, 1950; és mindkettő külön: Bp., 1951)
Kertészeti növénytan. I–III. köt. Egy. jegyz. Ill. Brózik Sándor. (Bp., 1950–1951)
A vesszős fagyal [Ligustum vulgare] vadontermő és kerti alakjai. (A Kertészeti Kutató Intézet Évkönyve, 1951)
A barkócafa – Sorbus torminalis L. Cr. – alakváltozatossága. (Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karának Évkönyve, 1951)
Az Északi Hegyvidék nyugati részének növényföldrajzi áttekintése. (Földrajzi Értesítő, 1952)
A kertészeti növénytan vizsgáinak eddigi tapasztalatai. (Agrárfelsőoktatás, 1952)
A növények élete. Kertészeti szakiskolák számára. Simon Sándorral. (Bp., 1952 és Mezőgazdasági Szakkönyvtár. 7. Bp., 1952; 2. kiad. 1954)
Kertészeti növénytan. I–II. köt. Főisk. tankönyv. (Bp., 1953)
Die phytozönologischen Beziehungen der Zwischenformen. (Angewandte Pflanzensoziologie, 1954)
Gyümölcstermesztési tájaink növényföldrajzi vonatkozásai. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, 1954; és külön: Bp., 1956)
Magyarország és a környező területek sorbus-ai. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1954; megjelent, kivonatosan: MTA Agrártudományi Osztályának Közleményei, 1956)
A köztes alakok phytocoenologiai vonatkozásai. (Botanikai Közlemények, 1955)
Die Florengrenzen in der Umgebung von Sopron und der Florendistrikt Laitaicum. (Acta Botanica, 1956)
A „visszatájasítás” és a „magyar kert.” A növénytársulások szerepe a növénytermesztésben. (Természet és Társadalom, 1956)
Lomblevelű örökzöldjeink. (Élővilág, 1956)
Ribes petraeum Wulf., Magyarország új növénye és néhány florisztikai adat. (Botanikai Közlemények, 1957)
Kitaibel Pál. (Soproni Szemle, 1957)
Die Variabilität der Manna-Esche. Fraxinus ornus L. (Acta Botanica, 1958)
Die Beziehung zwischen natürlicher Pflanzendecke und gartenbaulicher Produktion in der Umgebung von Sopron. (Acta Agronomica, 1958)
A természetes növénytakaró és a kertészeti termesztés közti összefüggés Sopron környékén. – A nyugat-dunántúli–burgenlandi flórahatárvonalakról. (Soproni Szemle, 1958)
Kitaibel Pál emlékének megünneplése. (Botanikai Közlemények, 1958 és Soproni Szemle, 1958)
Humboldt jelentősége a növényföldrajz terén. 1 táblával. – A szövettan szerepe és jelentősége a növényrendszertani kutatásokban. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1959)
A badacsonyőrsi arborétum. (Természettudományi Közlöny, 1959)
Die Sorbus-Arten Ungarns und der angrenzenden Gebiete. (Feddes Repertorium. Berlin, 1960)
A növényföldrajzi tényezők és a kertészeti termesztés összefüggései. (MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1960; és külön: Bp., 1960)
Sopron környékének néhány jellegzetes bevándorolt növénye. – Szontagh Miklós. (Soproni Szemle, 1960)
Die Pflanzengeographische Gliederung Transdanubiens. (Acta Botanica, 1960)
Wagner János emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1961)
A növényföldrajz és a termesztés közötti összefüggés. (Természettudományi Közlöny, 1961)
Gyomnövények, amelyek nemcsak kárt okoznak. (Búvár, 1961)
Jávorka Sándor. (Búvár, 1962)
Magyar flóra. Harasztok-virágos növények. Soó Rezsővel. (Növényhatározó. II. köt. Szerk. Hortobágyi Tibor. Bp., 1962; 2. átd. és bőv. kiad. 1968)
Kerner, a korszerű magyar növényföldrajzi kutatás megalapítója. (Botanikai Közlemények, 1963)
A faj és a fajta. – Herman Ottó botanikai munkássága. (Természettudományi Közlöny, 1963)
Természetvédelmünk néhány növénytani problémája. (Búvár, 1963)
A káposztafélék származása. (Élővilág, 1964)
Adatok az Északi Kárpátok Sorbus-ainak ismeretéhez. (Botanikai Közlemények, 1965)
A gombák néhány növényföldrajzi problémája. – Hogyan alakultak ki a csonthéjas termések? – K. Pill, a Sopron környéki flóra kutatója. (Élővilág, 1965)
Park- és tájvédelem vagy természetvédelem? – Távoli tájak gyümölcsei. (Búvár, 1965)
A papucsvirág. Cypripedium calceolus. – Százéves az Első Magyar Flóramű. Megemlékezés August Neilreichről. – A korszerű fajfogalom egy százéves flóramunkában. Megemlékezés Ferdinand Schurról. (Búvár, 1966)
Lengyel Géza emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1967)
Schue fajfelfogásának visszhangja. (Búvár, 1967)
Hazslinszky Bertalan emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1968)
A növényvilág rendszertani áttekintése. – Harasztok rendszere. – Magvas növények rendszere. – A természet- és tájvédelem növénytani vonatkozásai. (A növények világa. II. köt. Szerk. is. Bp., 1969)
Megemlékezés Kitaibel Pál halálának 150 éves évfordulójáról. – Zsák Zoltán emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1970)
Alkalmazott növényföldrajz. Monográfia és egy. tankönyv. is. Terpó Andrással. 18 táblával. (Bp., 1971).
Irodalom
Irod.: Kovácsné Horák Lujza: K. Z. emlékezetére. (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 1972)
Kalmár Zoltán: K. Z. (Mikológiai Közlemények, 1972)
Csapody István: K. Z. (Soproni Szemle, 1973)
Terpó András: K. Z. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1973)
Bartha Dénes–Csapody István–Facsar Géza: K. Z. szakirodalmi munkássága. (Tilia, 1998)
Bartha Dénes: Kitaibel Pál, Gombocz Endre és K. Z. állandó emlékkiállítása a Károly-kilátóban. (Soproni Szemle, 2000)
K. Z. (Tilia, 2000)
Facsar Géza: K. Z. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Kurucz Miklós: K. Z. (Az Európai Unió agrárgazdasága, 2007)
Andrássy Péter: K. Z. és Sopron. (Soproni Szemle, 2009)
Andrássy Péter: Flórakutató, rendszerező: K. Z. centenáriuma. (Természetbúvár, 2009)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. K. Z. (Agrofórum, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
