Bokor Péter
filmrendező, történész
Született: 1924. szeptember 19. Pécs
Meghalt: 2014. október 7. Budapest
Család
Sz: Bokor Ferenc (†1941) Kaposvárott volt gyógyszerész, Spingárn Erzsébet. Anyját deportálták, Auschwitzban halt meg. Testvére (†1943), a Don menti Halálkanyarban vesztette életét. F: 1947-től Bokorné Szegő Hanna (1925–2006) jogász, egyetemi tanár, tudománydoktor. Leányai: Németh Pálné Bokor Klára (1945–) jogász, az Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője és Bokor Judit (1949–) közgazdász, az Orvostovábbképző Intézet (OTI) tud. munkatársa.
Iskola
A kaposvári gimnáziumban éretts. (1942), a történelemtudományok kandidátusa (1988).
Életút
A német megszállás után deportálták, munkaszolgálatos volt (1944–1945, megszökött, 1946-ban tért haza). A MAFIRT Rt. Külkereskedelmi Osztálya munkatársa; dramaturg és műfordító (1947–1961), a Magyar Televízió (MTV) rovatvezetője, rendezője (1961–1973), a MAFILM stúdióvezető-rendezője (1973–1985). A Szabad Ifjúság (1950–1956), a Magyar Hírek munkatársa (1956–1959).
Pályafutásának kezdetén írónak készült: kisebb írásai, novellái a Népszavában, majd az Irodalmi Szemlében jelentek meg. A filmszakma államosítása után a külföldi filmek magyar nyelvű feladatait végezte, ill. a szinkronhoz szükséges dramaturgiai munkákat készítette el. Az MTV munkatársaként érdeklődése a II. világháború magyarországi története és a 20. századi magyar történelem sorskérdései felé fordult. Kezdetben forgatókönyveket és tévéjátékokat (rádiódrámákat) írt, valamint a II. világháború eseményeinek ismertetésével összefüggő elvi-elméleti szaktanulmányokat közölt, fokozatosan kialakítva egy újfajta audio-vizuális tudományos ismeretterjesztést, a történelmi dokumentumfilm és dokumentum-játékfilm új típusát. 1961-ben – a magyar filmesek közül elsőként – idézte meg Halálkanyar c. filmjében a II. magyar hadsereg doni katasztrófáját. Nem csupán múzeumok, levéltárak forrásaira, korabeli sajtóanyagokra támaszkodott, hanem az adott korszakra vonatkozó archív filmeket és fotókat is felhasznált. További újítása, hogy az általa közzétett dokumentumokat ismert színészekkel élményszerűen dramatizálta, így különleges megközelítésben ábrázolta a korabeli eseményeket. Filmjeiben számos kortársi visszaemlékezést is készített a II. világháború sorsfordító napjairól és az 1945 utáni történelem szemtanúival: interjúinak egy részét könyvben is megjelentette, így a magyarországi oral history egyik megteremtője. Az MTV rendkívül népszerű Századunk c. dokumentumfilm-sorozatának forgatókönyvírója és rendezője (1965–1989 és 1999–2006). Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) történeti interjúinak szerkesztője.
Az 1960-as években elsők között szakított a korabeli történettudományban uralkodó „agitpropos”, aktuálpolitikai szemlélettel, amely a múlt tényeit igyekezett a folyamatosan változó jelen eredményeihez igazítani. Riportjai és dokumentumfilmjei a körülményekhez képest elfogulatlanságra, valósághű történelemábrázolásra törekedtek, új hangvételű alkotásai elsőként szólaltattak meg horthysta katonatiszteket, diplomatákat, egyházi embereket, szociáldemokrata és illegális kommunista politikusok mellett. Reveláció erejű volt az, hogy másként gondolkodó, volt közéleti személyiségek együttműködhettek az 1960-as években egy objektívebb nemzeti történelemszemlélet kialakításáért.
Elismertség
A Páneurópai Unió Egyesülés választmányi tagja (1990-től).
Elismerés
Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat, 1994).
Balázs Béla-díj (1964), SZOT Díj (1969), érdemes művész (1974), kiváló művész (1985), az MTA Újságírói Díja (2005), a Magyar Filmszemle életműdíja (2005).
Főbb művei
F. m.: filmjei: Boszorkánykonyha. Magyarok a Szabad Európa Rádiónál (1958)
Halálkanyar (1961)
Panoptikum. Karsai Elekkel (tv-sorozat, 1962)
Éjszakára hajnal (1964)
Királygyilkosság (1985)
A Mokan-komité (1985)
Mengele doktor énekel (1986)
„…édes Hazámnak akartam szolgálni…” Domokos Pál Péter-portré (1986)
Isten akaratából (1988)
Századunk tanúja: Habsburg Ottó (1990)
Erdődy János. Portré (1990)
Pártay Tivadar. Portré (1990)
Király Béla. Tábornok és professzor (1992)
Egy magyar miniszterelnök (1993)
A Bujdosó – egy év Bethlen István életéből (1995)
Nehéz föld. I–II. (1998).
F. m.: könyvei: Bakonyi porta. Regény. (Sportregények. 9. Bp., 1951)
Felfedezők és hódítók. Teknős Péterrel. Ill. Vadász György. (Búvár Könyvek. 21. Bp., 1961)
Századunk képei. (Bp., 1968)
Gondolatok a történelmi dokumentumfilm kérdéseihez. (A történelem és a tömegkommunikáció. Bp., 1976)
Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz. Az interjúképeket Molnár Miklós készítette. (Bp., 1982)
Zsákutca. A Századunk-sorozat interjúi. (Bp., 1985)
1944 sorsfordulói – visszaemlékezések tükrében. A Századunk című történelmi filmsorozat. Tudományos tevékenység tézises összefoglalása. Kand. értek. (Bp., 1987)
Mengele doktor nyomában. Az interjúképeket Molnár Miklós készítette. (Bp., 1987)
Isten akaratából. Találkozások Habsburg Ottóval. Képek és dokumentumok a családi albumból. B. P. és Hanák Gábor interjúi. (Bp., 1991)
Egy év Habsburg Ottóval. Beszélgetések. B. P. és Hanák Gábor interjúi. Romsics Ignác szemben az árral c. esszéjével. (Bp., 1999; 2. kiad. 2000)
Az Ékszerész, a Szőke és a Sánta. Egy német történet. (Bp., 2010)
írásai: Film, történelem, mementó. (Filmvilág, 1961)
Vonzó műfaj-e a dokumentumfilm. (Filmkultúra, 1967)
Szükség van-e filmhíradóra? (Filmkultúra, 1971)
Egy naiv ember – bársonyszékben. Interjú Mester Miklóssal. (Valóság, 1981)
1944 nyara – a deportálások. (Élet és Tudomány, 1981. 12.)
Az utolsó utáni pillanat. (Valóság, 1982)
Ahogy a tábornok látta. New York-i beszélgetés Király Bélával. (Mozgó Világ, 1989)
A harmadrendű vádlott. Párizsi beszélgetés Lazar Brankov egykori jugoszláv diplomatával. (Valóság, 1989)
A nagyúr – Bethlen István – hűséges embere. Beszélgetés Szondi Pállal. – Kovács Béla elhurcoltatása. A magyar demokrácia elleni merényletről, 1947-ben. (Mozgó Világ, 1992)
Frakkban és csíkosban. Beszélgetés Hunkár Dénes bécsi nagykövettel. (Mozgó Világ, 1993)
„Mától a Te neved, Vata!” Beszélgetés egy hungaristával. (Mozgó Világ, 1994)
Az utolsó főtitkár. Beszélgetés Grósz Károllyal. (Mozgó Világ, 1995)
Az aranyvonatok. (Remény, 2000)
Beszélgetés Habsburg Ottóval. Hanák Gáborral. (Rubicon, 2004).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Új filmlexikon. I–II. köt. Szerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Bp., 1983)
Hübners Who is Who. 2. kieg. köt. (Zug, 2004)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 2014. okt. 8.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
