Katona János
gépészmérnök
Született: 1912. április 20. Győr
Meghalt: 1977. augusztus 22. Budapest
Temetés: 1977. szeptember 7. Budapest
Temetési hely: Rákoskeresztúr
Család
Sz: Katona Mór (†1922) jogász, ügyvéd, Kopf Flóra. F: Szabó Anikó dr. irodalomtörténész.
Iskola
A budapesti Eötvös József Reálgimnáziumban éretts. (1929), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) gépészmérnöki okl. szerzett (1934), a műszaki tudományok kandidátusa (1957), doktora (1963).
Életút
Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár üzemmérnöke (1934–1937), a Minőségellenőrzési Osztály, majd a Kísérleti Osztály vezetője (1937–1940), a II. világháború alatt munkaszolgálatos (1940–1944). A II. világháború után ismét az Egyesült Izzó munkatársa, a gyár újjáépítésének egyik irányítója (1945–1946), az általa újra megszervezett Minőségellenőrzési és Szerkesztési Osztály vezetője (1946–1948), a gyár külföldi fiókjainak vezetője (1948–1949). A Telefongyár Fejlesztési Főosztályának vezetője és a gyár főkonstruktőre (1950–1953), a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (HIKI) Alkatrész Laboratóriuma tud. munkatársa (1953–1955), tud. osztályvezetője, tud. főosztályvezetője (1955–1974). A BME előadó tanára (1959–1974), c. egy. tanára (1974–1977). A Karl-Marx-Stadt-i Műszaki Egyetem vendégprofesszora (1970–1977).
Elektroncsövek statikus és dinamikus mérőmódszereinek fejlesztésével foglalkozott Számos új rövidhullámú adó-vevőkészüléket és újtípusú telefonkészüléket tervezett. Jelentős eredményeket ért el a híradástechnikai alkatrészek (ellenállások, kondenzátorok, potenciométerek) kutatása terén.
Emlékezet
Budapesten, a Lipótvárosban (V. kerület Aulich utca 3.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.
Elismertség
Az MTA Híradástechnikai Bizottsága tagja.
Az MTESZ elnökségi tagja, a Híradástechnikai Egyesület Alkatrész-szakosztályának elnöke.
Elismerés
Puskás Tivadar-emlékérem (1967), Virág–Pollák-díj (1969).
Főbb művei
F. m.: Az elektroncsövek fejlődésének újabb irányai. (Elektrotechnika, 1948)
Ellenállások frekvenciafüggése. (Mérés és Automatika, 1954)
Ellenállások vizsgálata. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Kondenzátorok vizsgálata. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1955)
Réteg- és tömörellenállások feszültségfüggése. – Ellenállások zaja. (Magyar Híradástechnika, 1955)
Elektrolitikus kondenzátorok. Kand. értek. (Bp., 1956)
Eredményeink az elektrolitikus kondenzátorok fejlesztésében. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1956 és külön: Bp., 1956)
A híradástechnikai és műszertechnikai ellenállások újabb fejlődésének irányai. 1–2. (Magyar Híradástechnika, 1956)
Elektrolitikus kondenzátorok méretezése. (Magyar Híradástechnika, 1958)
Methods for Increasing the Specific Capacity of Electrolytic Capacitors. (Acta Technica, 1959)
A híradástechnikai alkatrészek újabb fejlődési irányai. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1960)
Eredményeink híradástechnikai alkatrészek kutatása területén. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1960 és külön: Bp., 1960)
Kondenzátorok és ellenállások élettartam-vizsgálatai. (Magyar Híradástechnika, 1960)
Alumínium anódájú, félvezető katódájú kondenzátorok. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1962)
Híradástechnikai alapanyagok és alkatrészek. (Bp., 1966)
Elektronikai alkatrészek és berendezések megbízhatósági vizsgálata. Passzív elektronikai alkatrészek megbízhatósága. Balogh Alberttel és Bráda Ferenccel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1968)
Vékony- és vastagréteg integrált áramkörök technológiája. (A BME Továbbképző Intézete kiadványai. V. 130. Bp., 1972)
Szigetelő alapú integrált áramkörök konstrukciója és technológiája. (Bp., 1972)
A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet jubileumi évkönyve. 20 éves a HIKI. 1953–1973. A szerkesztőbizottság vezetője K. J. (Bp., 1973).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1977. szept. 4.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014