Katona Péter
filozófus
Született: 1931. március 12. Vésztő, Békés vármegye
Meghalt: 1983. november 24. Szeged
Család
Szegényparaszti családból származott. Sz: Katona Péter (†1962) kubikos-napszámos, Lunyen Veronika. F: Polgár Márta, a Szegedi Tudományegyetem Politikai Gazdaságtan Tanszéke titkárnője, tanszéki ügyintézője. Fia: Katona Péter Zoltán szociológus és Katona Tibor.
Iskola
A gyulai Karácsonyi János Gimnáziumban éretts. (1950), a leningrádi Állami Herzen Pedagógiai Intézetben pedagógia–pszichológia–logika szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1954; honosítva: Szegedi Tudományegyetem, 1954), a Szegedi Tudományegyetem BTK-n doktorált (1958), a filozófiai tudományok kandidátusa (1967).
Életút
Az MDP Pártfőiskola tanársegéde (1954–1956), a Kisvárdai Leánygimnázium és Óvónőképző Intézet tanára (1956–1957). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Filozófia Tanszéke tanársegéde (1957–1959), egy. adjunktusa (1959–1968), egy. docense (1968–1983); közben a BTK általános dékánhelyettese (1967–1970). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1961–1964). Az ELTE BTK alapszervi párttitkára, majd a pártszervezet vezetőségi tagja (1958–1961).
Logikával, ún. dialektikus logikával, a dialektikus logika és a formális logika ellentmondásaival, az emberi gondolkodás filozófiai törvényeivel, elsősorban a tudat és a gondolkodás filozófiai aspektusainak vizsgálatával foglalkozott.
Elismertség
Az MTA Pszichológiai Bizottság Neveléslélektani Albizottsága (1958–1959), a Filozófiai Bizottság Logikai Albizottsága tagja (1976–1983). A Szegedi Akadémiai Bizottság I. sz. Társadalomtudományi Bizottsága tagja (1973–1983). Az MTA–TMB Filozófiai Szakbizottsága tagja (1973–1976).
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1977).
Főbb művei
F. m.: Anyag és tudat. Balogh Elemérrel. (Az MDP Pártfőiskolája előadásai. Bp., 1955)
A logika korszerű értelmezésének kérdéséhez. Egy. doktori értek. is. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1959)
Lenin és az élet. (Felsőoktatási Szemle, 1961)
A gondolkodási képződmények szisztematizálásához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
A logika oktatásának célja a nemfilozófia-szakos hallgatók körében. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
A formális logikai és a dialektikus logikai törvények viszonya. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1964)
A formális logikai törvények helye a megismerésben. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1964)
A gondolkodástörvények értelmezése és a dialektikus materializmus. Kand. értek. (Bp., 1965)
A marxista filozófia alapstruktúrájáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1966)
A gondolkodástörvények két koncepciója a mai marxista filozófiában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1967)
A filozófia fogalmáról. – Nem az én nem-képmásom! (Magyar Filozófiai Szemle, 1969)
Az egyetemi oktatás és nevelés szervezeti kérdései. (Felsőoktatási Szemle, 1969)
Dialektikus ellentétek és formális logikai ellentmondások. (Tájékoztató, 1970)
Lenin a dialektikus logikáról. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1970)
A dialektika és a logika viszonyának néhány problémája „A természet dialektikája” alapján. (Emlékezés Engelsre. Bp., 1971)
Megjegyzések az a=a tétel engelsi bírálatának értelmezéséhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1971)
Tudati visszatükröződés és tudati képmás. (Tájékoztató, 1972)
A gondolkodás vizsgálatának aspektusairól. (Magyar Filozófiai Szemle, 1973)
A gondolkodás mint a pszichológia és a formális logika tárgya. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1973)
A tudat mint tükröződés. (Bp., 1974)
Milyen értelemben használta Lenin a „dialektikus logika” kifejezést? (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1976)
Tükröződési elmélet és a tudat aktivitása. Monográfia. (Bp., 1978)
Három megjegyzés a filozófia oktatásának mai problémáiról. (Tájékoztató, 1978)
Adorno társadalomfelfogásának néhány aspektusa. Piórczynski, J.-vel. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1979)
A „Materializmus és empíriokriticizmus” szerepe a modern materializmus fejlődésében. (Propagandista, 1979)
A pszichiátriai betegség, mint filozófiai probléma. Többekkel. (Magyar Filozófiai Szemle, 1980)
Ismeretelmélet. 1. Bevezetés a marxista ismeretelméletbe. Tankönyv a gimnáziumok 3. osztálya számára. (Világnézetünk alapjai. 1. Bp., 1982; 2. kiad. 1983; 3. kiad. 1988)
Ismeretelmélet. 2. A marxista ismeretelmélet alapjai. Tankönyv a gimnáziumok 4. osztálya számára. (Világnézetünk alapjai. 2. Bp., 1983; 2. kiad. 1984; 3. kiad. 1988)
Teremti-e a tudat az objektív világot? (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philosophica, 1984).
Irodalom
Irod.: Kocsondi András: K. P. (Filozófiai Figyelő, 1984)
Szegedi egyetemi almanach. I. 1921–1995. (Szeged, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2014
