Pásztor Emil
neurológus, orvos
Született: 1926. április 18. Budapest
Meghalt: 2015. január 10. Gyömrő, Pest megye
Család
Evangélikus családból származott. Sz: Pásztor János sütőmunkás, Farkas Rózsa. F: 1949-től Szives Eszter.
Iskola
A Szent László Gimnáziumban éretts. (1944), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1950), neurológus (1957), idegsebész szakorvosi vizsgát tett (1959); az orvostudományok kandidátusa (1956), doktora (1971). Az MTA tagja (l.: 1979. máj. 11.; r.: 1987. máj. 8.).
Életút
A BOTE Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka (1950–1953); közben a KNDK-ban, a magyar kórházban teljesített orvosi szolgálatot (1951–1952). Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet tud. munkatársa (1954–1956), tud. osztályvezetője (1956–1973), kutatóprofesszora (1973–1993) és az Intézet igazgatóhelyettese (1971–1975), ill. főigazgatója (1975–1993). Az Orvostovábbképző Intézet, ill. a HIETE Idegsebészeti Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1977. júl. 1.–1996. jún. 30.), emeritusz professzora (1997-től). A SOTE, ill. a Semmelweis Egyetem c. egy. tanára (1974-től). Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ösztöndíjasa (az oslói Ulleval Kórházban, 1964), majd az Oslói Egyetem vendégkutatója (1969). A moszkvai Burdenko Orvostudományi Kutatóközpont Idegsebészeti Intézete aspiránsa (1953–1956).
Az agyi vérkeringés zavaraival, azoknak a mozgásfunkciókra gyakorolt hatásával, az agy és a gerincvelő daganatai és egyéb koponyaűri térfoglaló folyamatok (pl.: vérzések stb.), valamint egyéb koponyaűri nyomásfokozódások feltárásával, diagnosztikai problémáival foglalkozott. Az agy vérkeringésének vizsgálatára kidolgozta a hidrogén-gáz kimosásos módszert. Számos jelentős új műtéti módszer kidolgozója. Élete utolsó évtizedében számos kultúr-, művelődés- és orvostörténeti dolgozatot közölt elsősorban az agysebészet történetéből.
Emlékezet
Nyolcvanadik születésnapján az MTA emlékülést rendezett tiszteletére (2006. nov. 21-én).
Elismertség
A Magyar Idegsebészeti Társaság (1986–1990), az OTKA Műtéti Orvostudományi Zsűri elnöke (1996–1999).
Az Európai Idegsebészeti Társaság (1987–1991), az Eurázsiai Idegsebészeti Akadémia elnöke (1988–1990). Az Orosz Orvostudományi Akadémia külföldi, a párizsi Európai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. Az American Association of Neurological Surgeons l., az American Society of Neurological Surgeons t., a Royal Society of Medicine t., a Bolgár, a Görög, a Japán, a Kubai és a Skandináv Idegsebész Társaság t. tagja.
Elismerés
A Magyar Népköztársaság Érdemérme (arany, 1952), Munka Érdemrend (ezüst, 1973), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2011).
Markusovszky Lajos-emlékérem (1989), MOTESZ Díj (1996), Széchenyi-díj (1996).
Szerkesztés
A Surgical Neurology, a Neurological Research, az Advances and Technical Standards in Neurosurgery, a Progress in Neurosurgical and Neurosurgical Reviews, ill. az Acta Chirurgica c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Az idegi folyamatok dinamikája a mozgásfunkció helyreállításának időszakában. (Ideggyógyászati Szemle, 1956)
A mozgásfunkció helyreállása frontális és frontoparientális meningeomák eltávolítása után. Kand. értek. Orosz nyelven. (Bp., 1956)
Shunt-műtétek alkalmazása a hydrokephalus sebészi kezelésében. – Tapasztalataink hemispherectomia műtétek kapcsán. Zoltán Lászlóval. (Ideggyógyászati Szemle, 1957)
Durch interozeptive Reise bewirkte unbedingte und bedigte a-Rhythmushemmung am Menschen. Ádám Györggyel és Tomka Imrével. (Acta Physiologica, 1959)
A foramen Magendi-elzáródás és sebészi kezelése. (Ideggyógyászati Szemle, 1960)
Über eine Modifikation des chirurgischen Eingriffes bei entzündlichen Foramen-Magendie-Verschluss. (Neurochirurgia, 1960)
Vizsgálatok a húgyhólyag működésének corticalis afferentációjára. Katona Ferenccel és Tomka Imrével. (Kísérletes Orvostudomány, 1960; németül: Acta Physiologica, 1961)
Gyermekkori gerincdaganatok. Paraicz Ervinnel és Szénásy Józseffel. – Feltétlen és feltételes alfaritmusgátlás interoceptív ingerre, emberen. Ádám Györggyel és Tomka Imrével. – Spinalis carcinoma metastasisok műtéti indicatióinak kérdéseiről. Nagy Vilmossal. (Ideggyógyászati Szemle, 1961)
A spinalis gliomák. Nagy Vilmossal. (A neuropszichiátria aktuális kérdései, 1961)
Angiographic Diagnosis of Bilateral Frontobasal Gliomas. (Journal of Neurosurgery, 1962)
Cavernous Hemangioma of the Base of the Skull. Report of a Case Treated Surgically. Többekkel. (Journal of Neurosurgery, 1962)
Krónikus középagy macskapreparátum készítése. Ádám Györggyel és Markel Évával. (Kísérletes Orvostudomány, 1964)
The Role of the Frontal Lobe in Conditioned Reflex Activity. Gerbner Mátyással. – The Role of the Frontal Lobe in the Food-Acquiring Behaviour of the Dog. Gerbner Mátyással. (Acta Physiologica, 1965)
Localis agyi hypothermia hatása az ECoG-ra és a kísérletes epilepsziás aktivitásra. Deák Györggyel és Tomka Imrével. (Ideggyógyászati Szemle, 1965)
The Effect of Local Cerebral Hypothermia on the Electrocorticogram and on Experimental Epileptic Activity. Deák Györggyel és Tomka Imrével. (Journal of Neurosurgery, 1965)
A kiváltott potenciálok változása az agyfelszín hűtésekor. Kukorelli Tiborral. (Ideggyógyászati Szemle, 1966)
Agyi aneurysmák rupturája, illetve műtéte kapcsán létrejött angiospasmus és hypothalamus laesio. Juhász Jánossal és Orosz Évával. – Az agyfelszín hűtésének vizsgálata epilepsiás betegeken. (Ideggyógyászati Szemle, 1967)
Experiments on the Inward Spread of Cooling of the Brain Surface. B. Nagy Andrással. (Acta Biochimica, 1968)
Az agy lokális hűtése. Doktori értek. (Bp., 1970)
Idegsebészeti alapismeretek. Monográfia. 12 táblával. (Bp., 1976)
Az idegsebészet fejlődése a Szovjetunióban és a szovjet–magyar szakmai kapcsolatok. (Népegészségügy, 1977)
A nyaki spondylosis műtéti kezelése, különös tekintettel a vertebro-basilaris keringészavart okozó uncovertebralis arthrosisra. (Orvosi Hetilap, 1978. 16.)
Magas ágyéki porckorongsérv. Szarvas Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1979. 28.)
A központi idegrendszer vérkeringésének vizsgálata és a keringést javító újabb műtétek. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1979. dec. 11.)
Az agy vérkeringésének vizsgálata és a keringést javító újabb műtétek. (Magyar Tudomány, 1980)
Concise Neurosurgery. Az Idegsebészeti alapismeretek c. műve angol átd. kiadása. Ford. Éles László. (Bp., 1980; oroszul: 1985)
A keringési kutatások hazai irányzatai. Szekeres Lászlóval. (Magyar Tudomány, 1981)
Mai szemlélet a hypophysis adenomák sebészi kezeléséről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 24.)
Az agyi erek ballon-katéterezéséről (Orvosi Hetilap, 1982. 20.)
Az idegsebész személyiségéről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
A hypophysis prolactin-termelő mikroadenomái. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1983. 22.)
Akromegáliás, prolaktinomás betegek és tumorszövetük hormontermelésének vizsgálata. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984. 33.)
Operálható idegbetegségek. Gyakorló orvosoknak és orvostanhallgatóknak. 45 fekete–fehér táblával és 27 fotóval. (Bp., 1985)
Extra-intracranialis mikroér-anastomosis szerepe az ischaemiás cerebrovascularis ictus megelőzésében. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1987. 8.)
Hypophysis-adenoma a hatvanadik életév után. Transsphenoidalis feltárással szerzett tapasztalatok. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1988. 15.)
A háti gerincvelő vertalis kompressziójának újabb műtéti megoldása. (Orvosi Hetilap, 1988. 49.)
Új eredmények a hipofízis adenóma sebészi kezelésében és kutatásában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1988. jan. 19.; megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1990)
A hypophysis apoplexia sebészi kezeléséről. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 3.)
Cystás craniopharyngeomák intracavitalis ittrium-90 szilikátkolloid kezelés. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1989. 26.)
Autotransplantation of Superior Cervical Ganglion to the Caudate in Three Patients with Parkinson’s Disease. Többekkel. (Neurosurgical Review, 1990)
Az agyi vazomotor-reaktivitás változása ictus cerebrovascularist követően. Többekkel. – Liquor-sipolyok radionuklid ciszterno-myelográfiája. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1990)
Hydrocephalusok radionuklid diagnosztikája. Többekkel. – A myeloszcintigráfia ma. (Ideggyógyászati Szemle, 1991)
Transoral Approach to Anterior Brain Stem Compression. (Acta Neurochirurgica [Wien], 1992)
Felnőttkori tethered cord szindróma. Benoist Györggyel és Várady Péterrel. – Az intraoperatív ultrahang-vizsgálat szerepe a centrális lokalizációjú agydaganatok eltávolításában. Többekkel. (Ideggyógyászati Szemle, 1993)
Idegsebészet. Monográfia és egy. tankönyv. Vajda Jánossal. (Bp., 1995)
Az AIDS idegrendszeri és idegsebészeti szövődményeiről. Szeifert Györggyel. – A röntgen nyitotta perspektíva az idegsebészetben. (Magyar Tudomány, 1996)
Intraligamentous Cervical Disc Herniation. (Neurologica et Medico-chirurgica. Tokyo, 1998)
Sztereotaxia, sztereotaxiás atlaszok és a sztereotaxiás idegsebészet. (Orvosképzés, 1998)
A Magyar Idegsebészeti Társaság története. 1990–2000. (Ideggyógyászati Szemle, 2000)
A koponyalékelés. Fejezetek az agysebészet történetéből. (Természet Világa, 2000)
Gondolatok a tudomány és a kultúra viszonyáról. (Orvosi Hetilap, 2001. 26.)
A műtéti érzéstelenítés. 1–2. (Természet Világa, 2002)
Miskolczy Dezső, a modern neurológia alapjainak megteremtője hazánkban. (Orvostörténeti Közlemények, 2003)
Térábrázolás az agyi diagnosztikában és a művészetben. (Magyar Tudomány, 2003)
A szélütés. (Természet Világa, 2003)
A koponya. (Magyar Tudomány, 2004)
A koponya tudós kutatója és az antropológia megalapítója hazánkban: Lenhossék József. (Magyar Tudomány, 2006)
Az antropológia kezdetei hazánkban. (Ideggyógyászati Szemle, 2006)
Orvosegyetemi oktatás hazánkban 1769–1971 között, különös hangsúllyal az anatómiára és a koponyatanra. (Orvostörténeti Közlemények, 2007)
A koponya ízületei. (Magyar Tudomány, 2007)
Rejtőzködő koponyák nyomában. (História, 2007. 4.)
Koponyaábrázolás a művészetben. (Magyar Tudomány, 2008)
Névtelen koponyák igazságügyi orvostani vizsgálata. Magyar Lóránttal. (Magyar Tudomány, 2009)
A koponya anatómiája. (Orvostörténeti Közlemények, 2010)
Koponya–gerinc kapcsolat. (Magyar Tudomány, 2010).
Irodalom
Irod.: Beszélgetés P. E. akadémikussal. Az agyalapimirigy-daganat műtéte orron át. (Élet és Tudomány, 2002. 10.)
Vécsei László: P. E. akadémikus 80 éves. (Ideggyógyászati Szemle, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
