Kétly László, 1897-től csurgói; 1913-tól br.
orvos, belgyógyász
Kétli László
Született: 1873. május 27. Budapest
Meghalt: 1936. szeptember 4. Budapest
Temetés: 1936. szeptember 7. Abony
Temetési hely: családi sírbolt
Család
Sz: Kétly Károly (1839–1927) orvos, belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja, Szigligeti Anna, Szigligeti Ede (1814–1878) író és Sperling Franciska leánya. Testvérei: Kétly István (1874–1912) jogász, Kétly Károly (1879–1946) miniszteri tanácsos, Kétly Endre (1882–1924); csíkdelnei Csathó Imréné Kétly Aranka (1875–1928) és Kétly Anna (1877–1921). F: nagyajtai Ajtai Kovách Margit (1876–1963). Leánya: Ipolyi-Keller Tamásné Kétly Margit és Pilloud Claude-né (= korábban: búji és jékey Jékey Sándorné) Kétly Katalin.
Iskola
A budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1895), a belgyógyászati diagnosztika és vizsgálati módszerek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904).
Életút
A budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka (1895–1904), magántanára (1904–1912), a belgyógyászat ny. rk. tanára (1912–1913), a belgyógyászati diagnosztika helyettes tanára (1913–1914), a belgyógyászati diagnosztika ny. r. tanára és az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1913–1922), a II. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1922–1936). Az Orvostudományi Kar dékánja (1927–1929). A Tanácsköztársaság alatt felfüggesztették állásából (1919).
Belgyógyászati diagnosztikával, elsősorban a belgyógyászati betegségek idegrendszeri vonatkozásaival, a szívbetegségek és a diabétesz vizsgáló módszereinek fejlesztésével foglalkozott.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (r.: 1930).
Főbb művei
F. m.: Az albuminuria, hydraemia és hydropsnak egymáshoz való viszonya Bright-kóros betegeken. Dieballa Gézával. (Orvosi Hetilap, 1898)
Jackson-epilepsia operátióval gyógyult esete. – Néhány újabb gyógyszerről szerzett klinikai tapasztalatok. (Orvosi Hetilap, 1899)
Mennyiben lehet a phonats bordaközi jelenségeket exsudatum pleuriticum eseteiben értékesíteni? Weisz Edével. (Magyar Orvosi Archivum, 1900)
Egy különös, chalodermának – lazabőr – nevezhető bőrelváltozás esete. – Két újabb gyógyszerrel tett klinikai tapasztalatok. (Orvosi Hetilap, 1900)
Az eupyrin, basicin és rhizoma scopoliae carniolicaeról szerzett klinikai tapasztalatok. (Orvosi Hetilap, 1901)
Az idegrendszer betegségei. Kétly Károllyal. – Belgyógyászat. Gerlóczy Zsigmonddal és Tauszk Ferenccel. (Magyar Orvosi Vademecum. I–II. köt. Rövid repetitorium, különös tekintettel a therápiára. Szerk. is Nékám Lajossal. Bp., 1901–1902)
Mennyiben értékesíthető a cytodiagnosis a mellűri és hasűri folyadékok természetének elbírálásánál? Torday Árpáddal. (Orvosi Hetilap, 1902)
Megjegyzések az angina pectoris – szívgörcs – kórlényegéhez és therápiájához. (Magyar Orvosok Lapja, 1902)
A theocynnal – theophylin – mint diureticummal tett klinikai tapasztalatok. – Mennyiben állapítható meg a punctio indicatiója régibb exsudatumoknál, s egyéb mellűri és hasűri folyadékgyülemeknél a kryoskopiai eljárás alapján? (Orvosi Hetilap, 1903)
Az auscultatiós percussió értékéről az eddig használatos fizikai vizsgálati módszerekkel szemben. Hager Péterrel. (Budapesti Orvosi Ujság, 1903)
A diabetes insipidusról és annak therápiájáról, különös tekintettel a strychnin injectiókra. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A digalen therapiai értékéről. – Kerek gyomorfekély képe alatt lefolyt hasi aorta aneurysma. (Budapesti Orvosi Ujság, 1905)
A »myastheniás paralysis«-ről két eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1906)
A chylusszerű trans- és exsudatumokról két eset kapcsán. (Orvosi Hetilap, 1906)
Szemelvények az 1907. évi szünidei cursus belgyógyászati előadásaiból. (Budapesti Orvosi Ujság, 1907 és külön: Bp., 1907)
Szemelvények az 1908-iki szünidei orvosi cursus belgyógyászati előadásaiból. (Budapesti Orvosi Ujság, 1908 és külön: Bp., 1908)
A belgyógyászati diagnostika és vizsgáló módszerek kézikönyve. I. köt. (Bp., 1914)
A typhus abdominalis és a paratyphusok – A és B – elkülönítő kórisméje. (Orvosképzés, 1919)
Az epeképzőszerek pharmakológiájáról és az epekövek belorvostani therápiájának újabb irányelveiről. (Orvosképzés, 1927)
Az ileus klinikája. (Orvosképzés, 1928).
Irodalom
Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Halálhír. (Nemzeti Újság, 1936. szept. 5.)
Schattler Ferenc: K. L. (Orvosi Hetilap, 1936)
Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015