Kesselyák Adorján
biológus, zoológus
Született: 1906. január 15. Ungvár, Ung vármegye
Meghalt: 1951. november 25. Szeged
Temetés: 1951. november 28. Szeged
Temetési hely: Alsóvárosi Temető
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori (1928) és természetrajz–kémia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1929), a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Berlinben tanult tovább (1929–1931), az oknyomozó állattan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1938). A biológiai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, posztumusz, 1952).
Életút
A Pázmány Péter Tudományegyetem Állatrendszertani Intézetében Méhelÿ Lajos, majd Dudich Endre tanársegéde (1934–1937), egy. adjunktusa (1938–1940). A Szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Intézet, ill. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Állattani Tanszéke ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1940–1951); közben a Főiskola igazgatója (1944–1945). A kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az állattan ny. r. tanára (1948–1949). A Nápolyi Egyetem Zoológiai Intézetének vendégkutatója (1939).
A Baross Gábor-telepi Polgári Egyesület elnöke (1938–1940).
Orvosnak készült, ám érdeklődése korán a biológiai (zoológiai) kutató- és gyűjtőmunka felé fordult. Harmad- és negyedéves korában elnyerte a Pázmány Péter Tudományegyetem állattani pályadíját. Tudományos pályafutásának kezdetén fejlődésbiológiai kérdésekkel foglalkozott, majd rendszertani problémákat, elsősorban az ászkarákok, a fonál- és gyűrűsférgek oknyomozó fejlődéstanát vizsgálta. Számos új ászkarákfajt fedezett fel, ill. több igen ritka faj magyarországi előfordulását sikerült elsőként bizonyítania. Vizsgálta az állati szemlencse regenerációját, új érzékszervet fedezett fel a levéllábú rákoknál, ill. először neki sikerült a víziászka petéit in vitro felnevelnie és élettani viszonyait felderítenie. Vizsgálataihoz új, tartós preparátumfestési eljárást is kidolgozott, valamint szintetikus úton előállította az akkoriban beszerezhetetlen kanadabalzsamot.
Meghatározó szerepet vállalt a Tisza folyó zoológiai kutatásának magyarországi elindításában: ő készítette el az első tervezetet a Tisza-völgyre korlátozott Tisza-kutatásra vonatkozóan (1945-ben). Ő találta meg a Tisza folyóban a Cordylophora caspia (= telepes hidroidpolip) nevű csalánozót.
Emlékezet
Egyetemi tanári kinevezése után költözött Szegedre, addig Nagytétényben, a Baross Gábor-telepen (ma: Budapest, XXII. kerület) élt és tevékenykedett. Egy előadása során, a Tiszán érte a szívhalál; Szegeden, az Alsóvárosi Temetőben nyugszik.
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1947).
Főbb művei
F. m.: Miként fejlődhetett a Haplophthalmusok párzószerve? Egy. doktori értek. (Bp., 1928)
A Halophilosciák egy generikus bélyegéről. (Studia Zoologica, 1930)
Fejlődésmechanikai vizsgálatok a sebespisztráng szemén. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Nagygyűlésének Munkálatai, 1933)
A szemlencse-regeneráció kiváltó tényezői. – Adatok a Streptocephalus torvicornis Waga kerületi idegrendszerének ismeretéhez. (Állattani Közlemények, 1935)
Ideg nélküli embrió. (Természettudományi Közlöny pótfüzet, 1935)
Bars vármegye szárazföldi ászkarákjai. (Állattani Közlemények, 1936)
A Tihanyi félsziget Ispoda faunája. (A Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái, 1936)
A természetes halál az állatvilágban. (Természettudományi Közlöny, 1936)
A Kőszegi hegység szárazföldi ászkarákfaunája. (Vasi Szemle, 1937; és külön: A Kőszegi Múzeum Közleményei. 1. Szombathely, 1937)
Az állatok fejlődése. (Természet világa. Az állatok élete. I. Bp., 1943)
Az állati fejlődés belső lényege. (Természettudományi Közlöny pótfüzet, 1943)
Telepes hydroidpolip a Tiszából. – A közönséges víziászka ivadékgondozásának lényege az ászkarákok törzsfejlődésének megvilágításával. 3 táblával. (Állattani Közlemények, 1943)
A Tisza természettudományi monográfiájának tervezete. (Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve, 1944/45. Szeged, 1946)
Zsinórférgek. Nematoidea. – Kevéssertéjű férgek. Oligochaeta. (Az állatok gyűjtése. I. köt. Bp., 1948)
Állatrendszertani compendium főiskolai hallgatók számára. (Kolozsvár, 1948).
Irodalom
Irod.: Wagner János: K. A.: Miként fejlődhetett a Haplophthalmusok párzószerve? (Állattani Közlemények, 1928)
Dudich Endre: K. A. emlékezete. (Állattani Közlemények, 1956)
Bába Károly: K. A. (Életem a főiskoláért. Ábrahám Ambrus önéletrajzi írása. Szerk. Horváthné Szélpál Mária. Szeged, 1993)
Bába Károly: The Antecendes of the Tisza Research. (Tiscia, 1995)
Víg Károly: Szombathely és Kőszeg környéke faunisztikai feltárásának története a kezdetektől 1950-ig. (Állattani Közlemények, 1998)
Szegedi Tanárképző Főiskola. Történet. Almanach. 1873–1998. (Szeged, 1998)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
