Anton Attila
biológus, agrokémikus
Született: 1959. március 27. Budapest
Meghalt: 2014. június 16. Budapest
Család
Sz: Anton Henrik (1920–) revizor, Czirják Etelka (1918–) a Honvédelmi Minisztérium polgári alkalmazottja. F: Geibl Szilvia gyógypedagógus. Fia: Anton Áron Dániel (1989–) és Anton Dávid Barnabás (1991–).
Iskola
A Martos Flóra Gimnáziumban éretts. (1977), tanulmányai idején, az Országos Középiskolai Tanulmányversenyen (OKTV) 3. helyezett (latin nyelvből, 1977). Az ELTE TTK-n biológus okl. szerzett (1984), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1992).
Életút
Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete (TAKI) gyakornoka (1983–1984), tud. segédmunkatársa (1984–1989), tud. munkatársa (1990–1992), tud. főmunkatársa (1993-tól), osztályvezetője (1995–1997), az MTA TAKI általános igazgatóhelyettese (1997-től).
Tudományos pályafutásának kezdetén talajenzimológiával, elsősorban a talajba kerülő növényi eredetű szerves anyagok dekompozíciójának és transzformációjának kémiai, biokémiai és mikrobiológiai módszeres vizsgálatával foglalkozott. Műtrágyák és különböző szervesanyagok hatását vizsgálta a talaj szén-, nitrogén és foszforvegyületek átalakításában, anyagforgalmi dinamikájában, az ebben résztvevő kulcsenzimek alapján. Később érdeklődése a különböző talajszennyeződések, szennyvíziszapok és mederüledékek környezeti kockázatelemzése, különböző hulladékok ártalmatlanítása felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el különböző szennyezett talajok állapotfelmérési technológiájának fejlesztése, valamint e talajok ún. remediációs terveinek elkészítése terén.
Magyarországon elsők között javasolta a nehézfémek által szennyezett talajok ipari és mezőgazdasági hulladékokkal történő javítását, különös tekintettel bányák és erőművek környezetében levő talajok mérgező anyagainak megkötésére. A módszer lényege, hogy a szennyezőanyagok vízzel nem oldódnak, így évszázadokig nem kerülhetnek be a felszíni- és a talajvízbe. A hulladékok alkalmasak továbbá az erőművi pernye megkötésére, árvízvédelmi gátak megerősítésére, valamint belvízi területek vízáteresztő képességének javítására.
Elismertség
Az MTA Talajtani, Agrokémiai és Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága tanácskozási jogú tagja (1993-től). A Magyar Biológiai Társaság ifjúsági csoportja tagja (1982–1985). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Talajtani Társaság Talajbiológai Szakosztályának tagja (1985-től), vezetőségi tagja (1986–1990), titkára (1990-től).
Elismerés
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2012).
Akadémiai Ifjúsági Díj (1992).
Főbb művei
F. m.: Különböző magyarországi talajok szacharáz-aktivitásának összehasonlító vizsgálata. Brezovcsikné Antal Máriával. (Agrokémia és Talajtan, 1985; angolul: Comparative Studies on Saccharase Activity of Different Hungarian Soils. Zentralblatt für Mikrobiologie, 1986)
A talajenzimek szerepe a talaj anyagforgalmában. (Agrokémia és Talajtan, 1985)
Effect of C-Courses and Urea on the Carbohydrate Hydrolysing Enzyme Activities of Different Soils. Antal Máriával és Biczók Gyulával. (Agrokémia és Talajtan, 1990)
Szénforrások és karbamid hatása három talaj szénhidrátbontó aktivitására laboratóriumi modellkísérletben. Kand. értek. (Bp., 1992)
Effects of Environmental Factors and Mn, Zn, Cu Trace Elements on the Soil Phosphomonoesterase and Amidase Activity. Többekkel. – Effect of Carbon- and Phosphorous Content on the Phosphomonoesterase Activity in Soil. Füleky Györggyel és Máthé Péterrel. (Acta Biologica, 1994)
Génmódosított mikrobiális oltóanyagok és növények alkalmazásának európai jogszabályai. Bíró Borbálával. (Agrokémia és Talajtan, 2003)
Dolomit-sziklagyepek és feketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Többekkel. (Természetvédelmi Közlemények, 2003)
Kadmium-szennyezés utóhatása a talajra és a növényekre egy barna erdőtalajon. Többekkel. – Toxikuselem-szennyeződés káros hatásainak mérséklése fitoremediációval. Máthéné Gáspár Gabriellával. (Agrokémia és Talajtan, 2004)
Cink- és krómszennyezés hatása tartamkísérlet talaján. Többekkel. (Növénytermelés, 2004)
Mikroelemtartalom-vizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján. Többekkel. (Tájökológiai Lapok, 2005)
Inter- and Intraspecific Variability in Infectivity and Effectiveness of Five Glomus sp. Strains and Growth Response of Tomato Host. Többekkel. – Microbial Biomass and Phosphomonoesterase Activity of the Willow Rhizosphere in a Heavy Metal Polluted Soil. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 2006)
A szennyvíziszap-felhasználás mezőgazdasági lehetőségei. Németh Tamással és Uzinger Nikolette-tel. (Mag, kutatás, fejlesztés, környezet, 2007)
Lágyszárú energiahordozók termesztésének hatása a talajok humuszminőségére. Draskovits Eszterrel. (Kertgazdaság, 2007)
Improving the Nutritional and Textural Properties of Wheat Flour Tortillas. – Chemical Stabilization of Heavy Metals on Contaminated Soils by Lignite. (Cereal Research Communications, 2008)
Szilikoncső alkalmazása talajlevegő-mintavételhez bolygatatlan talajoszlopokban a CO2- és az N2O-koncentráció meghatározásához. Többekkel. – Toxikus fémekkel szennyezett talajok stabilizációja különböző hulladékok alkalmazásával. Barna Sándorral és Uzinger Nikolette-tel. (Agrokémia és Talajtan, 2009)
A rekultivációtól a remediációig. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 50 éves Talajbiológiai Osztályának és együttműködő partnereinek fontosabb kutatási eredményei. Bíró Borbálával és Szili-Kovács Tiborral. – Lignitbánya-meddőhányók foszfatázaktivitása. Máthé Péterrel és Máthéné Gáspár Gabriellával. (Agrokémia és Talajtan, 2010)
Remediation of Metal Ore Mine Waste Using Combined Chemical and Phytostabilization. Feigl Katalinnal és Gruisz Katalinnal. (Periodica Polytechnica. Chemical Engineering, 2010)
Összefüggések a króm, az ólom és a cink különböző kioldási frakciói, illetve egyes talaj-mikrobiológiai és -biokémiai mutatók között lignittel kezelt nyírségi homoktalajon. Többekkel. – Application of Various Type of Wastes to Stabilize Soils Loaded with Toxic Metals. Barna Sándorral és Uzinger Nikolette-tel. (Agrokémia és Talajtan, 2011)
Informatikai rendszer kialakítása a mezőgazdasági művelésből adódó terhelések minősítésére és a talaj környezeti állapotának nyomon követésére. Szabó Józseffel. (Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének Közleményei, 2012)
Ásványi- és szervestrágyázás hatása a CO2- és az N2O-gázok képződésére a talajban. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 2013)
A vörösiszappal szennyezet talaj fizikai tulajdonságainak vizsgálata modell oszlopkísérletben. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 2014)
A Blend of Bioash and Gypsum Utilized for Agroenvironmental Purposes in a Soil Incubation Experiment. Többekkel. (Applied Ecology and Environmental Research, 2015)
szerk.: Soil Biology and the Conservation of the Biosphere. (Agrokémia és Talajtan, 1990).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. I. köt. (Szekszárd, 1997)
Hübners Who is Who. (Zug, 2003)
Uzinger Nikolette–Szili-Kovács Tibor: A. A. (Agrokémia és Talajtan, 2014).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
