Főbb művei

F. m.: A Vecsembükki és Almási zsombolyok. (Turistaság és Alpinizmus, 1927)
A modern barlangkutatás technikája. (Turisták Lapja, 1931)
A zsombolyok keletkezéséről. (Barlangvilág, 1932)
Aggteleki felfedezések. (Turistaság és Alpinizmus, 1932)
Die Aggteleker Höhle. Ein 20 km Langers unterirdisches Entwässerungssystem. (Hidrológiai Közlöny, 1932)
Hazánk két legmélyebb barlangja. (A Természet, 1932)
A Nagy-Baradla, hazánk legnagyobb természeti ritkasága. A Jósvafő–Aggtelek–Hosszúszói óriás cseppkőbarlang leírása és feltárásának története. (A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület Barlangkutató Szakosztálya kiadványa. Bp., 1934)
The Stalactive Cave Baradla at Aggtelek-Jósvafő in Hungary. (Hidrológiai Közlöny, 1934)
Feltáró kutatások a gömörtornai barlangvidéken. (Turistaság és Alpinizmus, 1934)
Die Riesenhöhlensystem bei Aggtelek. (Speleologische Jahrbuch, 1934–1936)
A barlangkutató felszerelése. (Turisták Lapja, 1935)
A modern barlangkutatás technikája. (Búvár, 1935)
A postumiai cseppkőbarlang. – Egy új barlang a Gömör-Tolnai karszthegységben. (Búvár, 1936)
Barlangok mélyén. Az előszót írta Lambrecht Kálmán. A szerző 36 fényképfelvételével. (Világjárók – utazások és kalandok. 31. Bp., 1936; 2. kiad. 1942)
A Kopolya-zsomboly. Egy új barlang a Gömör-Tolnai karsztban. (Földrajzi Közlemények, 1937)
Tavas barlang Tapolcán. (Búvár. 1937)
Az aggteleki barlangrendszer hidrográfiája. Egy. doktori értek. is. 4 táblával és 2 térképpel. (Földrajzi Közlemények, 1938 és külön: Bp., 1938)
A Tapolcai tavasbarlang. (Turisták Lapja, 1938)
Aggtelek, a világ legnagyobb tavasbarlangja. (Búvár, 1938)
Vass Imre, az Aggteleki-barlang első kutatója. (Turisták Lapja, 1940)
Az ősélet újabb nyomai az aggteleki cseppkőbarlangban. 2 táblával. (Természettudományi Közlöny, 1940)
Az aggteleki barlang leírása és feltárásának története. 8 táblával. (Bp., 1941)
Bihari feltárások. (A MÁFI 1942. évi jelentése. Bp., 1943)
Bihari búvópatakok nyomában. (Búvár, 1943)
A karsztvízkutatás és kitermelése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1951)
Barlangtani kutatások Homoródalmáson és a régi Sebes kőrös áttörés környékén. (A MÁFI 1950. évi jelentései. Bp., 1952)
A karsztvíz feltárása. (Vízügyi Közlemények, 1952)
A karsztvíz kutatása és kitermelése. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Bp., 1952; 2. bőv. és jav. kiad. 1955)
A karsztvíz feltárása. (Vízügyi Közlemények, 1952; és külön: a VITUKI kiadványa. Bp., 1953)
A lillafüredi Anna-barlang karsztforrásai. (Hidrológiai Közlöny, 1953)
A beszivárgási százalék és a karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség megállapítása. (Vízügyi Közlemények, 1954)
A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék megállapítása. (Hidrológiai Közlöny, 1954)
Új adat a beszivárgási görbéhez. (Hidrológiai Közlöny, 1955)
Forrástani részletvizsgálatok az aggteleki karsztvidéken. (A VITUKI Közleményei, 1955)
A Tantalbarlang. Óriásbarlangot tártak fel a Keleti-Alpokban. (Természet és Társadalom, 1955)
Lillafüred barlangjai. Megay Gézával. Ill. Csiby Mihály. (Miskolc, 1955; 2. átd. kiad. 1961; 3. átd. kiad. 1963)
A hasznosítható csapadék erdős területen. (Az Erdő, 1956)
A karsztos hévforrások utánpótlásának kérdése. (Hidrológiai Közlöny, 1956)
Az örök éjszaka világában. Monográfia. (Bp., 1957)
Das Aggteleker Höhlengebiet, Nordungarn. Ill. Csiby Mihály és Tóth Béla. (Miskolc, 1957)
A tapolcai tavasbarlang. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Az Országos Forrásnyilvántartás. (Vízgazdálkodási Műszaki Szemle, 1957)
A tapolcai tavasbarlang. Ill. Félegyházi Gyula. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa. 16. Veszprém, 1958)
Az Országos Forrásnyilvántartás. I–II. köt. 15 térképpel. (Tanulmányok és kutatási eredmények. 7. A VITUKI kiadványa. Bp., 1959)
A barlangkutatás módszerei és az eredmények tudományos felhasználása. (Karszt- és Barlangkutatás, 1960)
Föld alatti ösvényeken. Monográfia. Ill. Biai Föglein István. (Bp., 1961)
Barlangkutatás és vízgazdálkodás. (Karszt- és Barlangkutatás, 1961)
Tirana vízellátásának fejlesztése a magyar kutatások alapján. (Hidrológiai Tájékoztató, 1961)
Barlangok világa. Barlangjárók zsebkönyve. Szerk. Jakucs Lászlóval. (Bp., 1962)
A budai hévízforrások vízháztartásának kérdése. (Hidrológiai Tájékoztató, 1962)
A sztalagmitgyűrűk értelmezése a perióduskutatás szolgálatában. – Karszthidrológiai észlelőállomás a Gellért-hegyi Iván-barlangban. (Karszt- és Barlangkutatás, 1963)
A karsztos hévforrások utánpótlásának kérdése. (Hidrológiai Közlöny, 1963)
A bányavíz távlati hasznosítása az ivó- és ipari vízellátásban. (Hidrológiai Tájékoztató, 1963)
Észrevételek a hévízfeltárások hőutánpótlásának kérdéséhez. (Hidrológiai Közlöny, 1964)
Tapolca. Útikönyv. Lipták Gáborral. (Panoráma Magyar Települések. Bp., 1967)
Barlangklimatológiai és barlangterápiai vizsgálatok lehetőségei a magyarországi barlangokban. (Gyógyfürdőügy, 1968)
Ásványvízkutató fúrás Fertőrákoson. Kisházi Péterrel és Vendel Miklóssal. (Hidrológiai Közlöny, 1969)
Aggtelek. 18 táblával. (A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Idegenforgalmi Hivatal kiadványa. Miskolc, 1971; 2. kiad. 1973; angol, német és orosz nyelven)
Az aggteleki barlangvidék múltja és jelene. (Búvár, 1975)
A barlangterápia lehetősége Budapesten. (Gyógyfürdőügy, 1976)
Tapolca és környéke. Útikönyv. Lipták Gáborral. 16 táblával. (A Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala kiadványa. Veszprém, 1977; 2. kiad. 1980)
Fővárosunk egyik ékessége: a Szemlő-hegyi barlang. (Természet Világa, 1978)
Hetven év magyar barlangfeltárásai. 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. Jakucs Lászlóval és Kordos Lászlóval. (A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társaság kiadványa. Bp., 1980)
Budapest, Pálvölgyi-barlang. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 39. Bp., 1980; 3. átd. kiad. 1985; 4. kiad. 1987; 5. átd. kiad. 1993)
Látogatás a lillafüredi Anna-barlangban. (Búvár, 1980)
Balatonfüred, Lóczy-barlang. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 66. Veszprém, 1981; 2. kiad. 1990)
Barlangok az egészség szolgálatában. Gyógyhelyek a Föld mélyén. (Búvár, 1982)
Barlangok útjain, vizein. Monográfia. Mozsáry Gáborral. 28 táblával. (Bp., 1985)
Amit könyveimben nem írhattam meg… Mert nem mindenkit érdekelt, de a mindenkori cenzúra is megakadályozta volna. (Karszt és Barlang, 1994)
Árvíz az Aggteleki-cseppkőbarlangban. (A Földgömb, 2006). 

Irodalom

Irod.: Leél-Őssy Sándor: K. H.: Az örök éjszaka világában. (Földrajzi Közlemények, 1958)
Maucha László: K. H.: Az örök éjszaka világában. (Hidrológiai Közlöny, 1958)
K. H.-emlékszám: Székely Kinga–Hazslinszky Tamás: K. H. – Lorberer Árpád: Mérföldkő a magyar hidrogeológiai kutatás fejlődésében. K. H. 1956. évi vitacikke a karsztos hévforrások utánpótlásáról. – Kovács István: K. H., a magyar sziklamászók egyik példaképe. (Karszt és Barlang, 1994)
Vitális György: K. H. (Hidrológiai Közlöny, 1994)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Fleck Nóra: K. H., Jósvafő díszpolgára. (Karszt és Barlang, 1999)
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei. 1917–2000. Összeáll. és szerk. Marczell Ferenc. (Bp., 2000)
Tapolcai életrajzi lexikon. (Tapolca, 2000)
K. H. levele a m. kir. Törvényszékhez Leskó József italmérési engedélye ügyében. 1944. jún. 9. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2002)
Hadobás Pál: Edelény és környéke az irodalomban. (Edelény, 2005)
Székely Kinga: K. H., a barlangkutató. Monográfia. (Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága kiadványa. Jósvafő, 2008)
Megvalósult a K. H. emlékére épült ház. (Jósvafői helytörténeti füzetek, 2008)
Székely Kinga: K. H. Emlékház. (Karszt és Barlang, 2008)
K. H. Emlékház Jósvafőn. (A Borsodi Tájház közleményei, 2008).