Karcsay Sándor
politikus, jogász, nyelvész, szerkesztő
Született: 1915. október 5. Budapest
Meghalt: 1999. Budapest
Család
Sz: Karcsay Sándor (†1917) orvos, honvéd főtörzsorvos, Harangozó Erzsébet hadiözvegy tanítónő. Testvére: Karcsay Erzsébet (1911–1989) tanítónő. F: 1943-tól Faber Erzsébet fordító, lektor.
Iskola
A keszthelyi premontrei gimnáziumban éretts. (1933), a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1938), egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett (1943).
Életút
A Kincstári Jogügyi Igazgatóság gyakornoka, aljegyzője, titkára (1938–1943), az Igazságügyi Minisztérium Elnöki Osztályának teljesített szolgálatot, mint a budapesti törvényszék bírája (1943–1944; a nyilas hatalomátvétel után elbocsátották: 1944. okt. 16.). A II. világháború után ismét az Igazságügyi Minisztériumban szolgált (1945), majd a Belügyminisztérium (BM) Törvény-előkészítő Osztályának munkatársa, osztálytanácsosa (1945–1946), a BM Közszolgálati és Tanulmányi Osztályának vezetője (1946–1949), nyugállományba helyezték (1949. jún.). A II. világháború után nevéhez fűződik az új ún. alkalmassági vizsgák és tanfolyamok megszervezése a közigazgatás új dolgozói számára, ehhez számos tankönyvet, tanfolyami jegyzetet írt és szerkesztett.
Az Állami Biztosító (ÁB) ügynöke (1949–1950), az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) szakfordítója, lektora (1950–1967), az Iroda igazgatóhelyettese (1967–1977. dec. 1.), nyugdíjas jogi szakszerkesztője (1978–1990). Szerkesztőként a jogi szaknyelv vizsgálatával, szakfordítási elméleti kérdésekkel foglalkozott, az ő munkája a német–magyar, ill. a magyar–német jogi és államigazgatási szakszótár. Feldolgozta a hivatalos magyar fordítás történetét. Angolul, németül, franciául és oroszul írt és olvasott, német nyelvű írásai és fordításai Alexander Karcsay néven jelentek meg.
A Barankovics István vezette Demokrata Néppárt (DNP tagja és aktivistája (1946–1948). A Márton Áron Társaság tagja (1988), a DNP utódjaként életre hívott KDNP alapító tagja (1989), a párt országos intézőbizottságának tagja, külügyi szóvivője. A KDNP országgyűlési képviselője (országos lista, 1990–1994).
A Közép-európai Kereszténydemokrata Pártok Uniójának (UCDEC) elnöke és a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke (1989–1994). Az Európai Kereszténydemokrata Unió Politikai Bizottsága és az Európai Demokrata Unió (EDU) vezetőségi tagja.
Elismertség
A Magyar Nyelvtudományi Társaság (1975-től) és az Újfilológiai Társaság tagja (1985-től). A Magyar Fordítók és Tolmácsok Országos Szövetségének t. elnöke.
Elismerés
Munka Érdemrend (ezüst, 1969).
Szerkesztés
A Közszolgálat Könyvei c. sorozat szerkesztője (Beér Jánossal, I–VII. köt. Bp., 1946–1948).
Főbb művei
F. m.: A keszthelyi premontrei rendi r. k. reálgimnázium 79. sz. Festetics Cserkészcsapatának története. (Keszthely, 1932)
A közszolgálati alkalmazottak kiválasztása. (Dolgozatok a közigazgatási reform köréből. Bp., 1940)
A német közszolgálati jog. Benárd Auréllal. Az előszót írta Magyary Zoltán. (A Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadványai. 37. Bp., 1942)
A politikai demokrácia kérdései. (Kereszténység és demokrácia. Bp., 1946)
Magyarország közigazgatása. Csizmadia Andorral. (A Közszolgálat Könyvei. 1. Bp., 1946)
Általános tudnivalók a gazdaképző iskolák számára. Pálinkás Istvánnal. (A Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1947)
Az országgyűlési képviselőválasztás szabályai. Összeáll. Többekkel. (Bp., 1947)
A békeszerződés és az állampolgársági jog. (Jogászegyleti Szemle, 1947)
Jogi ismeretek a kereskedelmi középiskolák számára. Tankönyvpótló jegyz. (Bp., 1948)
A Közalkalmazottak Szakszervezetének története. (Bp., 1965)
A százesztendős fordítóiroda. A hivatalos magyar fordítás száz évének története. Tardy Lajossal. A bevezetést írta Merényi Imre. (Az OFFI kiadványa. Bp., 1969)
Az OFFI működése és munkatapasztalatai. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1974)
Jogi szaknyelv – jogi fordítás. (A szakfordítás és a közélet. Az OFFI kiadványa. Bp., 1975)
A fordítók nemzetközi szervezete a fordításügy szolgálatában. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1975)
A társadalomtudományi és a műszaki-természettudományi szövegek fordításának elméleti és módszertani eltérései és a jogi fordítások követelményei. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1976)
Szaknyelveinkről és többjelentésű szavainkról. (Magyar Nyelvőr, 1977)
A tudományos-műszaki fejlesztés és a szaknyelvek. (Műszaki Élet, 1977)
Az idegen szavak és a fordítás. (Magyar Tudomány, 1977)
A jogi fordítás sajátos nehézségei a német nyelvterületen. (Az Igazságügyi Minisztérium Tájékoztatója, 1977)
Szakszöveg – szakfordítás. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1978)
Jog és nyelv. (Jogtudományi Közlöny, 1981)
A jogi fordítás és alapkérdései. (Helikon, 1986)
A kereszténydemokraták külpolitikai koncepciója. (Külpolitika, 1989)
A magyar állami fordításügy 130 esztendeje. 1869–1949–1999. Tardy Lajossal és Szappanos Gézával. Az előszót írta Dávid Ibolya. (Az OFFI kiadványa. Bp., 1999)
lexikográfiai művei és szótárai: Jogi szócikkek a Révai Kislexikonban. (Bp., 1947)
Német–magyar jogi és államigazgatási szótár. – Deutsch–ungarisches Wörterbuch der Rechts- und Verwaltungssprache. Szerk. (Bp., 1960; 2. bőv. kiad. 1963)
Magyar–német jogi és államigazgatási szótár. – Deutsch–ungarisches Wörterbuch der Rechts- und Verwaltungssprache. Szerk. (Bp., 1960; 2. bőv. kiad. 1963 és 1969)
Német–magyar jogi és államigazgatási szótár. – Deutsch–ungarisches Wörterbuch der Rechts- und Verwaltungssprache. Szerk. (Bp.–München, 1972)
Konferenciaszótár. Küldöttek és tolmácsok kézikönyve. Magyar függelékkel. A magyar részt szerk. K. S. (Bp.–Amsterdam, 1976; 2. átd. és bőv. kiad. 1980)
Wörterbuch der Rechts- und Wirtschaftssprache. I–II. köt. Szerk. Décsi Gyulával. (Bp., 1985–1990)
Német–magyar jogi szakszótár. Szerk. (Bp., 1993)
Magyar–német jogi szakszótár. Szerk. (Bp., 1996)
írásai a Közigazgatástudomány c. lapban: A belga közigazgatási reform. – Az Anschluss jogi vonatkozásai. (1938)
Az Anschluss közvetlen hatásai alkotmány- és közigazgatásjogi vonatkozásban. – A köztisztviselők kiválasztása Belgiumban. (1939)
Az önkormányzati testületek kárpótlási vagyona. – A határozathozatal kötelessége újabb jogfejlődésünkben. – A német tisztviselőtörvény alapelvei. (1941)
Minősítés az igazságügyi közszolgálatban. (1943)
szakfordításai: Kasirin, Alekszandr Ivanovics: Fémforgácsolás gyorsacéllal. Egyszerszámos megmunkálás. Ford. (A Szovjet Szerszámgépipari Minisztérium kiadványa. Bp., 1952)
Zinyin, M. V.: Fogaskerék-megmunkáló gépek. Ford. (Bp., 1952)
Vorobjev, N. V.: Lánchajtások. (Bp., 1953)
Réczei, László: Internationales Privatrecht. R. L. Nemzetközi magánjog c. könyvét németre ford. K. S. (Bp., 1960)
Strafgesetzbuch der Ungarischen Volksrepublik. – A Magyar Népköztársaság büntetőtörvénykönyve. Németre ford. K. S. (Bp., 1963).
Irodalom
Irod.: Homolyai Rezső: Csizmadia Andor–K. S.: Magyarország közigazgatása. (Városi Szemle, 1947)
Alth Guido: Legújabb jogi szótárunkról. (Állam és Igazgatás, 1961)
Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés almanachja. (Bp., 1992).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
