Kincs Elek
irodalomtörténész, pedagógus
Született: 1897. október 19. Szamosújlak, Szatmár vármegye
Meghalt: 1978. május 14. Budapest
Temetés: 1978. május 24. Körmend
Temetési hely: Vas megye
Iskola
Középiskolai tanulmányait az esztergomi bencés gimnáziumban és Zilahon végezte (1918-ban éretts.), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1929).
Életút
A zilahi Diákélet szerkesztője. Marosvásárhelyen középiskolai r. tanára (1930-ig), majd a szombathelyi Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (1930–1936 és 1949–1953), a pestszentlőrinci Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (1936–1938), a budapesti Bolyai Gimnázium r. tanára (1938–1944). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (VKM) a népművelés országos felügyelője (1943–1946); közben a II. világháború után r. tanári állásából felfüggesztették (1945). A körmendi Állami Polgári Fiú- és Leányiskola r. tanára (1945–1946), a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium r. tanára és igazgatója (1946–1949 és 1953–1958). Kényszernyugdíjazták, a forradalom bukása után letartóztatták (1957. aug. 29.), börtönbe került (1957–1958); szabadulása után Budapesten telepedett le. Budapesten szakiskolákban tanított, majd az Egyetemi Könyvtár nyugdíjas könyvtárosa.
19. és 20. századi magyar irodalommal, elsősorban Ady Endre (1877–1919) és Kölcsey Ferenc (1790–1838) munkásságával, etikai és pedagógiai kérdésekkel, különösen a magyarság sorskérdéseivel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el Ady századeleji hatásának vizsgálata terén, értékes eszmetörténeti tanulmányokat írt Kossuth Lajosról, II. Rákóczi Ferencről, Móricz Zsigmondról és Szabó Dezsőről. Jelentős irodalomszervezői tevékenységet folytatott. Gyermekközpontú pedagógiájában nagy hangsúlyt helyezett az érzelmi nevelésre.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, tevékenysége Körmendhez köti, kívánságára a körmendi református temetőben nyugszik. A körmendi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban bronz portréját és emléktábláját helyezték el.
Elismertség
A debreceni Ady Társaság alapító tagja (1923), a Szatmár megyei Kölcsey Társaság egyik szervezője, ill. tagja. A szombathelyi Kulturegyesület Közművelődési Szakosztályának titkára, a szombathelyi Faludi Társaság titkára. A Protestáns Irodalmi Társaság tagja, a Szombathelyi Protestáns Kör választmányi tagja.
Szerkesztés
Az Írott Kő c. folyóirat szerkesztője (1936–1937). A Pásztortűz, a Protestáns Szemle, az Új Magyarság, a Vasi Szemle és a Kereskedelmi Szakoktatás c. folyóiratok munkatársa.
Főbb művei
F. m.: Magyar bölcseleti költészet Komjáthyig. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1928)
Debrecen szerepe a Széchenyi szövetkezésben. Tanári szakdolgozat. (Debrecen, 1928)
Kölcsey a közéletben. Eredeti okmányok közlésével. (Szombathely, 1931)
A művészet lényege, (Debreceni Szemle, 1932)
Ady hatása. Tanulmány. (Mátészalka, 1933)
A telepítés nemzeti jelentősége. Tanulmány. (Szombathely, 1933)
Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól. – A munkaiskola pedagógiája. (Protestáns Szemle, 1933)
Történeti áttekintés. (Általános Ismeretek Kézikönyve. Bp., 1934; 2. kiad. 1939 és külön: Bp., 1934)
Élet, gondolat, válasz. Tanulmányok. (Szombathely, 1935)
A magyarosság. (Kereskedelmi Szakoktatás, 1935)
Kossuth százéves vallomása. (Írott Kő [folyóirat], 1936 és külön: Szombathely, 1936)
Néphadsereget! (Magyar Élet, 1938 és külön: Bp., 1938)
Ige és tett. (Magyar Művelődés, 1939)
Kölcsey. A Himnusz költője. Tanulmány. A költő arcképével és szatmárcsekei új síremléke képével illusztrálva. (Bp., 1940)
Mátyás, a nép királya. (Magyar Lélek, 1940)
Új magyar nevelés. Szerk. Nagy Ferenccel. (Bp., 1942)
Wesselényi, a helytállás hőse. (Magyar Lélek, 1942)
Innen hoztam… (Új Magyar Múzeum 5. Emlékezések Ady Endréről. Szerk. Diószegi András. Bp., 1970)
Ady és Kincs Gyula. A költő zilahi évei és kapcsolatai. (Saint Louis, 1970)
Füzér. Visszaemlékezések. (Bp., 1975).
Irodalom
Irod.: Szilády Zoltán: K. E.: A telepítés nemzeti jelentősége. Tanulmány. (Protestáns Szemle, 1933)
Pintér Pál: „Jelet rakj az úton végig!” Tisztelgő megemlékezés K. E.-ről. (Körmendi Figyelő, 1996)
Szabó László: 100 éve született K. E. (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1997)
K. E. (Körmendi életrajzi bibliográfiák. III. Körmend, 1997)
Vizi László: K. E. http://www.konyvtar.kormend.hu/arckep/kincs-elek
Megjegyzések
1. MÉL III. téves születési adat: jún. 10.!
2. Lexikonok adatával ellentétben Kincs Elek nem volt Kincs Gyula fia! Kincs Gyulának egyetlen leánygyermeke született, a 17 éves korában elhunyt Kincs Margit.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
