(Kolozsvár, 1897. július 8. – Budapest, 1980. november 15.)

Kol Erzsébet édesapja Kol Ferenc, édesanyja Fülöp Ida. Középiskoláit Kolozsvárott végezte, s a helyi Ferenc József Tudományegyetemen kezdte el az egyetemet is. A történelem azonban közbeszólt, az I. világháború végén a tudományegyetem részben Szegedre költözött, így Erzsébet természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári oklevelét (1924-ben) és bölcsészdoktori oklevelét (1925-ben) már Szegeden szerezte meg.

Tudományos pályafutása is Szegedhez kötődik: a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Általános Növénytani Tanszékén 1924–1927-ben tanársegédként, 1927–1937-ben adjunktusként dolgozott, közben, 1932-ben a szegedi egyetemen, az első női tudósként magántanári képesítést is szerzett (Vendl Mária után ő az ország második női magántanára!). A történelem nemsokára újra közbeszólt: a szegedi egyetem a változó országhatárok miatt ezúttal Kolozsvárra költözött (vissza), Erzsébetet már a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre nevezték ki az általános növénytan nyilvános rendes tanárává.

Kol Erzsébet alacsonyabb rendű növények, elsősorban algák kriobiológiájával, a hó és a jég mikroszervezetének kutatásával, édesvizek mikronövényzetének vizsgálatával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi algafajták feldolgozása, rendszerezése terén: feldolgozta a hazai források, patakok, rizsföldek és tőzegmohalápok algavegetációját. A magyar hegységeken kívül kriobiológiai kutatásokat végzett a Magas Tátrában, a Keleti és a Déli Kárpátokban, az Alpokban, valamint Norvégiában és Észak-Amerikában (a Sziklás-hegység különböző területein és Alaszkában), illetve vizsgálatra megkapta az Antarktiszon (!) járt nemzetközi expedíciók biológiai eredményeit is.

Kolozsvárott 1948-ig működött, Budapestre történő visszatérése után a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Természettudományi Múzeuma Növénytárában helyezkedett el: 1959-ig dolgozott ott, mint tudományos főmunkatárs. Világhírű algagyűjteményét (Algotheca) és mikrofotográfiai kollekcióját is az MNM őrzi. Addigi tudományos munkásságáért 1952-ben kandidátusi fokozatot szerzett, szomorú tudománytörténeti különlegesség viszont, hogy az ország második magántanárának doktori pályázatát 1973-ban (Erzsébet 75 éves volt ekkor!) azonban elutasították!

Minden bizonnyal első magyar tudósnőként 1930–1980-ban az Internationale Vereinigung für Theoretische und Angewandte Limnologie, 1933–1945-ben a Société Botanique du Genève, 1936–1945-ben a The Botanical Society of America, és a The National Geographic Society of America választotta tagjai sorába. Tudományos eredményeit 1930-ban a Természettudományi Társulat Bugát Pál-díjjal, 1936-ban az Amerikai Egyetemet Végzett Nők Egyesülete (AAUW) Nagydíjával, 1961-ben a Magyar Limnológiai Társaság Entz Géza-díjjal ismerte el.

Fontosabb művei: Előmunkálatok a Nagy Magyar Alföld moszatflórájához. I. Szeged és környéke. Egyetemi doktori értekezés is. Folia Cryptogamica, 1925;

Erdély borvizeinek hydrobiológiája. Budapest, 1940);

Comparative Algological and Hydrobiological Studies in Rice Fields in Hungary. Acta Botanica, 1956;

Az Aszófői Séd mikrovegetációja. I. Algák. Annales Biologia, 1957;

A termesztett algák. Nachay Lászlóval. Budapest, 1961;

Cryobiological Research in the Rocky Mountains. Archives of Hydrobiology, 1964;

The Mikrovegetation of a Small Ice-Cave in Hungary. Speleology, 1964;

Algológiai és limnológiai vizsgálatok a Grajka-patak forráslápjain Vas megyében. Szombathely, 1972;

Green Snow from Haswel Island. Budapest, 1973.