Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Déry Tibor
    Garai Károly
    Lesznai Anna
    Pfeifer Klára
    Szabó László, Cs.

    Madzsar Alice

    Madzsar Józsefné Jászi Alice, Jászi Alice

    mozdulatművész, táncpedagógus, koreográfus

    (Nagykároly, 1877. május 25. – Budapest, 1935. augusztus 24.)



    A magyar mozdulatművészet kiemelkedő személyiségének, Jászi Alice-nak édesapja Jászi Ferenc orvos volt, egyik bátyja pedig Jászi Oszkár, a 20. század egyik legjelentősebb politikusa, társadalomtudósa volt. A középosztálybeli Jászi család a zsidó hagyományoktól és vallástól már régen elszakadt: 1881-ben át is tért a református hitre. Alice 1901-ben feleségül ment Madzsar Józsefhez, házasságukból egy kislány született: Lili.

    Jászi Alice a 20. század elejétől foglalkozott testkultúrával. Magyarországon a század elején a mozgással történő gyógyítás teljesen ismeretlen volt. A végtagok megbetegedéseit a „testegyenészet“ szakemberei, azaz az ortopédsebészek vizsgálták. Alice az 1900-as évek elején férjével gyakran járt Németországban és Norvégiában. Németországban figyelt fel Bess Marguerite Mensendieck testnevelési rendszerére. A Mensendieck-féle iskola összekötötte a testnevelési rendszert a női test megismerésével. Az emberi test aktív önmegismerése, dinamikus önanalízise volt a Mensendieck-szisztéma egyik fő jellemvonása. Az iskola megkövetelte a tanítványtól, hogy a test szerkezetének alapelemeit tanulja meg és ellenőrizze, sőt hogy azt az ellenállást, amit a szertornánál a külső eszköz, súly stb. ad meg, azt izmai önmagából, lassú akaratmunkával tudják kifejteni. Mensendieck tehát a tudat ellenőrző, megfigyelő, analizáló szerepére rendkívül nagy súlyt helyezett.

    Madzsar Alice 1912-ben elvégezte Mensendieck tornatanfolyamát, egyúttal megszerezte a jogosítványt arra, hogy Budapesten is hasonló iskolát létesítsen. Még ugyanabban az évben Budapesten, a Ménesi út 8. szám alatt felállította mozdulatművészeti iskoláját, ahol 1921-ben megkezdte a kétéves Mensendieck-féle tanárképzést is, ahol a különféle tornák és mozdulatművészetek mellett anatómiát és egészségtant is oktatott. Ebben az iskolában oktattak először Magyarországon gyógytornát, ő tekinthető a magyarországi gyógytornászképzés megindítójának.

    Madzsar Alice azonban különleges mozdulatművészeti iskolát hozott létre, amelyben a mozgást a művészi kifejezés eszközévé tette, egyúttal a rendszerén belül kidolgozta a modern gyógytornát is. Nemcsak mozgást, hanem ún. mozdulat-karakterológiát is tanított, vagyis a jellemnek mozdulatokkal történő kifejezését. Madzsar Alice munkásságát két, nehezen elhatárolható korszakra lehet osztani: a modern női torna és gyógytorna bevezetésének, valamint a modern színpadi kifejezésformák ötvözésének időszakaira. Az előbbiben a női test egészsége volt a vezérgondolat, az utóbbiban a test mozgásának kifejező erejét használta fel a mondanivaló megformálására.

    Munkássága első korszakának lezárásaként írta meg A női testkultúra új útjai (1926) című alapvető művét. Véleménye szerint az egész női testkultúra a férfiak már régóta kialakult testkultúrájából keletkezett, nem önállóan és nem a női test ismerete és sajátos berendezésének tekintetbevételével fejlődött ki. A férfiak testkultúrája csak arra irányult, hogy a testet egészségesen megtartsa és képessé tegye testi és szellemi munkájuk minél könnyebb és tökéletesebb elvégzésére. A nőnek azonban speciális testkultúrára van szüksége: a női testet már gyermekkortól fel kell készíteni arra, hogy majd idővel az anyaság funkcióit maradandó torzulások nélkül el tudja végezni. Ehhez azonban szükséges a női test minél pontosabb és teljesebb megismerése, mert sohasem szabad elfelejteni a női test fiziológiai különbségét a férfiével szemben. Madzsar Alice könyvével a speciális női torna mellett agitált, sőt egyes feljegyzések szerint elsők között hangoztatta egy különleges gimnasztikát terhes nők számára!

    Az 1920-as évektől érdeklődése lassan a színpadművészet felé fordult. Az általa kidolgozott, s a női tornára szánt mozdulatsorozatokat igyekezett történetekbe rendezni. Számos mozgás-, pantomim- és kórusdrámát írt, illetve mozdulatművészetének népszerűsítésére tánccsoportot is létrehozott. Tánccsoportja a Hevesy–Palasovszky-féle Zöld Szamár-színházban (1925–1926), az Új Föld-esteken (1926–1927), a Rendkívüli Színpadon és a Cikk-cakk estéken (1928), majd a Príma Színpadon lépett fel. Művészeti elgondolásait mozgásművészeti iskolájának növendékeivel, tanárai és asszisztensei segítségével 1925 és 1934 között valósította meg; a hatóságok azonban 1934-ben Madzsar Alice iskolájának valamennyi előadását betiltották. Munkatársai voltak – többek között – Kövesházi Ágnes, Róna Magda táncművészek, Palasovszky Ödön költő, Kozma József és Szelényi István zeneszerzők. A magyar női testkultúra úttörőjének halála után az iskolát közvetlen munkatársai folytatták, mígnem a rendőrség az intézetet 1939-ben végleg be nem tiltotta.

    Egykori iskolája falán márvány emléktábla hirdeti az alapító emlékét, rajta jelmondata: „Nehezebb regenerálódni, mint kezdettől dolgozni a test egészséges és harmonikus felépítésén.“ 1967-ben nevét vette fel az Állami Gyógytornászképző Iskola, míg Kaposvárott, a Somogy Megyei Kórház fizioterápiás részlegén nevével munkacsoportot hoztak létre.


    Fontosabb művei: koreográfiái: Az Eiffel-torony násznépe. Cocteau-szatíra. Palasovszky Ödönnel. Színpadkép: Bortnyik Sándor. Zöld Szamár Színpad, 1925;

    Oidipus. Mozgásdráma. Palasovszky Ödönnel. Zeneakadémia kamaraterme, 1926;

    Prizma. Palasovszky Ödönnel. Zeneakadémia kamaraterme, 1928;

    Géprombolók. Ernst Toller ludddita drámája. Budapesti Színház, 1929;

    a főpróba után betiltották;

    Új színház. Palasovszky Ödönnel. Zeneakadémia kamaraterme, 1929;

    Új Prométheusz. Mozgásdráma a teremtés fájdalmáról. Róna Magdával. Zeneszerző: Kozma József. 1929;

    Csongor és Tünde. Mozgásdráma. Dienes Valériával, Szentpál Olgával. Margitsziget, 1929;

    Bilincsek. Mozgásdráma 7 képben. Zeneszerző: Kozma József. Belvárosi Színház, 1930;

    Ayrus leánya. Kórusdráma és áldozati játék. Fővárosi Operett Színház, 1931;

    Babiloni vásár. Pantomim egy felvonásban. Róna Magdával. Zeneszerző: Szelényi István. 1931;

    Korszerű szvit. Háborúellenes pantomim. Róna Magdával. Zeneszerző: Szelényi István. 1933;

    a bemutató előtt betiltották, ill. a Rombolás című részt a Szolnoki Művésztelepen Róna Magda adta elő, 1933;

    írásai: Egészségi és szépségi torna nők és gyermekek számára Mensendieck rendszere szerint. Budapest, 1912;

    A női testkultúra új útjai. Budapest, 1926;

    2. átdolgozott és bővített kiadás 1930;

    új kiadás 1977;

    franciául: Paris, 1936, fordította: Erdős Márta;

    Női testkultúra. A sport enciklopédiája. II. Budapest, 1928.

    Irodalom: Palasovszky Ödön: M. A. Élet és Tudomány, 1967;

    Kálmán Kata: A Madzsar-iskola. 1927–1929. Budapest, 2007.

    Szerző: Kozák Péter

    Műfaj: Pályakép

    Megjelenés: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (24), állatorvos (72), állattenyésztő (17), antropológus (12), atléta (19), bakteriológus (15), bányamérnök (39), belgyógyász (82), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (40), biológus (189), bíró (16), bőrgyógyász (17), botanikus (61), ciszterci szerzetes (16), csillagász (17), diplomata (41), edző (71), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), énekes (14), entomológus (26), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (32), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (29), festő (123), festőművész (120), filmrendező (15), filológus (58), filozófus (76), fizikus (114), fiziológus (15), fogorvos (19), földbirtokos (12), földmérő mérnök (19), folklorista (36), fül-orr-gégész (24), gazdasági mérnök (105), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (38), genetikus (12), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (161), grafikus (72), gyermekgyógyász (37), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (39), hadtörténész (15), helytörténész (15), hidrológus (13), honvéd tábornok (71), honvédtiszt (21), ifjúsági író (12), immunológus (10), iparművész (19), író (976), irodalomtörténész (279), jezsuita szerzetes (11), jogász (320), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (178), kertész (32), kertészmérnök (21), klasszika-filológus (42), kohómérnök (23), költő (185), könyvtáros (70), közgazdász (186), kritikus (56), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (34), levéltáros (89), matematikus (97), mérnök (699), meteorológus (14), mezőgazda (126), mezőgazdasági mérnök (104), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (224), műgyűjtő (20), művelődéstörténész (37), művészeti író (15), művészettörténész (93), muzeológus (88), nagybirtokos (64),


    © Névpont, 2021. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu