Supka Magdolna, B.
művészettörténész
(Budapest, 1914. augusztus 3. – Budapest, 2005. november 10.)
Supka Magdolna (= Manna néni) édesapja Supka Géza (1883–1956) régész, művészettörténész, publicista volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, édesanyja Gere Gizella. Első férje (1938-tól 1941-ig) Féja Géza (1900–1978) író, második férje Bényi László (1909–2004) festőművész volt. Leánya: Bényi Eszter gobelin-művész.
Magdolna a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1937-ben német szakos tanári, 1938-ból művészettörténetből bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Mint annyi más diplomás az 1930-as évek végén ő sem tudott elhelyezkedni, csak 1943-ban kapott állást a Székesfővárosi Múzeumoknál, 1950-ben került a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályára.
Tudományos pályafutásának kezdetén feldolgozta a múzeum ötvös-, érem-, üveg- és porcelán-, illetve színháztörténeti gyűjteményét, majd érdeklődése a magyar kortárs képzőművészet mesterei felé fordult. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1954-ben munkahelyet változtatott: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Művészettörténeti Dokumentációs Központjának tudományos munkatársa lett, majd néhány évvel később, 1957-ben került a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Grafikai Osztályára már tudományos főmunkatársi munkakörben.
Supka Magdolna ekkor már 20. századi és kortárs magyar művészettel, művészetpszichológiával; elsősorban a magyar grafika történetével, Aba-Novák Vilmos, Tóth Menyhért, Gadányi Jenő, Kohán György, Szalay Lajos, Szabó Vladimir életművének feltárásával foglalkozott, illetve ezen művészek életmű-, retrospektív- és emlékkiállítását is megrendezte (az MNG-ben) valamint oeuvre-katalógusát is összeállította. 1962-ben a Tudományos Minősítő Bizottság önálló aspirantúrára vette fel, 1971-ben Aba-Novák Vilmos monográfiájával védte meg kandidátusi értekezését.
Aba-Novákon kívül még monográfiát írt Kohán Györgyről, a méltatlanul elfelejtett, s „Manna néni” által újra-felfedezett Tóth Menyhértről, illetve a kortárs művészek közül Rékassy Csabáról, Csohány Kálmánról, Tenk Lászlóról. Élete végéig támogatta a kortárs magyar grafikát; nem véletlen, hogy 1984-ben a kortárs magyar grafikusok tiszteletére rendezték meg a Manna néninek szeretettel című kiállítást (Budapest, Fészek Galéria, 1984). 1998-ban a Magyar Képzőművészeti Egyetem díszdoktorává fogadta; tudományos eredményeit 1994-ben Széchenyi-díjjal, 2001-ben Madách-díjjal, életművét 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el. 1998-ban Gyula város díszpolgárának választották meg.
Fontosabb művei: A magyar úrihímzés. Egyetemi doktori értek. Budapest, 1938;
Szempontok a képzőművészeti alkotótevékenység vizsgálatához. Pszichológiai tanulmányok. II. Budapest, 1959;
A drámai groteszk szerepe festészetünkben a művészetpszichológia szemszögéből. Művészettörténeti Értesítő, 1964;
Aba-Novák Vilmos. Monográfia és kandidátusi értekezés is. Budapest, 1966;
2. kiad. 1971;
Kohán György-emlékkönyv. Budapest, 1969;
Életképek a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest, 1974;
angolul, oroszul, németül, franciául, olaszul is;
Szabó Vladimir. Kismonográfia. Budapest, 1974;
Rékassy Csaba. Budapest, 1981;
Csohány Kálmán. Budapest, 1985;
Pirk János. Budapest, 1988;
Tóth Menyhért. Budapest, 1991;
2. kiad. 2000;
Kohán György. Benyújtott doktori értek. is. Budapest, 1994;
Tenk László. Budapest, 1996;
Földi Péter. Budapest, 1997;
Lóránt János Demeter. Szolnok, 1998;
Kovács Péter. Budapest, 1998;
A helyek szelleme. Tenk László újabb képeiről. Szolnok, 2000;
Kohán György. Gyula, 2001.
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. Bp., Napvilág, 2010.