Pantheon sorozatunkat kivel is kezdhetnénk, mint Bauer Rudolffal, első olimpiai bajnokunkkal? Emlékezésünket az is indokolja, hogy novemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt a BTC kiváló all-round sportolója.

Bauer ősei a 18. század közepén vándoroltak be Bajorországból Pest városába, s egyes adatok szerint felmenői vízimolnárok voltak. A budapesti IV. kerületi főreáliskola növendékeként a múlt század 90-es éveiben kezdett el sportolni, s ez a szó legszorosabb értelmében azt jelentette, hogy az ifjú tanuló a kor összes sportjába „belekóstolt”. Ez persze nem jelentett meglepetést, hisz a századvég sportideálja a sokoldalú sportember, aki minél több sportágban járatos. Bauer is úszott – ismert az a sporttörténeti fényképfelvétel ahol több ismert úszóval, köztük unokatestvéreivel, a Gräfl testvérekkel a magyar tempót gyakorolja – és atletizált, de első ismert győzelmét 1895-ben a BTC versenyén, birkózásban aratta.

Hogy ki hozta Magyarországra az első diszkoszt, az legalább annyira vitatott, mint az első magyar futball-labda históriája! Egyes sporttudorok szerint Iszer Károly az első újkori olimpián látta meg ezt a különös sportszert, s rögvest haza is hozta, más vélekedések szerint ekkor már Vermes Lajos a kor népszerű „gáncsnélküli” sportlovagja javában dobálgatott palicsi birtokán. A vitát persze lehetetlen eldönteni azonban az tény, hogy hősünk először 1896-ban indult diszkoszvetőversenyen, s kezdő létére „respektábilis” eredménnyel, 26,30 méteres dobással győzött! S maradjunk még az 1896-os évnél. Az athéni olimpia esélyesei a görögök – Müron Diszkoboloszának késői követői – az antik szobrok stílusában dobtak. Az amerikai Garrett életében először Athénben látott diszkoszt, s mivel kevésbé volt járatos a hellén történetben egy oldallendítéssel túldobta a szép stílusban dobó házigazdákat. Az első magyar diszkoszvetők – Coray Artúr, Crettier Rezső, Lenz Rezső és Bauer Rudolf – is a Garrett-féle lendítéssel próbálkoztak. Ezzel a stílussal Bauer csakhamar túljut az akkori „álomhatárnak” számító 30 méteren majd elérte a 32 métert is. Közben szülei kérésére egy évig jogot hallgatott a pesti egyetemen, majd 1899-ben beiratkozott a magyaróvári gazdasági akadémiára. Bauer a MOGAAC (Magyar-Óvári Gazdasági Akadémiai AC) szervezője, majd ifjúsági elnöke lett. Sportpályafutását elég nehéz nyomon követni, hol diszkoszvetésben nyert versenyt, hol egy evezősregattán tűnt fel, de birkózókarrierjéről sem mondott le. Van úgy, hogy félévig nem látni az atlétikai pályák környékén sem, ám amikor felbukkant, továbbjavította egyéni legjobbját. Eredményeit egyre különösebb stílussal érte el, az 1900-as év elején már „fordulva dobással” 33,21 méterrel győzött az olimpiai próbaversenyen.

A párizsi olimpián, a zűrzavarok olimpiáján miért pont a diszkoszvetésben rendeztek volna zökkenőmentes versenyeket? A Francia Atlétikai Szövetség az akkor már világszerte elterjedt sportszer helyett egy, jóval könnyebb sporteszközzel, a Bois de Boulogne-ban bonyolította le a diszkoszvetés olimpiai bajnoki versenyeit. Bauer a versenyek előtt, egyik edzésén 38,10 métert dobott, ami még a könnyebb sportszer ellenére is fantasztikus eredménynek számított. A döntőben 36,04 méterrel fölényesen győzött, s közismert történet, hogy tiszteletére előbb az amerikai himnuszt, majd a Gotterhaltét játszották el a zavarodott rendezők. A kiváló dobóatléta, olimpiai győzelme után több versenyen már nem indult. 1901-ben csatlakozott a MAC-ból kivált Pannónia Evezős Club evezőseihez, s néhány évig evezősregattákon még feltűnt atlétikánk első bajnoka, a modern diszkoszvetőmozgás kikísérletezője. Visszavonulása után haláláig sóséri birtokán gazdálkodott. Felesége, akivel 1904-ben kötött házasságot 20 éve, 1972-ben még élt.