A magyar atlétikának a sporttörténészek által elfogadott kiinduló éve 1875. Ebben az évben alakult meg a kontinensen legelső atlétikai egyesület, a Magyar Athletikai Club (MAC), amely szintén 1875-ben rendezte az első nyilvános atlétikai versenyt Budapesten, az Újépület udvarán (ma V. kerület Szabadság tér). Újabb adatok szerint azonban már 1875 előtt is rendeztek kihívásos vagy fogadásos versenyeket. Ismereteink szerint a legelső ilyen egyedi versenyt 1864. április 14-én bonyolították le Pozsonyban.

A korabeli „sportlap”, a Vadász- és Versenylap Gyalogverseny Pozsonyban címmel számolt be e sporttörténeti érdekességről. A cím félreérthető, hisz a korabeli szóhasználat szerint a „gyalogverseny” nem elsősorban gyaloglást jelentett, hanem az összes olyan versenyt magában foglalta, amelyen a „sportsmanek” nem lovon indultak. A verseny kezdeményezője gr. Dessewffy Aurél volt, a versenyzők pedig – hatan indultak – kivétel nélkül a Pozsonyi Hajós Egyletben eveztek ill. „csolnakásztak.” Az atléta-evezősök vagy inkább evezős-atléták ebben a korban nem szokatlanok, hisz például az angol West London Rowing Club evezősei téli foglalkozásként rendszeresen futottak, sőt 1863-ban ez a londoni evezős klub rendezte a világ legelső fedettpályás futóversenyét! Dessewffyről pedig tudjuk, hogy Londonban közgazdasági tanulmányokat folytatott. Valószínű, hogy az angliai fővárosban ismerkedett meg a modern atlétikával és a korszerű atlétikai klubokkal.

A pozsonyi verseny távja közelebbről nem ismert, a tudósítás szerint 345 lépés volt, s az indulóknak öt különböző akadályt kellett legyőzniük. Az akadályok nem voltak egyformák, volt köztük három és fél láb (106,68 cm) magas sövény, de nyolc láb széles (234,84 cm) árok is. A különös viadal két futásból állt, mivel először a rendező Dessewffy 54 másodperc alatt „holt versenyben végzett” báró Clauer Lajossal. A döntő futásban Dessewffy „az akadályokat kivétel nélkül gyönyörűen ugratta” és biztosan győzött. Az akadályokat egyébként valószínűleg a Pozsonyi Lovar Egylet kölcsönözte erre a különleges alkalomra. Dessewffy mellesleg kiváló evezős is volt, olyannyira, hogy szintén 1864-ben az első „egyesület közi” regattán a győztes hajóban, a nővéréről elnevezett Blankában evezett.

Ki volt hát Dessewffy Aurél, az első atlétikai verseny szervezője és győztese? Cserneki és tarkői gróf Dessewffy Aurél nevét nem elsősorban sportteljesítményei tették ismertté. Az 1846. január 16-án Pesten született és 1928. március 28-án Budapesten elhunyt gróf politikai és közéleti tevékenysége miatt szorult háttérbe sportpályafutása. Már az is különös, hogy Dessewffy – igaz megszakításokkal – de 1874-től 1928-ig országgyűlési képviselőként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) igazgató tanácsába 1883-ban választották meg, a Magyar Földhitelintézet igazgatója 1887-ben lett. Az országgyűlés főrendi házának elnöki feladataival 1906-ban bízták meg, majd 1917-ben IV. Károly országbíróvá nevezte ki.

Az első magyar atlétikai verseny győztese lett az utolsó magyar országbíró…