Kiss Albert, balásfalvi
jogász, jogtörténész
Született: 1874. november 2. Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1937. július 1. Lakitelek, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Temetés: 1937. július 3. Kecskemét
Temetési hely: Református temető
Család
Sz: balásfalvi Kiss József (1844–1895), nemes Kozma Emília (1845–1923). Testvére: balásfalvi Kiss Endre (1886–) Kecskemét polgármestere (1934–1938), majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja (1938–1944), balásfalvi Kiss József (1875–1926), balásfalvi Kiss Kálmán (1880–1931) és Dömötör Sándorné balásfalvi Kiss Emília (1877–1971) F: Muraközy Jolán (1877–1957). Fia: balásfalvi Kiss Miklós (1903–) gépészmérnök; leánya: balásfalvi Kiss Klára (1907–).
Iskola
A budapesti, a grazi és a heidelbergi tudományegyetemen tanult (1893–1896), Budapesten jogtudományi doktori okl. (1896), a magyar magánjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902); közben a berlini, a lipcsei és a müncheni egyetemen kiegészítő tanulmányokat folytatott (1900–1902).
Életút
A kecskeméti református jogakadémia rk. (1896–1898), r. tanára (1898–1902). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem magántanára (1902–1907), a kassai állami jogakadémián a magyar magánjog ny. r. tanára (1907–1914), a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar és az osztrák magánjog (1914–1919), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a magyar magánjog (1921–1937) és a római jog ny. r. tanára (1922–1937). Szegeden, a Magánjogi Tanszék (1921–1922), majd a Római Jogi Tanszék vezetője (1922–1937). A Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1930–1931), dékánhelyettese (1931–1932), az Egyetem rektora (1934–1935), rektorhelyettese (1935–1936).
A Kecskeméti Torna és Vívó Egylet elnöke.
Magyar anyagi magánjoggal és római jogtörténettel, ill. a római jogtörténet európai hatásával foglalkozott. A jogszociológiai kutatások egyik első magyarországi képviselője.
Emlékezet
Szegeden és Kecskeméten élt és tevékenykedett, Lakiteleken hunyt el, a kecskeméti református temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben).
Elismertség
Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Ösztöndíj Tanács tagja. A Turul Bajtársi Egyesület ún. szenátor magisztere.
Főbb művei
F. m.: Szociológia és magánjog. (Huszadik Század, 1900)
Az elévülés a magyar anyagi magánjogban. Monográfia. (Bp., 1902)
Az elévülés a polgári törvénykönyv tervezetében. (Kritikai tanulmányok a polgári törvénykönyv tervezetéről. 5. Bp., 1902)
Dolgozatok a magyar magánjog köréből. (Kassa, 1910)
Magánjogunk alakulása a jogegyenlőségi magyar államban. (Emlékkönyv Grosschmid Béni jogtanár működésének harmincadik évfordulójára. Bp., 1912 és külön: Bp., 1912)
A kassai kir. állami jogakadémia szakkatalógusa. Összeáll. (Kassa, 1914)
Polner Ödön, a professzor. (Dolgozatok P. Ö. egyetemi ny. r. tanár születésének 70. évfordulójára. Szeged, 1935; és külön: Szeged, 1935)
A római jog recepciója a germán jogban, s annak hatás az európai jogfejlődésre. (Szeged, 1935)
írásai a Jogtudományi Közlönyben: Büntetőjogi magánjog? (1900)
Werbőczy Hármaskönyve és a Summa Legum. (1908)
A mostoha anya özvegyi joga a kir. Curia újabb gyakorlatában. (1909)
Jogi szakoktatásunk reformjához. (1910)
Az Országbírói Értekezlet félszázados évfordulójához. (1911).
Irodalom
Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Csekey István: K. A. (Jogállam, 1937)
A m[agyar] kir[ályi]. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Írta és szerk. v. Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai. (Pécs, 1998)
Ruszoly József: „Magyar volt és professzor volt.” Balásfalvi Kiss Albert. (Szeged [folyóirat], 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
