Kiss Árpád
gazdaságpolitikus, mérnök
Született: 1918. augusztus 28. Cinkota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1970. július 11. Szvetozarevo, Jugoszlávia
Temetés: 1970. július 17. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Sz: Kiss János vasesztergályos, Boros Ilona.
Iskola
A budapesti VIII. kerületi Tavaszmező utcai Állami Mechanikai és Elektromosipari Szakiskolában végzett (1938).
Életút
A Ganz Villamossági-, Gép-, Vagon és Hajógyár Rt. Gépszerkesztési Osztályának konstruktőre (1938–1944), a II. világháború végén munkaszolgálatra hívták be (1944. aug.), a táborból megszökött, és a szovjet csapatok bevonulásáig Budapesten bujkált. Az SZDP tagja, a Ganz-üzemek szociáldemokrata mérnök- és technikuscsoportja és az SZDP sashalmi szervezete vezetőségi tagja (1943. jan.-tól).
A II. világháború után az államosított Ganz-gyárak Váltóáramú Motorok Szerkesztési Osztályának csoportvezető mérnök-technikusa (1946–1950), egyúttal a gyár szociáldemokrata szervezetének tagja (1946–1948), a két munkáspárt „egyesülése” után az MDP tagja (1948-tól). A Nehézipari Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának vezetője (1950. márc.–1950. aug. 4.), a Dobi-, a Rákosi és a Nagy Imre-kormány könnyűipari minisztere (1950. aug. 4.–1954. okt. 30.), a minisztériumok átszervezés után a Hegedűs-kormány vegyipari és energiaügyi minisztere (1954. okt. 30.–1956. júl. 30.). Az Országos Tervhivatal (OT) elnöke (1956. okt. 26.–1956. okt. 31. és 1957. máj. 9.–1961. szept. 13.), az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) első elnöke (1961. szept. 13.–1970. júl. 11.; 1967. ápr. 14-étől miniszteri rangban).
Az MDP KV tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 11.–1970. júl. 11.). Az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács tagja (1955. okt. 10.–1956. okt. 23.) és elnöke (1956. aug. 1.–1956. okt. 23.).
Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront, Győr-Sopron megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Hazafias Népfront, Szolnok megyei lista, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24. és 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.).
A magyar gépipari automatizálási és műszaki–informatikai fejlesztés egyik jelentős személyisége, az 1960-as évek iparpolitikai feladatainak kidolgozója és irányítója. Az OMFB élén, majd miniszterként a hazai agrárlobbival élesen szembenállva támogatta a gazdasági reformtörekvéseket. Autóbaleset áldozata lett.
Emlékezet
Cinkotán (ma: Budapest, XVI. kerület) született) Budapesten élt és tevékenykedett. A Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették (ma: Fiumei úti Temető, Nemzeti Sírkert). A gyászszertartáson, a ravatalánál díszőrséget állt – többek között – Ajtai Miklós és Apró Antal a Minisztertanács elnökhelyettesei, Ilku Pál művelődésügyi miniszter és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Az MSZMP KB nevében Nyers Rezső, az MSZMP KB tagja, a kormány nevében Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az OMFB nevében Sebestyén János elnökhelyettes búcsúztatta.
Nevét vette fel a Könnyűipari Műszaki Főiskola (ma: Óbudai Egyetem) Kiss Árpád Kollégiuma (1977-től).
Elismertség
Az Állami- és Kossuth-díj Bizottság elnökhelyettese (1967–1970).
Az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) elnöke (1967. dec. 1.–1970. júl. 11.).
Elismerés
Munka Érdemrend (1953), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1958), Munka Érdemrend (arany, 1965), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).
Az Egyiptomi Köztársasági Rend nagy szalagja (1966), az Etióp Becsület Csillagrend nagy szalagja (1966).
Kossuth-díj (a könnyűipar szervezése terén elért eredményeiért, 1954).
Főbb művei
F. m.: A magyar alumíniumipar 20 éves története. (Kohászati Lapok, 1955. 12.)
Az ipar műszaki színvonala emelésének néhány kérdéséről. (Társadalmi Szemle, 1955. 7-8.)
A második ötéves népgazdasági tervről. (Állam és Igazgatás, 1960. 5.)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület feladatai a második ötéves terv megvalósításával kapcsolatban. (Elektrotechnika, 1961. 1-2.)
A műszaki fejlesztés s iparpolitikánk néhány alapkérdése a második ötéves terv időszakában. (A Nehézipari Műszaki Egyetem Közleményei, 1961)
A műszaki fejlesztés irányvonalai és irányításának módszerei a gépipar területén. (Gépgyártástechnológia, 1962. 2.)
Néhány gondolat a műszaki fejlesztésről. (Társadalmi Szemle, 1962. 5.)
A népgazdaság távlati fejlődése és az automatizálás. (Gépgyártástechnológia, 1966. 1.)
Harmadik ötéves tervünk műszaki megalapozottságáról. (Társadalmi Szemle, 1966. 9.)
A műszaki tájékoztatás 25 éve a műszaki fejlesztés szolgálatában. (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1970. 3.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1970. júl. 12. és 14.)
Homoródi Lajos: K. Á. (Geodézia és Kartográfia, 1970. 5.)
K. Á. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kohászat 1970. 9. és Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1970. 9.)
K. Á. (Elektrotechnika, 1970 és Gépgyártástechnológia, 1970. 10.)
K. Á. (Műanyag és Gumi, 1970. 9.).
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
neten:
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
