Kaszonyi Sándor
mezőgazdasági mérnök
Született: 1927. február 23. Deregnyő, Zemplén vármegye
Meghalt: 1990. szeptember 1. Budapest
Család
Sz: Kaszonyi József, Szanyó Erzsébet földművesek. F: Nádor Mária mezőgazdasági mérnök. Fia: Kaszonyi Imre (1956–); leánya: Kaszonyi Zsuzsanna (1960–).
Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában, a polgári iskolát Ungvárott, a tanítóképzőt Munkácson és Sárospatakon végezte. – Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán kert- és szőlőgazda okl. szerzett (1951), kertészeti növénykórtanból doktorált (1958), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1975).
Életút
Az ATE Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, ill. a Kertészeti Egyetem Növénykórtani Tanszéke gyakornoka (1951–1952), tanársegéde (1952–1956), egy. adjunktusa (1956–1967), a Növényörökléstani és Nemesítési Tanszék tud. munkatársa és Kórtani Laboratóriumának vezetője (1967-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1958–1961).
Gyümölcsök, zöldségek és kertészeti haszonnövények betegségeinek kórtanával, megelőzésük kidolgozásával, növényrezisztencia-nemesítéssel foglalkozott. A kertészeti növények palántadőlésére kidolgozott eljárását szabadalmi oltalom védte (1958).
Elismertség
A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) jubileumi emlékplakettje (1979).
Főbb művei
F. m.: A köszméte Gloeosporiumos betegségének hazai előfordulása. (ATE Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Kara Évkönyve, 1951)
Cylindrosporium padi sl. faiskoláink csonthéjasain. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Faiskolai csonthéjasok cilindrosporiumos betegsége. (Növénytermelés, 1955)
Palánták rizoktóniás szártőrothadása elleni védekezés Fuklasin F-fel. (Növénytermelés, 1956)
A peronoszpóra a vöröshagyma veszedelmes betegsége. (Agrártudomány, 1957)
Védekezési lehetőségek a szegfűrozsda ellen különböző hatóanyag-tartalmú szerekkel. Glits Mártonnal és Sebestyén M.-mel. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénykórtani Tanszék éves jelentései, 1959)
Adatok a görögdinnye fuzáriumos hervadásához. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénykórtani Tanszék éves jelentései, 1960)
A Koelreuteria verticilliumos csúcsszáradása. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Évkönyve, 1960)
A kender új, baktériumos betegsége. Klement Zoltánnal. (Növénytermelés, 1960)
Újabb növénykórtani adatok hazánkból. 1–2. (A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Közleményei, 1963–1964)
A görögdinnye fuzáriumos hervadása és a védekezés lehetősége. (Növénytermelés, 1964)
The Life Cycle of Blumeriella jaapii – Rehm – v. Arx Infecting Stone-Fruits. (Acta Phytopathologica, 1966)
A gyümölcstermő növények újabb gombakártevői és a védekezés ellenük. – A kobakosok kórokozói, kártevői és a védekezés ellenük. (A Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet Közleményei, 1967)
Fusarium izolátumok pathogenitás-csökkenésének megakadályozása. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1968)
A Magyarországon előforduló keresztesvirágú gyomnövények Fusarium oxysporum f. conglutinans – Wr. – Snyder et Hansennel szembeni rezisztenciája. (A Kertészeti Egyetem Közleményei, 1973)
A káposztafélék fuzáriumos sárgasága. Kand. értek. (Bp., 1975)
írásai a Kertészet és Szőlészetben: A palántavész okozója, a Rhizoctonia solani és a Fuklasin-F védőszer. – A szegfű mikroszferellás betegsége. – Új betegség a sárgarépán: a rozsda. (1957)
Védekezzünk a dinnye és az uborka kolletotrihumos fenésedése ellen! – Tulipánhagymák penicilliumos korhadása és meszesedése. (1958)
Új betegség a káposztaféléken, a funáriumos sárgaság. (1959)
Az üveg alatt termesztett paradicsom kladosporiumos barnafoltossága. (1960)
A málnahajtások és -vesszők új betegsége és a kórokozó, az Agrobacterium rubi. (1963)
Ismerjük meg a málnások kártevőit és betegségeit! Tóth Gy.-vel. (1965).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1990. szept. 28.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2015
