Kiss Ferenc
politikus
Született: 1889. július 29. Zenta, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1965. október 2. Kiskunfélegyháza, Bács-Kiskun vármegye
Család
Kisiparosi családból származott. Sz: Kiss Ferenc (1855–1923) szabómester, Habran Júlia. F: 1912-től Makány Rozália. Leánya: Kiss Ilona (1914–) és Kiss Rozália (1916–); fia: Kiss Imre (1920–).
Iskola
A bajai és a kiskunfélegyházi tanítóképző intézetben tanult, tanítói képesítést szerzett.
Életút
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített; hazatérése után Kiskunfélegyházán egy ügyvédi iroda díjnoka, majd a helyi rendőrség irodavezetője (1918–1929). Kiskunfélegyháza város tűzoltó-parancsnoka (1929–1943), a városi elöljáróság közellátási előadója (1943–1945).
A Függetlenségi és ’48-as Párt, a Nagyatádi Szabó-féle Országos Kisgazdapárt, majd az FKgP tagja (1930-tól). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Kiskunfélegyháza, 1944–1945), az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog vármegyék, Kecskemét és Baja törvényhatósági jogú városokkal, 1945–1947), a Magyar Szabadság Párt országgyűlési képviselője (Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog választókerület, 1947–1949). Az FKgP vezetősége a Baloldali Blokk nyomására „koalícióellenes magatartása miatt” 19 társával együtt kizárta a pártból (1946. márc. 12.). A Magyar Szabadság Párt alapító tagja és szegedi szervezetének vezetője (1946. márc.–1947), a párt önfeloszlatása után a Balogh István nevével fémjelzett Független Magyar Demokrata Párthoz csatlakozott (1947. júl.). Mandátuma lejárta után a politikától visszavonulva földjén gazdálkodott, a Rákosi-korszakban kuláklistára tették.
Irodalom
Irod.: V. I.–V. V.: K. F. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994; Az 1945. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1999 és Az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
