Névpont.hu

Keresés a következőre: Keresnivaló

    Részletes keresés

    Legfrissebb publikációk
    Danielik János
    Danielik József
    Ertl Róbert
    Peidl Gyula
    Tüdős Klára

    Kiss István, nemeskéri

    agrárközgazdász, politológus

    Nemeskéri Kiss István; N. Kiss István 


    Született: 1921. március 1. Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
    Meghalt: 1995. szeptember 7. Budapest

    Család

    Sz: Vikor Julianna. Apja köztisztviselői, anyja paraszti családból származott. F: Zelenák Crescencia (1922–) grafikusművész. Leánya: Kiss Éva (1955–) kémikus. 

    Iskola

    Elemi iskoláit Kőbányán és Kispesten végezte, a budapesti (= kőbányai) Szent László Gimnáziumban éretts. (1939). A Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos középiskolai tanári (1944) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (1973). 

    Életút

    Az Ipari Munkatudományi Intézet előadója (1944. máj.–1945. máj.), a Fővárosi Népművelési Központ szakelőadója (1945–1948); közben az MKP politikai munkatársa is (1947. jan.–dec.), a Hadi Akadémián a történelem és a politikai gazdaságtan előadó tanára (1948–1950). Leszerelése után az ELTE BTK Egyetemes Történeti Intézete intézeti tanára, ill. egy. docense (1951. jan.–dec.), az MTA ösztöndíjas tud. munkatársa (1952–1955), az Akadémiai Kiadó Enciklopédia Szerkesztőségének szerkesztője (1955–1958), egyúttal az MTA Történettudományi Intézete (TTI) tud. munkatársa (1956–1966). A Mezőgazdasági Múzeum Agrártörténeti Csoportja, ill. Főosztálya tud. főmunkatársa (1967–1987). 



    Pályafutásának kezdetén 20. századi egyetemes történeti kérdésekkel, elsősorban a Közel- és a Távol-Kelet gyarmatosításával, ezzel kapcsolatos aktuálpolitikai kérdésekkel foglalkozott, később érdeklődése 16–17. századi magyar agrártörténet felé fordult. Elsősorban kora újkori magyar uradalomtörténetet, a magyar parasztság történeti szerepét, a jobbágytelken kívüli paraszti szántóterület és az uradalmi árukészletek jelentőségét vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el a jobbágyságból kiemelkedő katonaparasztság sajátos társadalom- és hadtörténeti szerepének feltárása, valamint a mezőgazdasági termelőnépesség fluktuációjának vizsgálata terén. Feldolgozta a hegyaljai bortermelés és a magyarországi marhakivitel történetét. A magyarországi német betelepítések társadalomtörténeti hatását is vizsgálta. Részt vett a mértéktörténeti kutatások nemzetközi szervezetének megalakítását előkészítő munkálatokban. 

    Elismertség

    Az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottsága tagja. A Nemzetközi Mértéktörténeti Bizottság alapító tagja (1973-tól), alelnöke (1983–1987). 

    Szerkesztés

    Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis szerkesztője (1967–1985).

    Főbb művei

    F. m.: Az egyiptomi függetlenségi mozgalom háttere. – Közel-Kelet. – Mi történik Palesztinában? – Szabad lesz-e India? (Társadalmi Szemle, 1946)
    A közel-keleti olajegyezmény – A szudáni kérdés. – India felosztása. – Indonézia. (Társadalmi Szemle, 1947)
    Palesztina felosztása. (Társadalmi Szemle, 1948)
    A parasztság és a főurak 16. századi honvédő harcunkban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
    A bihari borvidék a XVI. század végén. (Századok, 1958)
    Adalékok a magyar mérésügy középkori történetéhez. (Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Bp., 1959)
    XVI. századi dézsmajegyzékek. Borsod, Heves, Bereg, Bihar és Közép-Szolnok megyék. Forráskiadvány. 4 térképmelléklettel. (Az MTA Történettudományi Intézete kiadványa. Bp., 1960)
    Uradalmi gazdálkodás Sárospatakon és Tokajban a XVI. század második felében. (Történelmi Szemle, 1960)
    A jobbágytelken kívüli paraszti szántóterület a XVI. században. (Agrártörténeti Szemle, 1962)
    Az ár- és bértörténet kérdése Magyarországon 1550–1650 között. – Megjegyzések a végvári harcok ideológiájának kérdéséhez. (Történelmi Szemle, 1963)
    A XVII. századi magyar seregek mozgékonyságának gazdasági alapja. (Agrártörténeti Szemle, 1964)
    A kászonyi udvarház és szőlőgazdaság. (Agrártörténeti Szemle, 1965)
    A mezőgazdasági termelő népesség fluktuációja és az extraneus birtoklás Hegyalján a XVI. század második felében. Részben kand. értek. is. (Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. Szerk. Makkai László. Bp., 1966)
    A XVI–XVII. századi parasztgazdaság struktúrájának vizsgálata. Kirilly Zsigmondnéval. (Történelmi Szemle, 1967)
    A Zemplén megyei bormértékek rendszeréhez a XVII. században. (Történeti statisztikai évkönyv, 1967)
    Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1967–1968)
    A szőlőművelés terméshozamának alakulása a XVII–XIX. században. (A mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon, a késő feudalizmus korában. Bp., 1968)
    A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez. – Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban, a XVIII. században. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1969)
    A paraszti gabonatermelés kérdéséhez a XVI–XVII. századi Magyarországon. Kirilly Zsigmondnéval. – Az allodiális föld paraszti bérlete Bereg megyében. Kaszony-Vári districtus. 1550–1670. (Agrártörténeti Szemle, 1970)
    A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon, a XVI–XVII. században. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1973)
    Szőlő-monokultúra a Hegyalján, a XVI–XVIII. században. Termelés, export, ár, minőség. – Húsfogyasztás – katonai és közfogyasztás – a XVI–XVII. századi Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 1973)
    Bauernwirtschaft und Warenproduktion in Ungarn vom XVI. bis zum XVIII. Jahrhundert. Produktion, Schichtung, Markt, Ausfuhr. (Kölner Vorträge und Abhandlungen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 25. Köln, 1974)
    A paraszti vadászat Magyarországon, a XVI–XVIII. században. (Agrártörténeti Szemle, 1974)
    Bécs húsellátásának válsága, 1770–1773. Marhaexport, politika és profit. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1975)
    Mérték, állam és társadalom. A Magyar Királyság XV–XIX. századi űrmértékeinek kérdéséhez. (Agrártörténeti Szemle, 1975)
    A pozsonyi mérő felhasználásának problémái. (Agrártörténeti Szemle, 1976)
    Hadsereg, adó és társadalom a kuruc államban. Hozzászólás. (A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1976)
    A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a XVI–XVIII. században. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1978)
    Die Deutsche Auswanderung nach Ungarn aus neuer Sicht. (Kölner Vorträge und Abhandlungen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. 31. Köln, 1979)
    Népesség és nemesség Heves vármegyében, 1707–1709. (Archívum. A Heves Megyei Levéltár Közleményei, 1981)
    Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege a XVI–XVIII. században. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1981)
    Új adatsorok a városi és falusi családstruktúra elemzéséhez Magyarországon. XVII–XVIII. század. (Demográfia, 1983)
    A pozsonyi mérőnek, a Magyar Királyság hivatalos űrmértékének ismertsége külföldön, a XVIII–XIX. században. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1984)
    Bortermelési és társadalmi viszonyok a muraközi uradalomban. 1670–1720. (A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1987)
    A paraszti kiskereskedők szerepe a Magyar Királyság külkereskedelmében. (Agrártörténeti Szemle, 1987)
    Magyar mértéktörténeti bibliográfia. 1499–1987. Összeáll. Bogdán Istvánnal. (Az MTA Mértéktörténeti Albizottságának sorozata. 1. Bp., 1988)
    Erdőhasznosítás és közigazgatás Magyarországon. XI–XX. század. (Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei, 1990)
    A katonaparasztság sorsa 1699-től a XIX. század második feléig. (Studia Agriensia. 11. A végvárak és a végváriak sorsa. 1699–1723. Tanulmányok. Bp., 1991)
    Monumenta Zrinyiana Pars oeconomica, Insula Muraköz. Szerk. R. Várkonyi Ágnessel. (Bp., 1991). 

    Irodalom

    Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. szept. 13.). 

    Szerző: Kozák Péter
    Műfaj: Pályakép
    Megjelenés: nevpont.hu, 2015

    Foglalkozások

    agrárpolitikus (25), agrokémikus (11), állatorvos (74), állattenyésztő (17), antropológus (13), atléta (20), bakteriológus (16), bányamérnök (39), belgyógyász (84), bencés szerzetes (33), bibliográfus (23), biofizikus (12), biokémikus (41), biológus (198), bíró (17), bőrgyógyász (18), botanikus (62), ciszterci szerzetes (17), csillagász (17), diplomata (41), edző (89), egészségpolitikus (10), egyházi író (21), egyháztörténész (10), emlékiratíró (11), endokrinológus (10), énekes (14), entomológus (27), építész (66), építészmérnök (26), építőmérnök (34), erdőmérnök (48), esztéta (34), etnográfus (79), evangélikus lelkész (13), farmakológus (21), feltaláló (30), festő (124), festőművész (121), filmrendező (16), filológus (59), filozófus (79), fizikus (116), fiziológus (15), fogorvos (21), földbirtokos (12), földmérő mérnök (20), folklorista (36), forgatókönyvíró (10), fül-orr-gégész (26), gazdasági mérnök (109), gazdasági vezető (13), gazdaságpolitikus (39), genetikus (13), geofizikus (14), geográfus (55), geológus (71), gépészmérnök (166), grafikus (73), gyermekgyógyász (38), gyógypedagógus (14), gyógyszerész (43), hadtörténész (15), helytörténész (15), hematológus (10), hidrológus (13), honvéd ezredes (11), honvéd tábornok (72), honvédtiszt (25), ifjúsági író (12), immunológus (13), informatikus (12), iparművész (20), író (1007), irodalomtörténész (285), jezsuita szerzetes (11), jogász (333), jogtörténész (18), karnagy (12), kémikus (185), kertész (34), kertészmérnök (22), klasszika-filológus (43), kohómérnök (24), költő (189), könyvtáros (72), közgazdász (190), kritikus (61), kultúrpolitikus (22), labdarúgó (37), levéltáros (91), matematikus (99), mérnök (718), meteorológus (14), mezőgazda (130), mezőgazdasági mérnök (108), mikológus (12), mikrobiológus (26), miniszterelnök (24), műfordító (228),


    © Névpont, 2024. | A címszavakat írta, szerkesztette: Kozák Péter | Kapcsolat: kozakpeter@nevpont.hu, nevpont@kozakpeter.hu