Almási Balogh Elemér
közgazdász
Balogh Elemér, almási
Született: 1871. október 22. Pest
Meghalt: 1938. augusztus 10. Budapest
Temetés: 1938. augusztus 16. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Fertősalmási előnevű, régi református nemesi családból származott. Nagyapja: Almási Balogh Pál (1794–1867) orvos, nyelvész, az MTA tagja, Ágoston Amália. Sz: Balogh Tihamér (1838–1907) orvos, író, műfordító, Hajnik Paula, Hajnik Pál (1808–1864) politikus, jogász, ügyvéd; a Batthyány-, majd a Szemere-kormány rendőrfőnökének leánya. Testvére: Balogh Loránd (1869–1945) építész. F: Magurányi Olga (1881–1968). Leánya: Kubányi Endréné Balogh Edit (1902–1986) és Steingaszner Pálné Balogh Melitta (Lilly) (1905–1991).
Iskola
A budapesti evangélikus főgimnáziumban éretts. (1889), majd a budapesti Kereskedelmi Akadémián is végzett (1892).
Életút
A Magyar Országos Központi Takarékpénztár hivatalnoka (1892–1898); közben a bécsi Allgemeine Depositenbank (1893–1894), a berlini Erlanger-bankcsoport egyik intézete (1894–1896), a párizsi Société Générale pour l’Industrie en Russie munkatársa (1896–1897). A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet központi titkára (1898–1900), ügyvezető igazgatója (1900–1934), elnöke (1934–1938), egyúttal a Hangya Ipar Rt. alapító elnöke is (1916–1938). A Háztartási Fogyasztási Szövetkezet megszervezője és alelnöke (1906-tól). A Felsőháznak a kormányzó által élethossziglan kinevezett tagja (1927–1938).
A Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomda Rt., a Steaua Kőolajkereskedelmi Rt. igazgatósági tagja. A Magyar Gazdaszövetség, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) választmányi tagja.
Visszaemlékezései szerint gyermekkorában nagy hatást gyakorolt rá egyik anyai nagybátyja, Zápory-Regenhart Ferenc, aki a bécsi Allgemeine Depositenbank elnöke volt. Az ő közbenjárására karrierje is ennél a banknál kezdődött. Párizsi tartózkodása idején kereste meg gr. Károlyi Sándor (1831–1906), aki felfigyelt első írására (A valuta szerepe a gazdasági válságban, 1896). Párizsból való hazatérése után, a Magyar Gazdaszövetség, s személyesen Károlyi felkérésére részt vett a magyar szövetkezeti mozgalom elindításában (1898-tól). Vezető szerepet játszott a Hangya szövetkezet megalapításában (az első év végén már 30 szövetkezet működött). A Hangya célja az volt, hogy a falusi nép felemelkedése útján pótolja a pusztuló középbirtokos osztályt. Almási Balogh Elemér véleménye szerint olyan generációt kell nevelni, amelyik nem a kényelmes hivatalokban vagy a léha életmódban leli örömét, hanem aktívan részt vesz a produktív munkában. Kiemelten fontosnak tartotta továbbá a keresztény magyar szövetkezetek és kereskedelmi vállalatok létrehozását. Az általa kezdeményezett szövetkezetek fő feladata az áruk belföldi gyűjtése, szétosztása, kivitele, ill. az import áruk behozatala és az I. világháború után a szétvert gazdaság újjászervezése. Az összeomlás után ezért a Futura Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. létrehozója és alelnöke (1919. okt. 12.). Írásaiban is szinte kizárólag a különböző értékesítési és fogyasztási szövetkezetekkel, ill. gazdasági érdekvédelemmel foglalkozott. Az 1900-as évek elejétől kezdeményezte egy önálló közgazdasági egyetem megalakulását (később az ő javaslatára jött létre Budapesten, a József Műegyetem önálló közgazdaság-tudományi kara, 1920).
Emlékezet
Pesten született, gyermekkorát a lipótvárosi Wurm utcai (= Szende Pál utcai) Thonet-udvarban töltötte. Később is Budapesten élt és tevékenykedett, nyaralója a Szemlőhegyen volt (Budapest II. kerület; testvére, Almási Balogh Loránd tervezte). Budapesten hunyt el, temetésén Ravasz László református püspök búcsúztatta. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugodott, később földi maradványait átszállították a Farkasréti Temetőbe. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002).
Mellszobrát – Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása – a Hangya Szövetkezet épülete előtt avatták fel (Tordason, 1939. nov. 5-én). Tordason (Fejér vm.) alakította ki a később róla elnevezett Balogh Elemér Szövetkezeti Mintafalut. Érdekesség, hogy Tordason Cseh Tamás előadóművész édesapja, Cseh Ferenc irányította a mintafalu szövetkezeti munkáját. Az ún. Hangya-házat később átkeresztelték Petőfi Sándor Művelődési Házzá, a szobrot lebontották, s helyébe Petőfi Sándor szobrát állították fel. Almási Balogh Elemér leszármazottai kezdeményezésére az eredeti szobrot újra elkészítették és felállították (a tordasi Növényfajta-kísérleti Állomás főépülete előtti udvaron, 2000-ben). A szobrot 75 évvel felavatása után visszahelyezték a Tordasi Művelődési Ház elé (2014. nov. 8-án).
Elismerés
A József Műegyetem Közgazdaság-tudományi Karának tb. doktora (1925).
Szerkesztés
A Szövetkezés c. lap szerkesztője. Gazdasági írásai a fentin kívül még elsősorban a Budapesti Hírlapban (1895–1911), a Hazánkban (1898–1904), a Köztelekben (1904–1909), a Magyar Kereskedők Lapjában (1909-től), Az Ujságban (1912-től) és a Pester Lloydban jelentek meg (1920–1923).
Főbb művei
F. m.: A valuta szerepe a gazdasági válságban. Tanulmány. (Bp., 1896)
Az értékesítő és fogyasztási szövetkezetek célja, szervezete és működése. (Bp., 1899)
A szövetkezetek szerepe a közjólét előmozdításában. (Bp., é. n.)
Közgazdasági egyetem. (Bp., 1900)
Útmutatás fogyasztási szövetkezetek alapítására és vezetésére. Összeáll. (A Hangya Szövetkezet kiadványa. Bp., 1903; 4. jav. kiad. Szabó Sándorral 1905; 5. jav. és bőv. kiad. Szabó Sándorral 1907)
Külföldön és itthon. (Bp., 1906)
Tájékoztató fogyasztási szövetkezetek szervezéséről. (Bp., 1906)
Tanulmányok a közgazdasági szakképzés köréből. Többekkel. (A Magyar Közgazdasági Társaság kiadványa. Bp., 1915)
A mezőgazdasági termelés és értékesítés megszervezése szövetkezetek útján. (Bp., 1930)
Emlékeim. A negyvenéves Hangya és a Közgazdasági Egyetem története. Gr. Károlyi Sándor emlékének szentelve. 8 táblával. (Bp., 1938)
A valuta szerepe a gazdasági válságban. Tanulmány. Hasonmás kiad. (Bp., 2012).
Irodalom
Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Dömötör László: Emlékezés B. E.-re. (Bp., 1938)
Wünscher Frigyes: Tordas. A Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu. (Debrecen–Bp., 1943)
Nagy Károly: A. B. P. életútja. 1794–1867. Monográfia. (Ózd–Nagybarca, 1992)
Kövér György: Keresztutak a gazdasági elitbe. A. B. E. és érdi Krausz Simon karriertörténete. (Korall, 2001).
Megjegyzések
MÉL téves halálozási adat: aug. 13.! Gyászjelentése szerint aug. 10-én hunyt el!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013