Főbb művei

F. m.: Kisújszállás története a 18. század végéig. (Szolnok, 1959)
A mezőgazdasági fejlődés néhány problémája Kisújszálláson. 1945–1960. Egy. doktori értek. (Debrecen, 1961)
Helytörténeti kutatás és a falu szocialista átalakulása. (Történelemtanítás, 1962)
A helytörténet felhasználása a felszabadulás történetének tanításakor a középiskolákban. (Történelemtanítás, 1965)
A felszabadulás és az új élet megindulása Kisújszálláson. (A Pécsi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1966)
A honismeret baranyai úttörői: Kiss Géza, Kákics hű fia. (Művelődési Tájékoztató, 1966)
Kisújszállás a nagyüzemi gazdálkodás útján. (Termelőszövetkezetek története. Szerk. Donáth Ferenc. Bp., 1967)
A történelmi fogalmak kialakítása és az érettségi. – Nyújt-e élményt történelemtanításunk? (Történelemtanítás, 1967)
Kisújszállási adalék az alföldi népművelés történetéhez. (Jászkunság, 1969)
Hazafiságra nevelés és nemzeti hagyományaink történelemtanításunkban. – Az auditív szemléltetés néhány lehetősége az általános iskola 5. osztályában az ókori kelet tanításakor. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1969)
A Tanácsköztársaság történetének tanítása a középiskolában helytörténeti anyag alapján. (Történelemtanítás, 1969)
Helytörténeti kutatások és iskolai, valamint iskolán kívüli felhasználásukra való felkészítés problémái a főiskolai nevelőmunkában. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1970)
Honismereti-helytörténeti munka az iskolában. (Honismereti szakkörök az iskolában. Bp., 1970)
A tanárok helytörténeti kutató munkája és az érettségi. (Történelemtanítás, 1970)
A történelemszakkörök vezetésének módszertana. (Történelemszakköri füzetek. 7. Bp., 1972)
Egyetemes történelem. Újkor. 1640–1789. Főisk. jegyz. Bp., 1973)
A reformkori Baranya kiváló ismerője: Haas Mihály. (Baranyai Művelődés, 1973)
Adatok Munkácsy Albert portréjához, különös tekintettel 1848–1849-es tevékenységére. (Baranyai Helytörténetírás, 1973)
Táncsics baranyai hívei 1848-ban. (Történelem. A TIT kiadványa. Bp., 1974)
A reformkori Pécs ábrázolása a korabeli irodalomban. (Baranyai Helytörténetírás, 1974/75)
Könyvtárügy, könyvek, olvasók Baranyában a szabadságharc előtti fél évszázadban. (Baranyai Művelődés, 1975)
Az általános iskolai történelemszakkörök működésének tartalmi és szervezeti kérdései, alapvető munkaformái. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1975)
A történelemszakkörökben végezhető feldolgozó és kutató munka tervezése és szervezése. (A Szegedi Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1976)
Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben. (Baranyai Helytörténetírás, 1976)
A magyar nyelv államnyelvvé nyilvánításáért folyó harc kutatásának problémái a soknemzetiségű Baranyában. (A Dunántúl településtörténete. II/I. köt. Veszprém, 1977)
A mezőgazdaság fejlődése. (Komló monográfiája. Komló, 1978)
A történelem tanítása. (Gyakorlatok a történelemtanítás módszertanából. Bp., 1978)
Harc az államnyelvért a soknemzetiségű Baranyában. (Baranyai Helytörténetírás, 1978)
Az általános iskolai történelem-tanárképzés és a levéltár. (Felsőoktatási Szemle, 1978)
Barangolás a régi Baranya útjain. (Baranyai Művelődés, 1979)
Fejezetek a vajszlói vallásalapítványi uradalom nyolc évtizedes történetéből. 1767–1848. (Baranyai Helytörténetírás. 1980)
A magyar irodalmi élet és a baranyai művelődés hűséges szolgája: Juranits László. (Baranyai Művelődés, 1980)
A baranyai helytörténetírás világnézeti problémái a XIX. század első felében. – Az életmód megváltozásának történeti alapjai a vajszlói vallásalapítványi uradalomban. (Baranyai Művelődés, 1981)
Pécs helyismereti irodalmának fejlődése a szabad királyi rang elnyerésétől a szabadságharcig. 1780–1848. (Tanulmányok Pécs város történetéből. 1980. Pécs, 1982)
Az ormánsági társadalom fejlődése Mária Terézia úrbérrendezésétől a szabadságharc végéig. Kand. értek. (Pécs, 1982)
Sásd és környékének története. 1790–1848. (Sásd története. Sásd, 1982)
Egy Dráva menti régió társadalmának változásai a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető úton. Ormánság. 1767–1867. (Somogy megye múltjából, 1985)
Az ormánsági szakrális építmények – templomok, tornyok, paróchiák – metamorfózisa a Türelmi Rendelet utáni évtizedekben. (A Dunántúl településtörténete. VI. köt. Veszprém, 1986)
A délkelet-somogyi Dráva-völgy horvát községei a feudalizmus megerősödése és válsága idején. 1711–1848. – A földesúri birtok és parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. (Somogy megye múltjából, 1986)
A földesúri birtok és a parasztföld elkülönítésének történeti útja az Ormánságban. (Századok, 1986)
Adatok a Baranyavári járás történetéhez. (Horvátországi Magyar Szövetsége Évkönyve. Eszék, 1986–1987)
A Dunamelléki református egyházkerület 1816–1819. évi püspöklátogatási iratainak forrásértéke és ezek történeti tanulságai. (Rendi társadalom – polgári társadalom. I. köt. Salgótarján, 1987)
A Bácskába került, Szolnok megyei telepesek mindennapjaihoz a Ráday Levéltár 1819. évi irataiban. (Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 1987)
Az ormánsági települések változásai a 18–19. században. (Baranyai Helytörténetírás, 1988 és külön: Baranyai levéltári füzetek. 102. Pécs, 1988)
Baja története a török alóli felszabadulástól az I. világháború végéig. 1686–1918. (Baja története. A kezdetektől 1944-ig. Szerk. Kőhegyi Mihály. Bp., 1989)
Az ormánsági református gyülekezetek Báthory Gábor püspök egyházlátogatása tükrében. 1817. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. VI. köt. Szerk. Benda Kálmán. Bp., 1989)
Úriszéki iratok és társadalom. (Rendi társadalom–polgári társadalom. II. köt. Gyula, 1989)
A XVIII–XIX. századi ormánsági falukép kronológiai problémái. (A Dunántúl településtörténete. VII. köt. Veszprém, 1989)
Egy kései unitárius per a Dráva völgyében. Adalékok Járdánházi Sámuel üldöztetéséhez. (Somogy megye múltjából, 1989)
Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz. (Baranyai Helytörténetírás, 1989 és külön: Baranyai levéltári füzetek. 118. Pécs, 1989)
Az Ormánság társadalmának XVIII–XIX. századi tagolódásáról. (Honismeret, 1989)
Történelem a földrajzi nevekben. (Baranyai Művelődés, 1989)
Községi elöljáróságok a késő feudáliskori Ormánságban. (Baranya [folyóirat], 1989)
Ormánsági úrbéresek lakóterének vagyonösszeírásai. (Agrártörténeti Szemle, 1990)
A Bácskába került, Szolnok megyei telepesek, a kirajzás centenáriumán. (Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 1990)
Szempontok Vajszló és környéke későfeudális kapcsolatrendszerének kialakulásához. 1782–1848. (A Dunántúl településtörténete. VIII. köt. Veszprém, 1990)
Ormánsági tűzkárjelentések a néptudományi kutatás szolgálatában. Drávacsehi, 1814. (Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1990)
A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pécsi vándorgyűlése. 1845. Képmelléklettel. (Baranya [folyóirat], 1990)
Ormánsági változások. Fejezetek a 18–19. századi társadalom történetéből. A kandidátusi értek. átd. változata és monográfia. 32 táblával. (Bp., 1991)
Pacsér céhes ipara az egyesült iparos céh 1829. évi szabadalomlevele tükrében. (Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 1991)
A Dráva-völgy magyar–horvát etnikai csoportjai egy társadalomtörténész szemével. 1664–1849. (Baranyai történetírás. 1990/91 és külön: Baranyai levéltári füzetek. 143. Pécs, 1992)
A nyugati reformáció „befogadásának” történeti és ideológiai előzményei a XIII–XV. századi Dél-Magyarországon. (Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 1992)
Vallási elnyomás és vallási türelem az Ormánságban. 1740–1820. – Ormánsági nők a XIX. században. (Honismeret, 1992)
Drávaszög és Szlavónia református egyházai a 19. századi civilizációváltás idején. 1817 és 1886. (Baranyai történetírás, 1992/95)
A baranyai reformáció történetéhez. (Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből. A szigetvári történész konferencia előadásai a város és a vár felszabadításának 300. évfordulóján. Szerk. Szita László. Pécs, 1993)
Ormánsági üzenetek. Az antropocentrikus megközelítés lehetőségei az egykés magatartás keletkezésének és társadalmasodásának feltárásában. Doktori értek. (Pécs, 1993)
Iratok a Dráva-völgyi állatkereskedelem történetéhez. (Somogy megye múltjából, 1993)
Adatok és szempontok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei népcsoportok bácskai betelepedéséhez. (Zounuk. A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve, 1993)
Az antropocentrikus megközelítés lehetőségei stagnáló népességű közösségek kutatásában. Ormánság, 1767–1849. (Történeti tanulmányok Dél-Pannóniából. A dél-dunántúli történészek II. regionális konferenciájának válogatott előadásai. Pécs, 1988. dec. 18–19. Szerk. Fülöp Miklós. Pécs, 1994)
A régi Vajszló. 1244–1849. Monográfia. 28 táblával. (Vajszlói századok. 1. Pécs, 1994)
Iratok a Szentháromság-tagadóvá lett Járdánházi Sámuel peréhez. (Europa. Annales [folyóirat], 1995)
A pécs-budai külváros pusztulása és megújulása egy tűzvész fényében. 1820. márc. 27. (Honismeret, 1995)
A Pécs-budai külváros pusztulása és megújulása egy tűzvész fényében. (Honismeret, 1995)
Naszvadi Sámuel nótárius „ormánközi” írásszolgálata. – Naszvadi Sámuel ormánsági jegyző iratai. – Jegyzői szolgálat aprófalvas térségben. Naszvadi Sámuel életútja. (Comitatus, 1996)
Történeti vázlat egy ormánsági filia – Kemse – mindennapjaihoz. 1550–1914. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1997)
Kemsei templomok. (Honismeret, 1997)
Ormánsági építkezők presbiteri jegyzőkönyvek lapjain. Vajszló, 1850–1930. (A Ráday Gyűjtemény Évkönyve, 1999)
Vajszló megújulása. Ormánsági kálvária. 1850–1945. (Vajszlói századok. 2. Pécs, 2000)
Kővágószőlős évszázadai. (Kővágószőlős. Szerk. Füzes Miklós. Kővágószőlős, 2001)
Tizenkilencedik századi híradások az ormánsági ember gazdasági tevékenységéről. (Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70. születésnapjára. Szerk. Szirtes Gábor. Pécs, 2003). 

Irodalom

Irod.: Kovács Sándor: K. Z. G.: Ormánsági változások. (Baranya [folyóirat], 1992)
Halálhír. (Új Dunántúli Napló, 2008. aug. 27.)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010).