Kiss István
építész, atléta, tízpróbázó
Született: 1924. május 12. Sarkad, Békés vármegye
Meghalt: 2011. október Budapest
Temetés: 2011. október 14. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A TF-en testnevelő tanári okl. (1947), az ÉKME-n építészmérnöki okl. szerzett (1951).
Életút
A Középülettervező Vállalat (KÖZTI) tervezőmérnöke (1951–1982); közben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (ÉVM) előadója (1968–1969). A Kulturinvest Fővállalkozói Iroda (1982–1983), a Coopinvest Mérnökiroda (1983–1987), a Sportinvest Mérnökiroda (1987–1988), az Investunion Fővállalkozói Iroda (1988–1990), a Hargita Mérnökiroda főmérnöke (1990–1991). Építészként könyvtárépületeket, stadionokat, uszodákat tervezett; legismertebb műve a Budapest Sportcsarnok.
A Gyulai AC (1941–1963); közben a TFSE, ill. a TF Haladás atlétája, tízpróbázó, távolugró, hármasugró (1944–1949).
Atlétaként Eb 8. (1946: tízpróba); 8-szoros magyar bajnok (1944: távolugrás, tízpróba; 1947, 1948: távolugrás, hármasugrás, tízpróba); 8-szoros csapatbajnok (1944: hármasugrás; 1946: súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás; 1947, 1948: távolugrás, rúdugrás), országos csúcstartó. Magyar válogatott (1946–1949).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1982).
Ybl Miklós-díj (1967).
Főbb művei
F. m.: épületei: tanácsház (Siófok, 1957–1959)
áruház (Fonyód, 1957–1959)
gyógyszertár (Csabacsűd, 1958–1959)
hévízfürdő és fedett uszoda (Kaposvár, 1958–1967)
öltözőcsarnok (Budapest, Postás SE, 1959–1960)
lakóház (Budapest, Uszály utca, 1959–1960)
Kisstadion (Budapest, 1959–1961)
Jégszínház (Budapest, 1959–1961)
nővérképző iskola és nővérszállás (Debrecen, 1960–1965; Eger, 1960–1965; Szolnok, 1960–1965; irodaház-együttes (Eger, 1960–1965)
borpalackozó üzem (Eger, Árnyékszala utca, 1960–1965)
öltözőépület (Budapesti Spartacus SE, 1960–1966)
Kaposvári Megyei Könyvtár (1960–1967)
gépipari szakközépiskola és tanműhelyek (Eger, 1963–1967)
II. Rákóczi Ferenc általános iskola és tornaterme (Kaposvár, 1963–1967)
Bessenyei György Tanárképző Főiskola és gyakorló iskolái, játékcsarnoka (Nyíregyháza, 1965–1973)
magaslabor (Veszprémi Vegyipari Egyetem, 1965–1976)
SZOT-üdülő (Gyula, 1967–1974)
rendelőintézet (Gyula, 1969–1974), Budapest Sportcsarnok (1974–1981)
Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc, 1978–1982).
F. m.: írásai: A magasgát stílusa. – A magasgát edzése. – Távolugró-iskola. (Atlétika [folyóirat], 1948)
Az ógörög diszkoszvetés. (Testneveléstudomány, 1956)
The Use of Large Multipurpose Facilities. (Proceedings of the UIA Congress, Brighton, 1987)
Leisure and Tourisme Facilities of Long Term Stay in Hungary. (Proceedings of the UIA Seminar, Soeul–Tokyo, 1988)
Sport and the New Europe. (Proceedings of a European Conference in Copenhagen, 1992)
Jung és az építészet. (Addictologia Hungarica, 1995)
Rendszerváltás az építészetben. A forradalom után. – A trójai faló rejtélye. (Életünk, 1996)
Becsvágy, szenvedés, öröm a sportban. (Életünk, 1999)
Arénák az ókortól a XXI. századig. A sportcsarnok családfa. (Magyar Építőipar, 2001).
Irodalom
Irod.: Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. (Bp., 1978)
Kocsis L. Mihály: Sportpályák foglyai. (Bp., 1982)
Ki kicsoda a magyar sportéletben? I–III. köt. (Szekszárd, 1994–1995).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
