Sáfrán Györgyi
könyvtáros, neveléstörténész, irodalomtörténész
Született: 1911. március 8. Bácsbokod, Bács-Bodrog vármegye
Meghalt: 1985. február 22. Budapest
Iskola
A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári (1936) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1943).
Életút
Tanulmányai befejezése után Az Isteni Megváltó Leányai – Redemptorisszák – Szent Margit Tanítóképző Intézetének r. tanára (1936–1943), majd a Magyar Nemzeti Múzeum státuszában kollégiumi igazgató (Szegeden, 1943–1946 és Budapesten, 1946–1948). Az MTA Könyvtára igazgatói titkára, majd a Feldolgozó Osztály könyvtárosa (1948–1954), az MTA Kézirattára tud. munkatársa (1954–1968), nyugdíjazása után uo. külső, kisegítő munkatárs (1968–1980?).
Pályafutását szépíróként kezdte, kisebb írásokkal, színművekkel jelentkezett, majd első tudományos dolgozatai a kortárs erdélyi magyar költészettel foglalkoztak. Később érdeklődése a 19. századi magyar művelődéstörténet és a hazai nőnevelés kezdetei, valamint Arany János (1817–1882) munkássága felé fordult. Alapvetően új eredményeket ért el Brunszvik Teréz (1775–1861), Teleki Blanka és köre munkásságának feltárása terén; kiadta Romain Rolland leveleit a Brunszvik-kutató Czeke Marianne-hoz, az első magyar könyvtárosnőhöz. Romain Rolland (1866–1944) úgy vélekedett, hogy a „halhatatlan kedves” valójában Brunszvik Teréz volt, s erről igyekezett meggyőznie a haláláig kételkedő Czeke Marianne-t (1873–1942). Sáfrán Györgyi újraelemezte a Czeke Marianne által kiadott Brunszvik napló szövegét, összevetette a Romain–Czeke-levelezésben közölt adatokkal, a hagyatékban talált Brunszvik-versekkel, majd személyesen is többször kutatott martonvásári és bécsi anyakönyvekben. Kutatásait kiterjesztette a Beethovennel kapcsolatos mendemondákra is. Nagy feltűnést keltett az az általa közölt legenda, amely szerint Beethoven leszármazottai élnek egy Budapest környéki településen, Diósdon!
Kutatásának másik fontos területe a lírikus Arany János bemutatása. Elsők között írt a költőnek tanítványához, Rozvány Erzsébethez írott verseiről, s feltételezte, hogy amikor Arany Geszten, a Tisza családnál tanítóskodott mély barátság alakult ki a költő és gr. Teleki Julianna, a család nagyasszonya – Tisza Kálmán anyja, gr. Teleki László testvére – között. Sáfrán Györgyi úgy vélte, hogy Rozvány Erzsébet alakja rejtőzik a Toldi szerelme c. munkájában a főszereplő Rozgonyi Piroska tragikus sorsában, s Teleki Julianna szerepel egy másik versében, a Hajnali kürtben. Több más ismeretlen Arany János versváltozatot, írást és levelet fedezett fel, és tett közzé. Írásai többségében 19. századi női sorsokat állított mérlegre, mértéktartó értékeléseivel, finom tapintattal mindig kerülte az öncélú szenzációhajhászást, hősei életútjának komplex feltárására, cselekedetei már-már pszichológiai mélységű elemzésére törekedett.
Emlékezet
Budapesten (Terézváros, VI. kerület Benczúr utca 35/c) élt és tevékenykedett.
Szerkesztés
Az Arany János összes művei kritikai kiadás közreműködője, majd társszerkesztője (1960–1982).
Főbb művei
F. m.: „Erdélyi lélek” az erdélyi lírában. (Az Isteni Megváltó Leányai – Redemptorisszák – Szent Margit Tanítóképző Intézetének 1936/37. évi értesítője. Bp., 1937 és külön: Bp., 1937)
Visszatérők. Színdarab. (A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt Színdarabjai. 23. Bp., 1938)
Üzenet. Falusi lányoknak írta S. Gy. néni. Hegymegi Kiss Magda rajzaival. (Bp., 1941; 2. kiad. 1944)
Zirzen Janka és az egységes magyar nőnevelés kezdete. Egy. doktori értek. (A m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Pedagógiai Intézetének Közleményei. 4. Szeged, 1942)
Reményik Sándor sorsváltó magánya. (Délvidéki Szemle, 1942)
Ősi vallásos szokások a családban. (Az Actio Catholica Országos Elnökség kiadványai 134. Bp., 1947)
Arany János és Rozvány Erzsébet. Függelék: Rozvány Erzsébetre vonatkozó levelezés Arany János életéből. 11 táblával. (Az MTA Könyvtára kiadványai. 19. Bp., 1960 és Irodalomtörténeti Füzetek. 31. Bp., 1960)
Az öreg Arany – unokája, Széll Piroska leveleiben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Kossuth Lajos levelei orvosához, Almási Balogh Pál akadémikushoz. – Herman Ottó és Kossuth Lajos. Herman Ottó hagyatéka az Akadémia Kézirattárában. (Magyar Tudomány, 1960)
Kner Imre levelezéséből. Szíj Rezsővel. (Irodalomtörténet, 1961)
Arany János „Kapcsos Könyve” és az Őszikék. Hasonmás kiad. A kísérő tanulmányt írta Sőtér István, szerk. S. Gy. (Bp., 1962)
Teleki Blanka és köre. Teleki Blanka, Karacs Teréz és Lővei Klára. Levelek és visszaemlékezések. Vál., szerk. S. Gy. 8 táblával. (Magyar Századok. Bp., 1963)
Romain Rolland levelei Czeke Marianne-hoz, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. – Lettres de Romain Rolland à Marianne Czeke dans la Bibliothèque de l’Académie des Sciences de Hongrie. Kiadta S. Gy., sajtó alá rend. Lakatos András, a leveleket magyarra fordította Benedek András és Lakatosné Poltzer Ágota. (Az MTA Könyvtárának Közleményei. 48. Bp., 1966)
Arany János ismeretlen írásai az 1847-i szalontai tűzvészről és egy lappangó Arany-levél. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1969)
Veres Pálné iskolája – 100 éves. (A Veres Pálné Gimnázium jubileumi évkönyve. 1869–1969. Bp., 1969)
Két arckép a magyar nőnevelés múltjából. Veres Pálné és Zirzen Janka. (Pedagógiai Szemle, 1970)
Beethoven leszármazottai Magyarországon? (Magyar Nemzet, 1970. dec. 17.)
A levelező Arany János. (Magyar Tudomány, 1971)
Arany János Geszten. (Békési Élet, 1972)
Mérei Ferencné Juhász Margit. (Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1972)
Arany János és Rozvány Erzsébet. Levelezés és Rozvány György visszaemlékezése. 4 táblával. (Téka. Bukarest, 1973)
Arany János levelezése. 1828–1851. Szerk. Többekkel. (Arany János összes művei. Kritikai kiadás. XV. köt. Bp., 1975)
Kosztolányi Dezső hagyatéka. – Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona hagyatéka. Szerk. (Az MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 11. Bp., 1978)
Arany János ismeretlen versváltozata Kovács Albertnak. (Confessio, 1978)
Teleki Blanka és köre. Vál., szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Téka. Bukarest, 1979)
Arany János levelezése. 1852–1856. Szerk. Többekkel. (Arany János összes művei. Kritikai kiadás. XVI. köt. Bp., 1982)
Arany János leveleskönyve. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1982)
Arany János-gyűjtemény. – Petőfi Sándor- és Szendrey Júlia-kéziratok. Szerk. (Az MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai. 13. Bp., 1978)
Arany János Nagykőrösön – levelezése tükrében. (Arany János tanulmányok. – Studies on János Arany, the Great Hungarian Poet’s Life and Works. Szerk. Novák László. (Az Arany János Múzeum kiadványa. Nagykőrös, 1982)
Történeti kutatások Kufsteinban. Levelek, okiratok. Náday Károly: Kufsteini levél, S. Gy.: Náday Károly kufsteini kutatásai és Czuczor Gergely rabsága c. tanulmányaival. 9 táblával. (Az MTA Könyvtárának kiadványai. Új sorozat. 14. Bp., 1984)
Arany János akadémiai kézirataiból. Az MTA Könyvtára Kézirattárában őrzött kéziratok hasonmásai. Összeáll. Antal Jánosnéval. Az előszót írta Keresztury Dezső. (Az MTA Könyvtára kiadványa. Bp., 1984)
A levelező Arany János. Arany János levélváltása felső-magyarországi íróbarátaival. (Borsod-miskolci irodalomtörténeti füzetek. Miskolc, 1999).
Irodalom
Irod.: Jelitainé Lajos Mária: S. Gy.: Zirzen Janka és az egységes magyar nőnevelés kezdete. (Magyar Paedagogia, 1943)
Horlai Györgyné: S. Gy.: Arany János és Rozvány Erzsébet. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Miklós Róbert: S. Gy.: Arany János és Rozvány Erzsébet. (Magyartanítás, 1961)
Korompay H. János: S. Gy.: Arany János leveleskönyve. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
Szabó Flóris: S. Gy.: Történeti kutatások Kufsteinban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1986)
Mázi Béla: S. Gy.: Történeti kutatások Kufsteinban. (Magyar Könyvszemle, 1987).
Irod.: Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. febr. 28.)
Fráter Jánosné: Az MTA könyvtárosai. (Az MTA Könyvtára kiadványa. Bp., 1987).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
