Cholnoky Tibor, csolnokossi
építőmérnök
Született: 1901. július 29. Budapest
Meghalt: 1991. február 21. Budapest
Család
Nagyszülők: Cholnoky László ügyvéd, Zombath Krisztina. Sz: Cholnoky Jenő (1870–1950) geográfus, az MTA tagja, Du Barrois Petronella (Nelli) műfordító (†1917. márc. 10. Kolozsvár). Testvére: Cholnoky Béla (1899–1972) botanikus, algológus. F: Bajó Sára könyvtáros, a BME Könyvtára tud. főmunkatársa. Fia: Cholnoky Tamás (1938–) és Cholnoky Péter (1947–) mérnökök.
Iskola
Kolozsvárott éretts. (1919), a budapesti József Műegyetemen végbizonyítványt (1923), mérnöki okl. szerzett (1933), a műszaki tudományok kandidátusa (1965).
Életút
A Budapestre menekült kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem BTK Dékáni Hivatalának írnoka (1919–1920). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki Osztály Mechanikai Tanszékének tanársegéde (1930–1942), egy. adjunktusa (1942–1945), egyúttal a Magyar Államvasutak (MÁV) Igazgatóság Hídosztály hídvizsgáló csoportjának építésvezető mérnöke (1934–1936). A Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium Vasúti Műszaki Szakosztályának munkatársa, a vasúti hídügyek, a sodronykötélpálya és a siklóügyek előadója, majd a Minisztérium főmérnöke (1936–1943), műszaki tanácsosa (1943–1945).
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) főelőadója, az I. Vasúti Főosztály vezetője (1945–1949). A BME Mérnöki Kar Mechanika Tanszékének intézeti tanára, ill. tanszékvezető egy. docense (1950. szept.–1952. okt. 18.), az ÉME, ill. az ÉKME Mechanika Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952. okt. 19.–1967. jún. 30.), a BME Mechanika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1967. júl. 1.–1971. dec. 31.), nyugdíjas tud. főmunkatársa (1972-től). Az ÉME Mérnöki Kar dékánja (1952–1954), az ÉME, ill. az ÉKME rektora (1954–1957). Az MTA–TMB önálló aspiránsa.
A MAFC tanárelnöke, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sporttanács elnöke, a Nemzetközi Főiskolai Játékok magyar szervező bizottságának tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja (1957–1965).
Építészeti mechanikával, szilárdságtannal, rugalmasságtannal foglalkozott. Elsősorban a szerkezeteket terhelő erőrendszer vizsgálata alapján nemzetközileg is új eredményeket ért el a különböző szerkezetek statikai határozottsága, határozatlansága és elmozduló jellegének jellemzése terén. (Pl. egy labilis szerkezet a terheléstől függően lehet statikailag határozott, határozatlan, de akár elmozduló is!) A II. világháború után vezetésével állították helyre Magyarország valamennyi vasúti hídját, ezzel kapcsolatban számos új statikai módszert dolgozott ki és vezetett be a mérnöki gyakorlatba. Új módszert dolgozott ki továbbá a különböző tömegközlekedési eszközök optimális megállóhely-távolságainak megállapítására.
Nevéhez fűződik a dinám (= erők és erőpárok közös gyűjtőneve) fogalmának bevezetése a hazai statikai irodalomba. További kutatási területei: több merev testből álló síkbeli szerkezetek külső és belső reakcióinak meghatározása, testek súlypont-meghatározására vonatkozó kutatások, csapsúrlódás, csúszó súrlódás és gördülő-ellenállás vizsgálata stb.
Emlékezet
Budapesten (XII. kerület Kléh István utca 3/c) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismerés
Köztársasági Érdemérem (1949), Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1950), Magyar Sportérdemérem (arany, 1960).
Kossuth-díj (1957).
Főbb művei
F. m.: A vasúti hidak újjáépítése. (Magyarország közlekedésügye. Bp., 1947)
Sztatika. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Tömegközlekedési eszközök legkedvezőbb megállóhely-távolsága. (Közlekedéstudományi Szemle, 1951)
Kinematika és kinetika. Egy. jegyz. (Bp., 1951; 2. átd. kiad. 1954)
Szilárdságtan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
Sztatika. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1954; utánnyomások: 1956-tól)
Szilárdságtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1954; utánnyomások: 1956–1958)
Igénybevételek és igénybevételi táblák. Egy. jegyz. (Bp., 1957; 2. kiad. 1958)
Szilárdságtan. III. köt. Egy. jegyz. (Bp., 1958; utánnyomások: I–III. köt. 1959-től)
Síkbeli tömör tartók igénybevételei és az igénybevételi ábrák. Egy. jegyz. (Bp., 1959; utánnyomások: 1960-tól)
A természettudományi alaptárgyak oktatásának ideológiai vonatkozásairól. (Felsőoktatási Szemle, 1960)
Mechanika. Egy. tankönyv. I–III. köt. I. köt. Statika. 506 ábrával. II. köt. 444 ábrával. Szilárdságtan. III. köt. Kinematika és kinetika. (Bp., 1960–1968; 2. kiad. 1964–1971; 3. átd. kiad. 1969–1974)
Általános térbeli dinámrendszer eredőjének meghatározása szerkesztéssel. – A feszültségi és az alakváltozási deviátor középpontjáról. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1961)
Rugalmasságtan. I–II. köt. Egy. jegyz. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1961; utánnyomások 1962-től)
Tapasztalatok az egyetemi testnevelésről és sportmozgalomról. (Felsőoktatási Szemle, 1962)
Tenzorábrázolási problémák. Kand. értek. (Bp., 1964)
Kiegészítés a Rugalmasságtan I–II. című jegyzetekhez. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1965; 2. kiad. 1967)
Mechanika. II. köt. Szilárdságtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1966; 2. kiad. 1971)
A Mohr-féle tenzorábrázolás továbbfejlesztése. (ÉKME Tudományos Közleményei, 1967)
Mechanika. III. köt. Kinematika és kinetika. Egy. tankönyv. (Bp., 1968)
Laplace–Poisson-típusú és biharmonikus egyenletek numerikus megoldása. Többekkel. (Az Építéstudományi Intézet Tudományos Közleményei. 69. Bp., 1968).
Irodalom
Irod.: Lux László: Ch. T. ny. egyetemi tanár életútja. (Magyar Építőipar, 1979)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1991. márc. 7.–Népszabadság, 1991. márc. 12.)
Balázs Dénes: Ch. T. (Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
