Czobor László, 1899-től nemespanni
agrárpolitikus
Czibulya László
Született: 1850. szeptember 16. Gyerk, Hont vármegye
Meghalt: 1942. május 12. Budapest
Család
Sz: Czibulya János (1816–1893) Gyerk község jegyzője, majd Ipolyságon, Pápán, majd Esztergomban adópénztárnok, Deszáthy Erzsébet (1832–1902). Testvére: Czobor Vilmos (†1911) r. k. pap, esperes-plébános, ill. Szlamka Istvánné Czobor Mária, Rubinek Andrásné Czobor Hermine és Keleti Antalné Czobor (Czibulya) Izabella. F: Czechner Anna. Leánya: Győri Gézáné Czobor Mária és Heim Károlyné Czobor Margit; fia: Czobor Lajos és Czobor Miklós (†1962) jogász, ügyészségi alelnök.
Iskola
Bécsi és budapesti tanulmányait követően, a budapesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1876).
Életút
Tanulmányai befejezése után Hont vármegye szolgálatában állt; joggyakornok, tb. aljegyző, majd a Korponai járás főszolgabírája (1876–1895), főjegyzője (1895–1896). Hont vármegye alispánja (1896–1906). Alkotmánypárti (Korpona, 1906–1910), majd párton kívüli ’67-es programmal országgyűlési képviselő (Selmecbánya, 1911–1918).
Jelentős szervezőmunkát fejtett ki a magyar kertészet és gyümölcstermesztés érdekében. A Hontvármegyei Gazdasági Egyesület, a Felsőhontmegyei Gyümölcsfatenyésztő Egylet és a Bozóki Járási Gyümölcstermesztő Egylet alapító tagjaként 25 községi faiskolát létesített, amelynek keretében több ezer gyümölcsfa ültetését és azoknak az egyszerű gazdaemberek közötti szétosztását kezdeményezte. Számos népszerűsítő írást közölt a gyümölcstermesztésről (a Honti Gazda és a Honti Lapok c. helyi újságban). Megyei alispánként az országban az elsők között meghonosította a helyi női háziipart, kézműves-bemutatókat és -kiállításokat szervezett. Részt vett a Hontvármegyei Történelmi Egyesület munkájában, kezdeményezte a vármegye történelmi emlékeinek felkutatását és történelmi kiállításokban történő bemutatását. Maga is foglalkozott a vármegye múltjából Honti históriák (1927) címmel helyi néprajzi anyagokat, kisebb történelmi dolgozatokat, portrékat és jellemrajzokat tett közzé.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Kerepesi úti Temetőben búcsúztatták. Gyerken, családi sírban nyugszik. Életútját, munkásságát Csáky Károly dolgozta fel.
Elismertség
Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület tagja, alelnöke (1906–1919), elnöke (1919–1932) és a Gazdák Biztosító Szövetkezete elnöke. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság és a Hangya Szövetkezet felügyelőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Honti históriák. Elbeszélések. (Bp., 1927).
Irodalom
Irod.: Sturm-féle országgyűlési almanach. 1906–1911. Szerk. Fabró Henrik és Ujlaki József. (Bp., 1906)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Cz. L. (Kertészeti Szemle, 1942)
Kiss László: Tüskebokrok Cz. L. sírjánál. (A Hét [Ipolyság], 1992. 19.)
Csáky Károly: Honti arcképcsarnok. (Dunaszerdahely, 1998)
Csáky Károly: Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban. (Dunaszerdahely, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
