Kubínyi László
nyelvész, szerkesztő
Született: 1927. október 26. Budapest
Meghalt: 1973. november 30. Budapest
Temetés: 1973. december 11. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Kubínyi László (†1946) az IBUSZ tisztviselője, Comensoli Mária (1905–1982) zongoraművész, a Felsőbb Zeneiskola r. tanára, majd a Zeneművészeti Főiskola adjunktusa. Testvére: Kubínyi Attila hegedűművész, a Burg Kastl-i gimnázium zenetanára. F: 1. 1953-tól Sturm Magdolna, a Ságvári Endre Gimnázium tanára. Leánya: Kubínyi Kata (1955–) nyelvész és Kubínyi Bora (1957–). 2. Hegedűs Edit. Leánya: Kubínyi Zsuzsa.
Iskola
A budapesti I. kerületi állami gimnáziumban (1937–1942), a nagyváradi tüzér hadapródiskolában tanult (1942–1945), az iskolát Nyugatra telepítették (1945 tavasza), így került Németországba (1945–1947), hazatérése után Budapesten éretts. (1948). Az ELTE BTK-n magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1952).
Életút
Az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Intézete tanársegéde (1952–1958), a budapesti Eötvös József Gimnázium tanára (1958–1963). Az MTA Nyelvtudományi Intézete tud. munkatársa (1964–1973). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962).
Nyelvtörténeti, hangtörténeti, etimológiai, nyelvjárás-történeti kutatásokkal foglalkozott. Az 1956-os forradalom után eltávolították az egyetemről, középiskolai tanárként helyezkedett el. A történeti-etimológiai szótár megindulásakor Benkő Loránd hívta a Nyelvtudományi Intézetbe, szótárszerkesztőnek. Írásai nagy része ettől fogva etimológiai, jelentés- és nyelvtörténeti dolgozatok, kiváló stiliszta és szerkesztő volt. Tudományos dolgozatok kívül kisgrafikákat, karikatúrákat is készített (elsősorban nyelvész kortársairól és írásai illusztrációiként).
Emlékezet
Budapesten (I. kerület Mészáros utca 16.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, édesanyjával közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Születésének 80. évfordulóján, tiszteletére, a Magyar Nyelvtudományi Társaság megemlékezést tartott (az ELTE, Benkő Loránd elnökletével, 2007. nov. 28-án).
Szerkesztés
A Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára munkatársa (1969–1976).
Főbb művei
F. m.: A roh színnév tulajdonneveinkben. – Egy miskolci polgárasszony hagyatéki leltára 1578-ból. (Magyar Nyelv, 1953)
A jelöletlen határozós összetételek kérdéséhez. – Az igei állítmányi mellékmondat kérdéséhez. A tesz, történik igék elvont irányú jelentésfejlődésének mondattani vonatkozásai. (Magyar Nyelv, 1954)
A Magyar Tudományos Akadémia 1954. évi nagygyűlése. (Magyar Nyelvőr, 1954)
Adalékok Zala megye nyelvjárástörténetéhez. (Pais Emlékkönyv. Bp., 1955)
Adalék a tővéghangzók történetéhez. (Magyar Nyelv, 1955)
Hogyan alkotnak szavakat az óceániai népek? (Magyar Nyelvőr, 1956)
Nansen az eszkimó személynevekről. – Hangtani adalékok a Dunántúl nyelvjárástörténetéhez. (Magyar Nyelv, 1956)
Zala megyei helységnevek eredete. 1–3. (Zala [napilap], 1956. okt. 12–14.)
Fogalomváltozás és jelentésváltozás. – A magyar nyelv külön életében keletkezett szavak szakirodalma 1945-től 1956-ig. Bibliográfia. Összeáll. – A régi magyar ië kettőshangzók kérdéséhez. Abaffy Erzsébettel és Török Gáborral. (Magyar Nyelv, 1957)
Megjegyzések a határozott névelő keletkezéséhez. (Magyar Nyelvőr, 1957)
Magyar nyelvtörténeti változások vélhető összefüggéséről. – A határozott tárgyról. – A magyar nyelvjárási igen nyílt e hang történetéhez. (Magyar Nyelv, 1958)
Miért Bor a neve annak a vitéznek? (Irodalomtörténet, 1958 és Magyar Nyelv, 1963)
A határozói tárgyról. – A tudománybeli romantikáról. – Rút, rohad. Etimológiai tanulmány. (Magyar Nyelv, 1959)
Anyanyelvünk aranybányájából. 1–2. (Magyar Nyelvőr, 1959)
Egy szókapcsolat történetének tanulságai. – A beszédiram magyar nyelvtörténeti jelentőségéről. (Magyar Nyelv, 1961)
Amadéfalva > Madéfalva. (Magyar Nyelv, 1962)
Az ősi magyar névszótővégi „h” finnugor előzményének kérdésessége néhány rokonnyelvi párhuzam vizsgálatában. (Magyar Nyelv, 1964)
Adalékok a régi Zala megye történeti földrajzához és földrajzi neveinek történetéhez. (Magyar Nyelv, 1965)
Zsineg. Etimológiai tanulmány. (Magyar Nyelv, 1967)
Bűz, büdös. – Kancsó. – Kámpol és hámpol. Kisebb etimológiai írások. (Magyar Nyelv, 1969)
Nász. Kisebb etimológiai írás. (Magyar Nyelv, 1971)
Német jövevényigéink egy csoportjáról. – Japán szavak írása a magyarban. (Magyar Nyelv, 1973)
Sáf és láda. Kisebb etimológiai írások. (Magyar Nyelv, 1974).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1973. dec. 7.)
Benkő Loránd: Búcsú K. L.-tól. (Magyar Nyelv, 1974)
Szathmári István: Búcsú K. L.-tól. (Magyar Nyelvőr, 1974)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Emlékezés K. L.-ra, születésének 80. évfordulóján. (Magyar Nyelv, 2008).
Megjegyzések
Önéletrajza szerint, családja Kubínyinak írta a nevét!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
