Kiss Mór
jogász
Született: 1857. május 12. Kolozsvár
Meghalt: 1945. szeptember 10. Budapest
Család
Kolozsvári zsidó családból származott, az 1880-as években kikeresztelkedett. Sz: Kiss Sámuel, a kolozsvári Karolina Országos Kórház élelmezője. Testvére: Kiss Gizella, Góth Manó (1848–1895) kolozsvári nőgyógyász professzor felesége. F: Fischer Eszter. Fia: Kiss Géza (1882–1970) jogtörténész, egyetemi tanár; leánya: Kiss Klára, Póczy Mihály (1895–1963) vasútépítő mérnök, a vasútépítéstan magántanára felesége.
Iskola
A kolozsvári unitárius gimnáziumban éretts. (1872), korengedménnyel a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán tanult (1872–1876), jogi (1876) és államtudori okl. (1877), a római jogból magántanári képesítést szerzett (1878), kétéves állami ösztöndíjjal a lipcsei, a berlini, a hallei, a müncheni, a párizsi és a göttingeni egyetemen tanult tovább (1878–1879).
Életút
A nagyszebeni jogakadémia h. (1880–1881), rk. (1881–1882), r. tanára (1882–1884). Az akadémia feloszlatása után a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a római jog előadó tanára (1884–1886), a Pandektajogi Tanszék ny. rk. tanára (1886–1890), ny. r. tanára (1890. aug. 9.–1915) és a kereskedelmi és váltójog h. tanára (1892–1895). A Római Jogi Tanszék ny. r. tanára (1915–1919), az impériumváltozás után is Erdélyben maradt (1921. júl. 5-én nyugdíjazták). A Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1892–1893, 1901–1902 és 1911–1912), az egyetem rektora (1904–1905). Udvari tanácsos (1910-től).
Kolozsvár szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja (1900–1919). A kolozsvári egyetemi torna-vívó bizottság elnöke (1906–1910), tagja (1911–1919). A két világháború között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az Erdélyi Magyar Egylet (EME) tagja.
A római jog oktatásának egyik legjelentősebb személyiségeként Bernhard Windscheid (1817–1892) és Rudolf von Ihering (1818–1892) tanítványaként elsősorban római kötelmi joggal, személyi joggal (magánjoggal), valamint I. Justinianus jogalkotó tevékenységével foglalkozott, a magyarországi pandektajog (= a ma is érvényben lévő római jog gyakorlati alkalmazása) egyik legjelentősebb személyisége. Alapvető tevékenységet fejtett ki a római jog magyarországi oktatásának újjászervezése terén.
Emlékezet
Kolozsvárott született ott élt, és az összeomlás után is ott tevékenykedett, munkássága is a városhoz kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Főbb művei
F. m.: A végrendeleti alakok kifejlődési története Justinián császár törvényhozásáig bezárólag. (Kolozsvár, 1876)
Egy jeles franczia író a római novatio, cessio és delegatióról. – Nagyérdekű jogi vita a német jogászok között. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1879)
Adatok a bonorum possessio contra tabulas eredetének kérdéséhez. (Erdélyi Múzeum, 1880 és külön: Kolozsvár, 1880)
A Corpus Juris Civilisből kiszemelt és feldolgozott magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye. Magánjogi gyakorlati esetek gyűjteménye kézikönyvül a római jogból tartott practicumokhoz. (Bp., 1883)
Kötelmi jog. Egy. tankönyv. Katona Mórral és Reiner Jánossal. (Magyar magánjog. 3. Bp., 1898)
A kolozsvári egyetemről. (Jogállam, 1903)
A budapesti egyetem javaslatai a hanyag leczkelátogatás ügyében. (Jogállam, 1904)
Elmélet, gyakorlat és hazai jogi oktatásunk reformja. K. M. rektori beszéde. (Kolozsvár, 1905)
K. M. egyetemi előadásai a magyar kereskedelmi törvényhozás legújabb alkotásairól. (Kolozsvár, 1910?)
Adalékok jogi oktatásunk reformjának kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1911)
Háborús gondolatok. Megszűnnek-e a háborúk és eljövend-e az örök béke korszaka? (Kolozsvár, 1914?)
A római jogi gyakorlatok jelentősége a jogi oktatásban. (Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztályának értekezései. 5. Kolozsvár, 1943).
Irodalom
Irod.: Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. (Oradea-Nagyvárad, 1928)
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. (Bp., 1929)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Százhuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Emlékkönyv. I–II. köt. Összeáll. Gazda István. (Piliscsaba, 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
