Kozmutza Flóra, csernefalvi

Született: 1905. november 21. Budapest
Meghalt: 1995. május 14. Budapest

Család

Görög katolikus családból származott. Sz: csernefalvi Kozmutza Hermil ítélőtáblai tanácsjegyző, albíró, Nieszner Flóra. Testvére: Kozmutza Mária (1901–1999), ill. Kozmutza Pál (1907–1987) gépészmérnök, közgazdász, kandidátus és Kozmutza László (1909–1997) mezőgazda. F: 1939-től Illyés Gyula (1902–1983) költő, író, műfordító, az MTA tagja. 

Iskola

A budapesti Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban éretts. (1925), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia–német szakon (1925–1927 és 1928–1930), a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult (1927–1928), bölcsészdoktori okl. (1931) és középiskolai tanári okl. (1932), a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán gyógypedagógiai tanári okl. szerzett (1934). 

Életút

Budapesten, a Szondi Lipót által vezetett gyógypedagógiai kórtani és gyógytani laboratórium munkatársa (1936–1942), a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, ill. a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanársegéde, adjunktusa (1942–1948), ny. rk. (1948–1950), ny. r. tanára (1950–1952), főisk. tanára (1952–1980). A Lélektani Laboratórium (1946–1950), a Pszichológia Tanszék vezetője (1950–1980), a főiskola főigazgatója (1972–1980), egyúttal a Gyógypedagógiai Vizsgáló és Tanácsadó Intézet alapító vezetője. 

Orvosnak készült, tanulmányait mégis nyelvszakon kezdte meg, bölcsészdoktori értekezését a kevéssé ismert francia filozófus, költő Jean-Marie Guyau (1854–1888) esztétikai nézeteiről a Sorbonne-on írta (és Budapesten védte meg, 1931). Egyetemi tanulmányai alatt érdeklődése a pedagógia, a gyermekmegfigyelés, ill. a gyógypedagógiai pszichológia kérdései felé fordult, első írásai – recenziói – az Athenaeum c. lapban jelentek meg (1932–1935). Tudományos pályafutásának kezdetén a Szondi Lipót vezette Gyógypedagógiai Kórtani és Gyógytani Laboratórium munkatársaként, a budapesti lipótmezei elmegyógyintézetben végzett vizsgálataival jelentős szerepet játszott a Szondi-féle ösztöndiagnosztikai teszt kidolgozásában. Nem sokkal később iker- és családfakutatásokkal foglalkozott, valamint összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat végzett. 1938-tól nyári szabadságai idején, Doboz (Békés vármegye) községben, nincstelen gyermekek szellemi fejlődését vizsgálta. Megdöbbentő megállapításainak egy része megjelent Illyés Gyula Lélek és kenyér c. művében (1939).

 

Nevéhez fűződik az óvodáskorú középsúlyos értelmi fogyatékos és a megkésett, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek speciális óvodai fejlesztési modelljének kidolgozása. Az ő elképzelései szerint valósult meg a világon egyedülálló Gyógypedagógiai Óvoda (= 2005-től ELTE Speciális Gyakorló Óvoda és Korai Fejlesztő Módszertani Központ, alapkőletétel: 1975. okt. 27.; átadás: 1981. nov. 4.). 

József Attilával 1937. febr. 20-án ismerkedett meg: Sándor Kálmán író mutatta be azért, hogy Flóra elvégezze rajta a Rorschach-tesztet (a feladattal maga Szondi Lipót bízta meg, aki ekkor tudósokat és művészeket vizsgált, kutatva a tehetség lélektani összetevőit). A költő már második találkozásukkor magával vitte a Flórához írt versei kéziratát, ám azokat Flóra nem érezte magáénak, csupán irodalmi alkotásoknak tekintette. Hosszú évek múlva, 1962-ben, leányának, Illyés Máriának készítette el tudományos naplóját József Attila utolsó hónapjairól, részben azért, hogy az Illyés Gyulát és József Attilát ért vádakat s rágalmakat tisztázza, részben azért, mert fontosnak érezte, hogy a tragikus sorsú költővel kapcsolatos feljegyzéseit közzétegye. Tárgyilagos, sokszor csak a tényekre szorítkozó naplója fontos kordokumentum (József Attila utolsó hónapjairól, 1984-ben, ill. 1987-ben jelent meg). A költő utolsó napjairól és Flóráról, valamint Flórának Illyés Gyulához fűződő viszonyáról Valachi Anna írt dokumentumjátékot (Minket Gyuszi szeretni kell címmel. Bem.: Petőfi Irodalmi Múzeum Felolvasó Színpada, 2004. ápr. 16-án). Férje halála után hagyatékának rendezésével foglalkozott. Megjelentette Illyés Gyula posztumusz verseskötetét (A Semmi közelít, 1983), kiadta az Illyés Gyula-emlékkönyvet (1984), ill. Illyés Gyula naplójegyzeteit (I–VIII. köt.; részben Illyés Máriával, 1986–1995). 

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Emlékét őrzi a budapesti (budafoki) Kozmutza Flóra Kisegítő Általános Iskola (1996-tól), a veszprémi Kozmutza Flóra Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium (1996-tól), a soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános és Speciális Szakiskola (1998-tól), ill. a hódmezővásárhelyi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Intézmény és a salgótarjáni Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat. Legutóbb, születésének 110. évfordulóján, az Országos Széchényi Könyvtárban rendeztek tiszteletére emlékkiállítást (Mert szemben ülsz velem… címmel, Szűts-Novák Rita rendezésében, 2015. szept. 1-jétől nov. 28-ig). 

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015