Érdekes nyelv- és szótörténeti barangolásra hívom az Olvasót, amelyből talán az is kiderül, hogy mi köze van a puskának a bokszhoz?

1. A puska szavunk szláv eredetű, a szláv szó pedig valószínűleg a régi német Büchse szó átvétele. A német szó eredetileg ‘dobozt’ jelentett, a kora újkorban a kővető gépek egyik alkatrészét hívták így, amely nagyon hasonlított egy dobozra. Később a puska szó jelentése átvette az egész lőfegyver elnevezést, amely a magyarban elsősorban kézi lőfegyvert jelentett, az oroszban és más szláv nyelvekben pedig mind a mai napig így hívják az ágyút!

2. A német Büchse szó a latin buxis szó átvétele, amely szónak volt pyxis alakja is. Ebből származik a magyar nyelvben már csak ritkán használt pikszis szó is. A pikszis szó a magyar nyelvben további jelentésmódosuláson ment át, olyan kis dobozt, szelencét jelentett, amelyben az ember a leginkább féltettebb dolgait tartotta. Innen ered az a kifejezés, hogy benne van a pikszisben, vagyis becsben áll, nagyon vigyáznak rá!

3. A német Büchse szónak egy jóval későbbi átvétele a nyelvjárásokból elterjedt, de az utóbbi időben már visszaszoruló buksza szó is, ami pénztárcát jelent. Ez a szó eléggé közismert, gondoljunk, csak a dagad a bukszája, vagyis gazdag kifejezésre. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a bukszus szó a puszpáng növény régies elnevezése, s mindkettő összefügg a latin buxis, ill. pyxis szavakkal! S mi köze van a bukszusnak a dobozhoz? A kővető gépek első „dobozait” a puszpáng növényből készítették!

4. Az angol box szón első ránézésre is látszik, hogy a latin bukszis szóval függ össze. A szó szintén ‘dobozt’ jelentett, mivel az első kemény, strapabíró „útidobozokat” szintén puszpángból készítették. A dobozba azonban csomagoltak is valamit ebből fejlődött ki a szó újabb jelentése az ‘elkülönített rész’ A boksz szó ezen jelentése a magyar nyelvben is megvan, boksznak hívják a nagyobb helyiségben elkülönített fülkét, ill. rekeszt.

5. A modern ökölvívás a XVIII. századi Angliában született meg. A derék britek jó néhány korsó sör elfogyasztása után, bizony nem ritkán összeverekedtek. A pubokban idővel külön részt alakítottak ki a verekedni kívánó polgároknak, ezek voltak a bokszok, ill. később a szó már magát a verekedés tényét is jelentette!

6. Természetesen az első „bokszolók” még puszta kézzel küzdöttek, később azonban feltalálták a négy bütykös gyűrűszerű részből és fogantyúból álló bokszert, tkp. a mai bokszkesztyű ősét, s nem sokkal később, a szabályok rögzítése után feljegyezték az első hosszú szárú alsónadrágot, a szintén bokszernek nevezett ruhadarabot!

7. Mivel a bokszolók erőteljes fizikummal rendelkező emberek, erejüket a felső tízezer nem csak sportolásra használta, igyekeztek – mai szóval élve – őrző-védő képességeiket is alkalmazni. A szó újabb jelentésmódosuláson ment keresztül, mert bokszernek hívják a Németországban az angol buldog keresztezésével kitenyésztett őrző védő kutyát, a bokszert.

8. Végül barangolásunkat fejezzük be az Egyesült Államokkal. Míg Európában a bokszerek gyakran a leggazdagabb emberek társaságában forgolódtak, az USA-ban a szó egy másik jelentése is kialakult. Amerikában a legszegényebb fekete fiatalok a legnagyobb utcákon egy-egy elkerített részen általában megalázó munkákat végezhettek. Ilyen volt pl. a leggyakoribb tevékenységük, a cipőpucolás is. Az USA-ban, a bokszer szó a fekete cipőpucoló-fiút jelentette. A boksz szó egyébként a magyar nyelvben is jelent cipőkenőcsöt, a bokszol kifejezés pedig azt is jelenti, hogy cipőt fényesít!