Benedek András, kisbaczoni
író, dramaturg, színikritikus
Született: 1913. június 21. Budapest
Meghalt: 1995. december 10. Budapest
Család
Nagyapja: Benedek Elek (1859–1929) író, újságíró, szerkesztő. Sz: Benedek Marcell (1885–1969) irodalomtörténész, író, műfordító, Győri Lujza. Testvére: Benedek István (1915–1996) író, orvos művelődéstörténész. F: Vámossy Klára. Öt gyermeke: Benedek Katalin (1947–) etnográfus, Benedek Mihály (1950–), Benedek László (1951–), Benedek János (1953–) és Benedek Gábor (1955–) történész.
Iskola
A bp.-i Tavaszmező utcai Gimnáziumban éretts. (1931), a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1936); közben a párizsi Sorbonne állami ösztöndíjasa (1935–1936).
Életút
A bp.-i Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1937–1945), a Nemzeti Színház dramaturgiájának vezetője (1945–1979), nyugdíjas tanácsadója (1979–1995).
Dramaturgiával, színháztörténettel foglalkozott. Egyetemista korában bekapcsolódott a Hont Ferenc vezetése alatt álló Független Színpad munkájába; itt került bemutatásra első munkája Csokonai Tempefői c. darabja (amelynek áldolgozását Schöpflin Gyulával együtt végezte, 1939). Tanulmányaiban Németh László és Benedek Elek munkásságát vizsgálta. Íróként a regény, a mese, a mesejáték, a drámai költemény műfajaiban alkotott, amelyekből kitűnik a családi hagyomány, s a színház iránti elkötelezettsége. Etnográfusként a betlehemes játékok tipizálására tett kísérletet.
Elismertség
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1987), érdemes művész (1989).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1973), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1993).
Szerkesztés
A Budapest c. folyóirat színikritikusa.
Főbb művei
F. m.: A francia szellemesség a XVIII. században. Egy. doktori értek. is. (Apollo Könyvtár. 6. Bp., 1936)
Ikaros. Drámai költemény. (Bp., 1941)
Betlehemes játék Homoródremetén. (Bp., 1943)
Mesebeli János. Mesejáték 3 képben. (Bp., 1946)
A három peltura. Mesejáték. (Bp., 1947)
Shaw, G. B.: Hét színdarab. Ford. Mészöly Dezső, Ottlik Géza, Réz Ádám. Vál., jegyz. B. A., a bevezető tanulmányt Benedek Marcell írta. (Bp., 1956)
Shaw, G. B.: Pygmalion. Színmű 5 felvonásban. Ford. Mészöly Dezső. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1956; 2. kiad. 1957)
Shaw, G. B.: Szent Johanna. Történelmi színmű. Ford. Ottlik Géza. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1956; 2. kiad. 1957 és 1960)
Shakespeare: III. Richárd. Ford. Vas István. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1956; 2. kiad. 1960)
O’Neill, Eugene: Utazás az éjszakába. Színmű 4 felvonásban. Ford. Vas István. Az utószót írta. (Világirodalmi Kiskönyvtár. Bp., 1960)
Eugene O’Neill. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti kiskönyvtár. 27. Bp., 1964)
Diderot, Dennis: Színészparadoxon. – A drámaköltészetről. Ford. Görög Lívia. Az utószót írta. (Bp., 1965)
Shaw, G. B.: Színművek. Az utószót írta. (Helikon klasszikusok. Bp., 1965)
Othello a magyar színpadon. (Shakespeare-tanulmányok. Szerk. Kéry László, Országh László, Szenczi Miklós. Bp., 1965)
Jonson, Ben: Komédiák. Ford. többekkel, az utószót írta. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1974)
Színházi dramaturgia nézőknek. Benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1975)
Dürrenmatt, Friedrich: Drámák. I–II. köt. Az utószót írta. (Bp., 1977)
Kitérő Németh László cseh útján. (Irodalomtörténet, 1980)
Wilder, Thornton: Drámák. Vál., az utószót írta. (Bp., 1981)
Író és dramaturg. Emlékek Németh Lászlóról. (Tiszatáj, 1982)
Az átigazított Bánk bán. (Irodalomtörténet, 1984)
Akárki. Misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások. Vál. Szenczi Miklós. Az utószót írta. (Bp., 1984)
Színházi műhelytitkok. Tanulmányok. (Bp., 1985)
A torreádor. Kisregény. (Rakéta Regénytár. Bp., 1987)
Munthe, Axel: San Michele regénye. Ford. Benedek Marcell. A szöveget gondozta Benedek Istvánnal. (Bp., 1990; 2. kiad. 1993)
Békés honvédelem. Visszaemlékezés. (Bp., 1994)
ford.: Sartre: A tisztességtudó utcalány. Ford. (Renaissance miniatűrök. Bp., 1947)
Nyekraszov, Nyikolaj: Unalmas őszi este. Falusi történet a régi időkből. Színmű. Ford. (Bp., 1948)
Rolland, Romain: Jean-Christophe. Regény. Az utószót Dobossy László írta. (Helikon klasszikusok. Bp., 1962)
Maugham, Sommerset: Az oroszlánbőr. Elbeszélések. Ford. Többekkel. (Bp., 1968)
Tuchmann, Barbara: Távoli tükör. A szerencsétlen. XIV. század. Ford. Többekkel. (Századok, emberek. Bp., 1987)
színművei: Csudakarikás. Népi mesejáték. (Bem.: Budapesti Gyermekszínház, 1955; megjelent: Színjátszók Könyvtára. 108–109. Bp., 1955)
Százszorszép. Bábjáték. (Bem.: Állami Bábszínház, 1956. máj. 15.; megjelent: Kispajtások mesekönyve. Ill. Würtz Ádám. Bp., 1958)
A pünkösdi királyné. Mesejáték. (Bp., 1961)
Hollókirály. Bábjáték. (1965; Bem.: Állami Bábszínház, 1988. jún. 4.)
átdolgozásai: Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Színmű 3 felvonásban. Mikszáth regényéből színpadra írta Karinthy Ferenccel. (Bem.: Nemzeti Színház, 1950. jan. 31.; megjelent: Népszerű drámák. 6. A bevezetőt Cserés Miklós írta, ill. Kass János. Bp., 1954; Színjátszók kiskönyvtára. 78. Az utószót Dániel Ferenc írta. új kiad. Bp., 1966)
Mikszáth: A körtvélyesi csíny. Karinthy Ferenccel. (Bem.: Madách Színház, 1953. ápr. 16. és Debreceni Csokonai Színház, 1953. máj. 13.; Nemzeti Színház, 1992)
Móricz: Úri muri. Színmű. (Bem.: Nemzeti Színház, 1954. szept. 12.; megjelent: Népszerű drámák. 3. Ill. Győry Miklós. Bp., 1954)
Mikszáth: Sipsirica. (Bem.: Katona József Színház, 1956. jún. 9.)
Benedek Elek: Többsincs királyfi. Mesejáték. A kisszínpadi változatot készítette. Köpeczi Bócz István díszlet- és jelmezterveivel, Nemeskürty István rendezői utasításaival. (Meseszínpad. Bp., 1958)
Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak. Mészöly Dezsővel. (Bem.: Szegedi Nemzeti Színház, 1967. szept. 23.)
Móra Ferenc: Rab ember fiai. (Bem.: Bartók Színház, 1971. jan. 26.)
Martin du Gard, Roger: A Thibault család. (Bem.: Thália Színház, 1971)
Móricz: Úri muri. Bereczky Erzsébettel. (Bem.: Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1971. júl. 2.).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Színházi kislexikon. Főszerk. Hont Ferenc, szerk. Staud Géza. (Bp., 1969)
Majoros József: Benedek Elek nyolcvanéves unokája. (Magyar Nemzet, 1993. 191.)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1995. dec. 12.)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
